Új seprő jól seper – tartja a szólás. De mindenképp határozottan, legalábbis ez a látszat a február 15-én hivatalba lépő új pénzügyminiszter, Draskovics Tibor esetében, aki múlt heti bemutatkozó sajtótájékoztatóján sokkolta a közvéleményt.

Bevezetőként elmondta, hogy Magyarországnak reális, megvalósítható célokat kell maga elé tűznie. Ez viszont szükségszerűen azt jelenti, hogy az eddigi célok irreálisak és megvalósíthatatlanok voltak. Hasonló véleményen van Tállai András, a Fidesz–MPSZ parlamenti frakciójának gazdaságpolitikai kabinetének tagja is, aki lapunknak azt mondta, a szocialisták ígéretei ellentétesek voltak a lehetőségekkel, amelyeket nem voltak képesek reálisan, időben felmérni. A képviselő szerint a kampányhazugságok kényszere miatt kerültek ilyen helyzetbe a szocialisták, ugyanis nem lehet egyszerre jóléti rendszerváltást csinálni és szigorú fiskális politikát megvalósítani. Hozzátette, a gazdaság folyamatait nem lehet kommunikációval elfedni.

Ördög a részletekben

Hogy baj van, azt Draskovics Tibor is érzi. A kinevezett tárcavezető eltökéltnek tűnt, amikor kijelentette: „Kész vagyok nagyon határozott igeneket és nagyon határozott nemeket mondani.”

Draskovics kiszámíthatóságot, következetességet, hitelességet, őszinteséget ígért, és leszögezte, csak átgondolt, átfogó, a gazdaság valamennyi szereplőjével összehangolt munkával lehet eredményt elérni.

Ezzel gyakorlatilag egyértelművé tette, hogy a korábban tagadott gazdasági válság nem az ellenzéki pártok kitalációja. A kinevezett miniszter bejelentette, hogy fordulatra van szükség az államháztartásban, ehhez pedig a decemberben már beharangozott 35 milliárd forintos tételen kívül még 120 milliárddal csökkenteni kell a költségvetés kiadásait. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés korábban meghatározott kiadási oldaláról összesen 155 milliárd forintot vonnak el. Ez a nemzeti össztermék 0,8 százaléka.

A leendő miniszter sokkoló bejelentése után igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, kijelentette ugyanis, hogy a 2002-ben, 2003-ban végbement „jóléti fordulat vívmányai” nem sérülhetnek, s a költségvetési kiadások csökkentése nem érintheti az infrastrukturális fejlesztéseket, például az autópálya-építéseket sem.

Kérdés, hogy akkor honnan akarják a szocialisták elvonni a 155 milliárd forintot, a költségvetési intézmények körülbelül másfél havi bérkeretét. Megeshet, hogy a költségvetési intézményekben újabb létszámleépítések lesznek. E feltételezést megerősíti Draskovics azon kijelentése, miszerint a közpénzből működő intézményeket át fogják világítani „a pincétől a padlásig”, hogy megvizsgálják, valóban szükség van-e rájuk, s ha igen, indokolt-e, hogy közpénzből működjön egy-egy intézmény. A szocialisták eddigi „átvilágításait” ismerve azonban megalapozott lehet a gyanú, hogy az ilyesfajta vizsgálódások esetében összekötik a kellemest a hasznossal, azaz egyben újabb politikai leszámolásokra is sor kerülhet.

Tállai András is úgy véli, a „jóléti vívmányok” és az infrastrukturális beruházások érintetlenül hagyása jelentősen szűkíti a kormány mozgásterét. A politikus reményét fejezte ki, hogy a szocialisták megszorító intézkedéseinek nem esnek ismét áldozatul az önkormányzatok. Tállai megjegyezte, hogy bár a családok és a nyugdíjasok helyzete jóléti kérdés, amelyet Draskovics ígérete szerint nem érint a megszorítás, az ördög a részletekben lakozik.

