Most nem a csodákat, a meglepő újdonságokat kerestük, hanem az apró lépéseket. Amikor néha csak fél méterrel tud előbbre tolni a kormány egy iskolát, de előbbre tolja, pedig könnyebb lenne bezárni. És az sem véletlen, hogy nem Győrben, hanem a Kisvárdai Tankerületi Központ terepén jártunk, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Tanulni, szakmát, képesítést szerezni, majd vállalkozni, vagy idevonzani a vállalkozásokat. Ez a dolgok menete, így lesz gazdagabb, erősebb egy közösség, egy régió. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 29 iskolát újított fel a kormány.

A papi Kölcsey Ferenc Általános Iskola szép vonalú, takaros épület, gondozott előkerttel. Nem nagy, de kényelmesen kiszolgálja a kétezer lelket számláló falut. Harminc éve, 1988-ban adták át, de van egy ennél jóval idősebb, hatvanesztendős szárnya is. Úgy kellett akkor ez az iskola Papnak, mint egy falat kenyér, addig ugyanis három helyre szétszórva tanultak a faluban a diákok.

Pap hátrányos helyzetű település. Egy kézen meg lehet számolni a gazdálkodó családokat. Mások az ország távoli vidékein „heteznek”, vagy külföldön próbálkoznak. Akik nem keltek útra, azokat főleg a közeli Kisvárda cégei alkalmazzák, de még így is maradt legalább száz közmunkása a falunak. Itt csak az iskola lehet az első lépcsőfok a kitörés felé. Csakhogy harminc esztendőn át nem történt semmi az épülettel, és kikezdte az idő.

– Ez talán a tornateremben látszott meg leginkább, ahol a megkopott linóleumpadlót már balesetveszélyesnek nyilvánította az ellenőrző hatóság – magyarázza Barta András igazgató.

Kicserélték a burkolatot, és kicserélték a tornaterem világítótesteit is, amelyek hangosan zúgtak, ha bekapcsolták őket. Márpedig a teremben számos, az egész falut érintő ünnepi megemlékezést és egyéb rendezvényt is tartanak. Ilyenkor ez a zúgás nagyon zavaró volt.

Az az épületrész, ahol az alsósok tanulnak, korszerű LED-es világítást kapott, ez nemcsak olcsóbb, de biztonságosabb is a régi neoncsöveknél, amelyek közül egy épp a múlt héten gyulladt ki. Felújították az iskola összes mosdóját és öltözőit is. Mindez így együtt 25 millió forintba került. Az intézmény ígéretet kapott arra is, hogy megfelelő hőszigeteléssel látják el, mondja az igazgató, és jó lenne, ha ebbe beleférne az elöregedett nyílászárók cseréje is. Meg hát épp harminc év a fent lévő tetőcserepek kihordási ideje. Itt-ott már beengedik az esővizet…

Tavaly, a kormány által kiírt TIOP (Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program) pályázaton 24 új számítógéphez jutott az iskola. Van két tagintézménye is, az egyik a nyírlövői, a másik az aranyosapáti – természetesen azok is kaptak belőlük.

– Rendezettebb környezetben jobb kedvvel, nagyobb lelkesedéssel tanulnak a gyerekek, ez régi pedagógiai tapasztalat – mondja Kovács Zoltánné igazgatóhelyettes.

Most 131 diák jár ide, a két tagiskolával együtt 450. A papi iskola minden végzőse továbbtanul, 20-30 százalékuk eljut felsőoktatásba is. És sokan jelentkeznek abba a Kisvárdán létesített szakképző centrumba, ahol sokféle mesterség közül választhatnak, és ahol hiányszakmákat is oktatnak.


Hegesztőt keresnek

Kívülről nézve nem látni semmi különöset a vásárosnaményi Babus Jolán Középiskolai Kollégium épületén. Hacsak nem a tetőre szerelt napelemrendszert. Ezt a 2016-os KEHOP felújítási projekt keretében kapta az intézmény. A támogatás összege 121,97 millió forint volt, amelyre a Kisvárdai Tankerületi Központ pályázott. A kollektorok fedezik a kollégium villamosenergia-szükségletét. Ha ehhez hozzátesszük még, hogy az 1989-ben átadott épületet nemrég tizenhat centis hőszigeteléssel látták el, és a nyílászárókat is kicserélték, akkor itt már komoly pénzügyi megtakarítás keletkezhet a fenntartás terén. Olyan, amit a tankerületi központ más, fontos területen visszaadhat a kollégiumnak.

Kulcsár Judit intézményvezető elmondta, 14 és 22 év közötti fiatalok laknak itt, akik a város középiskoláiban tanulnak: gimnáziumban, szakgimnáziumban és szakközépiskolában. Összesen 151 diák él itt, 80 százalékuk cigány. A kollégium egy épületkomplexum része, közvetlen szomszédjában a Lónyay Menyhért Baptista Szakgimnázium és Szakközépiskola található, amellett pedig a Vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium. A szakközépiskolában különféle mesterségeket oktatnak, a szakács, a cukrász, a pék, a ruhakészítő, illetve a szerkezetlakatos szakmák a legnépszerűbbek, meg azok, amelyek a kereskedelemmel kapcsolatosak.

