Az esemény kezdetén a szervezet elnöke és a főpolgármester között vita bontakozott ki a közgyűlés nyilvánosságát illetően, s a sajtónak végül – a BÖSZ alapszabálya szerint – távoznia kellett.

A csaknem két órás eszmecsere után Tarlós István a találkozó egyetlen konkrét eredményének nevezte, hogy az önkormányzati érdekképviselet támogatja a BKV átalakítását, beleértve a kollektív szerződések felülvizsgálatát. A városvezető, nevek említése, nélkül arra is kitért: „vannak, akik megértik a problémát, vannak, akik nem értik meg, és vannak, akik nem akarják megérteni”.

A főpolgármester úgy vélekedett: előbb-utóbb el kell majd dönteni, hogy Magyarország fővárosa egy város, vagy huszonhárom, „mert ezen a ponton jelenleg nem egészen világos a helyzet”.

Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP) I. kerületi polgármester, a BÖSZ elnöke örömének adott hangot a találkozó létrejötte kapcsán. A zárt ajtókra utalva jelezte: nem egy nyilvános politikai vitafórumot szerettek volna rendezni, hanem egy érdemi megbeszélést, ahol áttekintik mindazokat a kérdéseket, amelyeket „eddig csak a sajtón keresztüli üzengetés formájában tehettünk”.

Mint elmondta, a BÖSZ támogatja Budapest vezetését a fővárosi „gördülő állomány”, a villamos- és trolibuszpark megújításának szándékában, amelynek megvalósulásához uniós fejlesztési forrásokat kell bevonni. Hozzátette: nyilvánvaló, hogy a rendelkezésre álló összeg 100 százalékát nem fordíthatják fővárosi fejlesztésekre, „de kétségtelen tény, hogy itt óriási feladatok vannak hátra”.

Nagy Gábor Tamás szólt arról is, hogy a kerületi polgármesterek nem tartják indokoltnak a változtatást az iparűzési adó megosztásának jelenlegi rendjén. Mint mondta, ha a kerületektől elvonnának az összegből, akkor kötelező feladataik ellátása lehetetlenülne el.

A huszonhárom kerületi polgármester, illetve a helyettesítőjeként megjelent alpolgármester emellett önkormányzati biztos kijelölését javasolta a főpolgármesternek, továbbá az elszámoltatás menetének felgyorsítását ajánlották.

A Budapesti Önkormányzatok Szövetsége júliusban alakult meg a 23 kerület részvételével. Az érdekképviselet alapszabályban deklarált célja az egymás közötti hatékony együttműködés elősegítése, a „közös gondolkodás” a városszerte jellemző problémák megoldása érdekében, valamint a „budapesti és kerületi érdekek hatékony érvényesítése a mindenkori kormányzat felé”.

(MTI)