Sztélét avattak Abasáron
A XI. századi királyi központ maradványainak történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelző sztélét avattak Abasáron csütörtökön.
Az emberi erőforrások minisztere az ünnepségen fontosnak nevezte a helyszínen folyó feltárásokat, mert azokból újabb adatok derülhetnek ki a Magyar Nagyfejedelemségről és választ adhatnak a magyarság eredettudatának néhány fontos kérdésére.
Kásler Miklós emlékeztetett: Szent István előtt is léteztek keresztény közösségek, keresztény főurak Magyarországon, de a Szent István-i térítés révén alakult ki a szilárd államhatalom.
Ez autonómiák tömegére épült, tehát nem kiirtottuk a környezetünket, hanem felemeltük őket a Szent korona tagországai közé, és mindenkit befogadott az ország, aki elfogadta törvényeit – tette hozzá.
Abasáron Aba Sámuel királyi központja állt, ahol 1042-ben bencés kolostort alapítottak.
Az ásatások számos kérdést megválaszolhatnak. Kiderülhet, hogy a sokszor pogányság gyanújába kevert Aba Sámuel nem az egyházat üldözte, hanem azokat az itáliaiakat, akik nem tanulták meg a jó magyar erkölcsöt – mondta a miniszter.
Móczár Gábor, a sztélét állító Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója elmondta: a történelmi emlékhelyek nemcsak nemzeti, hanem felekezeti, regionális, vagy kisebbségi szempontból is kiemelkedő helyszínek.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján kormányrendelet ismeri el jelentőségüket – közölte.
A Nemzeti Örökség Intézete most formálódó emlékezetpedagógiai programjának célja, hogy ezeket a helyeket a diákok is megismerjék jól kidolgozott pedagógiai módszerek segítségével, és felkeressék a középkori magyar királyság emlékhelyeit, például Pécset, Tihanyt, Veszprémet, vagy Abasárt – mondta.
Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy kötelesség megismerni az korábban élőket.
Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet főigazgató-helyettese közölte, a régészek 2020. október 12-én kezdték kiásni a királyi központ ezeréves maradványait a Bolt-tetőn.
Kazsu Attila, Abasár polgármestere örömének adott hangot, hogy a község olyan településekkel került történelmileg egy rangra, mint Székesfehérvár, Esztergom és Budapest.
Galina Zsolt régész elmondta, 1500 négyzetméternyi területen végezték a feltárást és a helyreállítást. Három vagy négy templomot találtak, és bár a XI. századtól a XVI. század elejéig ez volt az Abák szakrális és fő temetkezési helye, nem állítható, hogy köztük van Aba Sámuel sírja.
A későbbi tatár, török dúlások maradéktalanul elpusztíthatták, illetve a későbbi sírok eltüntethették a királysírt, de az is lehet, hogy Aba Sámuelt jel nélküli sírban temették el. A csontok vizsgálata adhat választ ezekre a kérdésekre – közölte.
A királyi központot, az államalapítás korának egyedülálló építészeti és történelmi örökségét 2018-ban nyilvánították történelmi emlékhellyé.