Azelőtt telente kicsit hideg volt az épület. Népszerű volt a pokróc és a sál. De a szigeteléssel és a nyílászárók cseréjével párhuzamosan nemrég új szivattyút kapott a kazán, erre a Kisvárdai Tankerületi Központ biztosította a pénzt. Most már január közepén is elég egy ing az emberen…

Az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Program sajátossága, hogy van egy szabadon, infrastrukturális fejlesztésre használható része. Ebből kicserélték a számítástechnikai terem gépeit, a kollégium pedig felújította a foglalkozási helyiségeit is. Itt nincs luxus, de nem is kell hogy legyen. A hűtővel, mikróval ellátott kis konyhák példásan tiszták, a szobákban, amelyeket maguk a diákok takarítanak, szintén rend van. A többség jobb körülmények között él itt, mint otthon. A kollégium folyamatosan javítja a diákok lakhatási feltételeit, a cél az, hogy kompenzálják az itt élő fiatalok szociális és kulturális elmaradottságát, így csökkentve a kollégisták lemorzsolódását, ami másutt nem ritka jelenség a cigány tanulók körében.

Rongálás jeleit sehol sem látni, falfirkákat pláne nem. A lányok és fiúk illedelmesen köszönnek az idegennek. A hely hatása.

Káté Dániel tizenhét éves. Eperjeskéről jött, hegesztőnek tanul.

– Ügyesség és ész kell ehhez a munkához – mondja önérzetesen. A testvérei közül senki sem akart tanulni, ő viszont itt van, ösztöndíjas. Tudja azt is, hogy keresik a hegesztőket a környék cégei. Valahogy így és ezzel kellett volna kezdeni ’90-ben, nem a „jogvédők” sehová sem vezető hisztériájával…

Ilyen a sport

Összesen 151 gyerek tanul az Ófehértói Általános Iskolában. Ötven százalékuk cigány. Az épület különös konstrukció. Egy régi kastélyt és egy modern, 1989-ben átadott szárnyat illesztettek egymáshoz a tervezők. Közvetlen és szabad átjárással a szomszédba, a 2600 lelket számláló község esti világítással is ellátott labdarúgópályájára.

Szeretik itt a sportot. És fontos a sport az iskolában is. Pálvölgyiné Hajzer Irén igazgatónő szerint a sporttal kezelhetőbbek a diákok.

– A pedagógia régóta ismeri azt az elvet, amely szerint lehet, hogy egy fiatal nem lesz bajnok vagy élversenyző, de a sport, vagyis a gyakorlás, az erőfeszítés, a rendszeresség segít a helyükre tenni a dolgokat a fejében, és ez visszahat a tanulási képességeire.

Ófehértón, az igazgatói szoba vitrinjében kupák, legtöbbjük valamilyen focitornáról származik, az iskola benne van a Bozsik-programban, és tollaslabdáznak, floorballoznak is itt a diákok – ez a jéghoki szelídített és parkettás változata –, sőt meghonosodott a tamburellónak nevezett olasz eredetű sportág is, ami a tenisz távoli rokona.

Tizedik alkalommal rendezték meg tavaly az iskola olimpiatörténeti vetélkedőjét is, amelynek stílszerűen a tornaterem adott otthont. Az elmúlt 3-4 évben már határainkon túli csapatokat is hívtak a versenyre. Nem is olyan régen, 2016 decemberében az iskola A Sport Legyen a Tiéd! című programhoz is csatlakozott. Csoda-e ezek után, ha a felújítások súlypontja a tornateremre került? Nyílászárók cseréje, belső falfestés, külső hőszigetelés… Ez volt a menetrend.

Sokat segített az önkormányzat, mint ahogyan szinte mindenben segít az iskolának, noha nem lenne dolga. Csakhogy a polgármester maga is pedagógus, korábban ő volt az iskola igazgatója.

A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program 2016-os fejezetében megújultak az iskolai öltözők, mosdók, a tantermi vizesblokkokat is kicserélték, de ne feledkezzünk meg a burkolatcseréről sem. És a száz új radiátorról, valamint arról, hogy a fűtésrendszer egyik kazánját felújították, a másikat pedig lecserélték. Az már nyilván nem a felújítási program része volt, de jelentős fejlesztésnek számít, hogy hét digitális táblához, húsz laptophoz és kilenc tablethez is hozzájutott az iskola különböző pályázatok útján.

Az igazgatónő elmondja, két nagy dohánytermelő tevékenykedik a faluban, ők adnak kenyeret a helyieknek, illetve a közmunkaprogram. Más lehetőség nincs. A végzős nyolcadikosok közül öten-hatan gimnáziumba mennek, a többség valamilyen szakiskolát választ. Sok gyereket vonzanak a rendészeti és az informatikai tagozatok. A fiúk körében népszerű az autószerelő, hegesztő és bádogos szakma, a lányok pedig fodrászok vagy kozmetikusok szeretnének lenni. Kis lépések az út elején, de messzire vezethetnek.

Sinkovics Ferenc

Fotók: T. Szántó György/Demokrata