A bemutatkozás során Draskovics Tibor többször visszatért az elmúlt bő másfél évben végbement „hallatlan jóléti fordulatra”, amelynek során szerinte nőtt az export, a foglalkoztatottság, negyedével nőtt a bérek, 17-18 százalékkal a nyugdíjak vásárlóereje. „Soha ennyi lakást, házat nem építettek” – szögezte le Draskovics.

Azonban ennek ellentmondani látszanak a tények.

Látszatadatok

2003 ugyanis a leépítések, gyárbezárások éve volt. Balsai István, az Országgyűlés Foglalkoztatási Bizottságának MDF-es elnöke emlékeztetett, hogy tizenhárom év óta először menekül a tőke Magyarországról, s a térség iránt érdeklődő két nagy cég, a Hyundai és a Peugeot is elkerülte hazánkat.

Tállai András szerint a foglalkoztatáspolitika terén azóta vannak kedvező adatok, amióta új elnöke van a Központi Statisztikai Hivatalnak. (Mint ismeretes, novemberben puccs-szerűen, törvényt sértve leváltották a KSH éléről a nemzetközileg elismert szakembert, Mellár Tamást.) A képviselő úgy véli, pusztán a statisztikai adatok kozmetikázása folyik. Az export pedig hiába nő – mondta Tállai –, ha közben az import növekedése miatt romlik a fizetési mérlegünk. Egyes részleteket nem lehet kiragadni a gazdasági folyamatokból. Ez is azt bizonyítja, hogy a kormány szavahihetetlen, hiteltelen, tette hozzá Tállai András.

A munkaügyi statisztikákról Balsai István leszögezte, hogy a látszólag kedvező számadatokban benne vannak az alkalmi munkások és az állást kereső munkanélküliek is, ám valódi munkahelyteremtésről nem lehet beszélni. Balsai úgy véli, a magyar foglalkoztatáspolitika kilátástalan, alig több mint száz nappal az EU-csatlakozás előtt. Burány Sándor munkaügyi miniszter folyamatos „győzelmi jelentéseivel” kapcsolatban az MDF-es politikus megjegyezte, abból a 62,5 milliárd forintból, amely a miniszter büszke bejelentése szerint a tárca rendelkezésére áll, 40 milliárdnyi összeg elnyerhető EU-s pénz.

– Elnyerhető, és nem meglévő összeg – hangsúlyozta Balsai István. A képviselő azt is elmondta, hogy a tavalyi többszöri forintleértékelés következtében valójában csökkent a keresetek értéke, még az idei jelentéktelen minimálbér-emelést figyelembe véve is.

A költségvetési hiányról szólva Draskovics Tibor célul tűzte ki, hogy azt a következő években „ésszerű fokozatossággal” csökkenteni kell. Az idei évre tervezett 3,8 százalékos hiány Draskovics szerint nem lesz tartható, a pénzügyi tárca leendő vezetője úgy véli, 4,6 százalékos deficitre kell számítani, de ehhez is kemény munka szükséges, és le kell faragni a költségvetési kiadásokból az említett 155 milliárdot.

Az euró bevezetéséről továbbra sem tudunk konkrétumokat. Draskovics Tibor erről úgy nyilatkozott, jó lenne, ha Magyarország a tervek szerint 2008-ban csatlakozhatna az eurózónához, de később derül ki, hogy erre végül mikor kerül sor.

Draskovics a megszorítások bejelentése után meghirdette a nagy ellátórendszerek, például az egészségügy és a közigazgatás „lehetséges átalakításának előkészítését”, ám tényekről, tervekről ebben a témában nem esett szó. Máskülönben is jellemző volt a leendő miniszter bemutatkozására, hogy kevés konkrétum és annál több általánosság hangzott el.

Bokros szelleme

A most bejelentett megszorító intézkedések a megismert számadatok szerint nem lesznek olyan méretűek, mint amilyen 1995-ben a Bokros-csomag volt, ám mindenképp figyelemre méltó, hogy a szocialisták hatalomra kerülésük után előbb-utóbb mindig lefaragják a költségvetés kiadási oldalát, igaz, 1995-ben némileg más volt a gazdasági helyzet.

