– Rosszul esett, hogy belekeveredtem egy olyan dologba, amelyhez semmi közöm nincsen – mondta a bíróságon Stumpf István.

Az akkor a Századvég Alapítvány elnökeként, politikai elemzőként dolgozó Stumpf Istvánt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy 2008-ban nyilvánosságra került az UD Zrt. egyik vezetője és Csányi Sándor OTP-elnök közötti, ismeretlen módon lehallgatott telefonbeszélgetés felvétele; erre hivatkozva állította sajtótájékoztatón a volt MDF-elnök, hogy ellene és pártja ellen törvénytelen adatgyűjtés indult, melynek hátterében S. állt. A sajtóban később megjelent, hogy az S. monogram Stumpf Istvánt takarja.

Stumpf István a per keddi tárgyalásán többször elmondta: a beszélgetés rá vonatkozó része nem valós.

Az alkotmánybíró arról is beszélt: nem tudott arról, hogy Giró-Szász András, a Századvég Alapítvány akkori munkatársa, jelenlegi kormányszóvivő tanácsokat adott Almássy Kornélnak, aki akkor Dávid Ibolyával szemben az MDF elnöki posztjáért indult. Sőt, sokáig azt sem tudta, hogy Almássy indul a posztért – tette hozzá. Mint mondta, ha tudott volna róla, hogy Giró-Szász tanácsokat ad neki, akkor biztos, hogy éles vitába szállt volna munkatársával, ahogy fogalmazott, „megpróbálta volna leállítani”, arra hivatkozva, hogy ez nem tesz jót a Századvég elemzői karakterének.

A tárgyaláson Stumpf István és Dávid Ibolya között vita bontakozott ki, Stumpf bírálta Dávid Ibolyát, amiért a neve belekeveredett az ügybe, és szerinte „egy telefont megért volna”, hogy ne a sajtóból értesüljön a történtekről, ráadásul akkor személyesen közölhette volna, hogy nem igaz, ami a telefonbeszélgetésben elhangzott. Dávid Ibolya pedig azzal érvelt, hogy „nem saját kútfőből készült a hangfelvétel”, és az elhangzottak beleillettek az akkori események sorába.

Pettkó András arról beszélt, hogy rendkívüli frakcióülésen lejátszották a felvételt, amelyen mindenki megdöbbent, és többen kérték Almássyt a jelöltségtől való visszalépésre. Pettkó András elmondta azt is: eleinte nem tudott arról, hogy Giró-Szász András tanácsokkal segíti Almássyt.

Hock Zoltán volt elnökhelyettes elmondása szerint is csak a párton belül tudta, kik Almássy segítői. Mindkét volt MDF-es politikus azt mondta: szerintük Almássyt nem választották volna meg elnöknek, erre nem volt esélye. Pettkó András szerint szoros eredmény alakult volna ki, de ez nem lett volna elég a poszt elnyeréséhez Almássynak, Hock Zoltán szerint pedig Almássy legfeljebb 30-40 százalékos eredményt tudott volna felmutatni a jelölt Dávid Ibolyával szemben.

A vádirat szerint Dávid Ibolya és Herényi Károly ismeretlen helyről származó, titokban rögzített telefonbeszélgetések hangfelvételeinek nyilvánosságra hozásával visszalépésre kényszerítette az MDF 2008. őszi tisztújításán elnökjelöltként indulni kívánó Almássy Kornélt. Dávid Ibolyát a személyes adattal visszaéléssel mellett kényszerítéssel is vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség.

A büntetőpernek két további vádlottja is van, ugyanis az ügyészség szerint 2008 szeptemberében Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere és Tóth Károly, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista alelnöke azzal követte el a személyes adattal visszaélést, hogy a bizottság tagjainak kiosztották a Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki, fideszes országgyűlési képviselők, egykori titokminiszterek által az UD Zrt. egyik vezetőjével, Horváth Józseffel folytatott telefonbeszélgetések lehallgatással rögzített hanganyagát és leiratát. A per keddi tárgyalásán ők nem jelentek meg.

(MTI)