A bajok kezelésének módjában azonban felfedezhetünk párhuzamokat. 1995-ben a Horn-kormány több mint féléves tétlensége, a sodródó gazdaságpolitika okozott válságot, most pedig ugyanez a sodródás és a csodavárás jellemezte a Medgyessy-csapat eddigi gazdaságpolitikáját, ráadásul a felelőtlen választási ígéretek miatt a szocialisták szétosztogattak 320 milliárd forintot, amelyet most, úgy tűnik, részben visszavenni készülnek. Kérdés, hogy honnan, kitől. Draskovics Tibor mindenesetre megígérte a közvéleménynek, hogy mindig közölni fogja, mennyit, honnan és miért kell elvonni, átcsoportosítani. Az is igaz, hogy ez nem vigasztalja azokat, akik rosszul járnak.

Az 1995-ös Bokros-csomag lényege az volt, hogy az állam a bérnövekedés korlátozásával, az infláció felpörgetésével, a folyamatos csúszóleértékeléssel egy sor szociális juttatás, például a gyed, a várandóssági pótlék, az alanyi jogon járó családi pótlék eltörlésével, akkori áron számolva 170 milliárd forintot takarított meg a költségvetés. Ezzel párhuzamosan gőzerővel privatizáltak a szocialisták, a nemzeti vagyon értékes elemei sok esetben jóval valós áruk alatt kerültek magánkézbe.

A pénzrontás a Medgyessy-kabinetnek is elhatározott szándéka volt, a forint „ócsításának” ötlete kivételesen nem nyelvbotlás volt Medgyessy Pétertől. A magánosítás szintén új lendületet kapott a kormányváltás után. A Horn- és a Medgyessy-csapat tehát érzékelhetően hasonló gazdaságpolitikai elveket vall, és hasonlóak a hibáik is: az ellentmondásos célkitűzések, a sodródás. Késő bánat, eb gondolat a tűzoltás, amire a pénzügyi tárca új vezetője készül, a szocialisták népszerűségét pedig valószínűleg csak rontják a megszorítások. Ráadásul, bár a leendő miniszter a takarékosságot, a kiadások csökkentését hirdette meg, mindjárt ellentmondásba is keveredett önmagával. Az Origo.hu értesülései szerint ugyanis május környékén újabb kormányátalakítás várható, ami Csillag István gazdasági és közlekedési minisztert érinti. Az internetes portál úgy tudja, önálló közlekedési minisztérium jön majd létre, aminek viszont nyilvánvalóan saját apparátusra, költségvetésre van szüksége, vagyis az államapparátus költségei ezzel a lépéssel csak nőnek. Rejtély, hogy honnan akar pénzt elvonni Draskovics. Ez a terv ráadásul törvénysértő, véli Balsai István. Az MDF-es politikus jogászként is képtelenségnek nevezte, hogy egy miniszter – kormányülés által megerősítve – módosítsa azt a költségvetési törvényt, amit az Országgyűlés a jelenlegi paramétereivel fogadott el. Balsai István szerint ilyesmit egy jogállamban nem lehet megtenni.

Draskovics Tibor tanácstalanságát tükrözi, szakmai komolyságát pedig megkérdőjelezi, hogy az új miniszter, mint Vágó István televíziós vetélkedőjének bajban lévő résztvevői, telefonos segítséget kér. Múlt csütörtök óta ingyen hívható a Pénzügyminisztérium (06 80) 204 398-as telefonszáma, amelyet felhívva bárki elmondhatja javaslatát, honnan vonjanak el pénzt, miként valósítsák meg a takarékoskodást. A tárca internetes honlapján (www.p-m.hu) fórum indult, ahol ugyancsak várják a polgárok ötleteit, akik a takarekossag@pm.gov.hu e-mail címen is üzenhetnek a minisztériumnak. Szabad a pálya, pénzügyi mágusok kerestetnek…

A nagy tervek és a látszólagos lendület mögött tehát érezhetően tanácstalanság és riadalom van. Ez rossz ómen.

Úgy tűnik, a Drazsé becenévre hallgató Draskovics Tibor inkább keserű pirulaként fog funkcionálni.