Tapasztalati tény, hogy a büntetés-végrehajtási intézetből szabadultak visszaesési aránya csaknem 50%. A probléma kezelésének egyik lehetséges útja a szabadultak reintegrációs esélyeinek növelése, amely a munkaügyi központok, megyei igazságügyi hivatalok és büntetés-végrehajtási intézetek szoros együttműködését feltételezi.

A projekt egyik alappillére a fogvatartottak sikeresebb társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációját elősegítő négy szakaszból álló, a büntetés-végrehajtási intézeten belül és azon kívül megvalósuló reintegrációs tevékenység sorozat.

A budapesti sajtótájékoztatón Dr. Berta Krisztina, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes-államtitkára, Kóta Tünde, a KIMISZ Pártfogó Felügyelői Szolgálat osztályvezetője, Csóti András bv. vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának stratégiai és koordinációs helyettese ismertette a projektekkel kapcsolatos legfontosabb információkat.

A négy szakaszos reintegrációs program célcsoportját az érintett három régió 11 büntetés-végrehajtási intézetében, 12 helyszínen jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetést töltő elítéltek és előzetesen letartóztatottak (későbbiekben fogvatartottak) képezik. A projektbe a fogvatartottak önkéntesen jelentkezhettek. A teljes reintegrációs képzési ciklus időtartama 20 hónap, mely során szakemberek foglalkoznak a programban résztvevőkkel. A négy szakasz célja, hogy segítse a fogvatartottak számára a munkaerő-piaci információk terjesztését és a megfelelő tanácsadást, motiválja a résztvevőket, illetve készségfejlesztések és képzések által támogassa a fogvatartottakat a szabadulást követő beilleszkedés folyamatában.

Első szakasz – Fogvatartottak tájékoztatása, toborzása

A szakemberek azon dolgoznak, hogy a szabadságvesztéses büntetések időtartama alatt a bűnelkövetésen túl a megélhetés más útjait mutassák meg a fogvatartottaknak, azokat az utakat, amelyeken járva szabadulás után tiszteletben tarthatják a jogszabályok által meghatározott kereteket és a társadalmi normákat.

A fogvatartottak részéről a változáshoz nem elég az információhoz jutás, szükséges az is, hogy az maguk is változni akarjanak. Ennek érdekében a programban résztvevőknek szakemberek segítenek kialakítani a reális célokat: a fogvatartottak tájékoztatást kapnak az aktuális munkaerő-piaci helyzetről, majd egy kérdőívet töltenek ki, amely feltérképezi szükségleteiket és motivációjukat. Ezután sor kerül a résztvevők kiválasztására és az egyéni fejlesztési terv elkészítésére, melyben részletesen előkészítik azt, hogy ezeket a célokat hogyan lehet legális módon, törvénytisztelő állampolgárként elérni.

Második szakasz – A fogvatartottak gyakorlati felkészítése (készségfejlesztés, tréning)

A változtatáshoz a fogvatartott eltökéltsége mellett az is szükséges, hogy kialakításra kerüljenek azok a készségek, amelyek az elsődleges szocializáció során sérültek, illetve a család nem volt alkalmas ezek átadására: a reális önismeret, a helyes életvezetés, a társadalmilag elfogadott normák szerinti kommunikáció, az agresszió-, és a konfliktusok megfelelő kezelése. A kamaszkorban járó fiatalkorúak, és a felnőtt fogvatartottak számára ezek a készségek fejlesztése komoly feladatot jelent, nehéz szembesüléssel jár. Ők 90 órás készségfejlesztő tréning sorozat keretében kapnak ehhez segítséget.

A második szakasz kiemelt célja, hogy feltérképezze a fogvatartottak szükségletét és orientációját. Ez a folyamat elengedhetetlen a reintegráció során, hiszen sok esetben az érintettek nem tudják megfogalmazni a reális igényüket és elvárásaikat, és ez sok esetben céljuk elérését akadályozza. Ebben segít a Munkaerő Érdeklődési Kérdőív, amely feltérképezi fogvatartott szakmai/munka érdeklődési körét. A kapott válaszok alapján kerülnek kiválasztásra azon szakmák, munkaterületek, amelyek a megkérdezett képességeinek, érdeklődésének, valamint a munkaerő-piac elvárásainak leginkább megfelelnek.

A szakasz lezárásaként a programban részt vevő szakemberek segítségével a reintegrációs tanácsadó elkészíti a kellően motivált és megfelelő képességekkel rendelkező fogvatartottak (15-30 fő büntetés-végrehajtási intézetenként) jövő-tervét, mely tartalmazza az egyén vállalását, de kötelezettségeit is.

Harmadik szakasz – Szakma-képzés megvalósítása

Mindazok a fogvatartottak, akik változási szándékuk mellett kitartanak, és a 90 órás tréning keretében teljesítették az elvárásokat, valamint a büntetés-végrehajtási intézetek munkatársainak véleménye alapján mindennapi viselkedésükkel is bizonyítottak, lehetőséget kapnak arra, hogy szakmát tanuljanak. Olyan szakmákat sajátíthatnak el, amelyek az adott három régióban szabadulást követően megélhetést biztosíthatnak a résztvevők számára, és előzetes tudásuk ismereteik alapján képesek elsajátítani. A képzés lebonyolítása tehát függ a fogvatartottak jövőtervétől, az adott OKJ-s vagy betanító képzések időtartamától is, melyek lehetnek 1 illetve 8 hónapos képzések is.

Negyedik szakasz – Intenzív utógondozás, munkaerő-piaci tanácsadás

A szabadságvesztés időtartama alatt a fogvatartottak elszakadnak a „kinti világtól”, nem tudják, hogyan kezdjék el a munkakeresést, családi kapcsolataik gyakran sérülnek, sokszor nem rendelkeznek a munkavállaláshoz szükséges okmányokkal (személyi igazolvány, TAJ kártya, stb.). Mindezen problémák kezelése érdekében történik a negyedik szakaszban a szabadulásra való felkészítés. Ebben az időszakban az alprojekt munkatársai segítenek a családi kapcsolatok helyreállításában: a szakemberek tájékoztatják a családot a fogvatartottra vonatkozó problémákról és az elérhető szolgáltatásokról. A család tagjai és a fogvatartott – a szakemberektől kapott információk alapján – önállóan kidolgoznak egy tervet arra vonatkozóan, hogy milyen lépéseket tudnak tenni a majdani szabadult beilleszkedése érdekében, illetve rögzítik, hogy kinek mi a szerepe, feladata a folyamatban.

A program segítséget nyújt a szabadulás előtt a szükséges okmányok beszerzésében, és megadja azon álláskereséshez szükséges támogatásokat, amelyeket az állampolgárok szabadon igénybe vehetnek a munkaügyi kirendeltségeken a büntetés-végrehajtási intézet falain belül.

A program célja a munka világába történő sikeres visszailleszkedés segítése. Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a szabadulást követően a fogvatartott felkeresi a területileg illetékes igazságügyi hivatalt, illetve a munkaügyi kirendeltséget, ahol a speciális feladat ellátására felkészített szakemberektől megkapja az elhelyezkedéshez (vagy képzéshez) szükséges személyre szabott segítséget: munkával kapcsolatos tanácsadást, álláskeresési tanácsadást, melynek segítségével a szabadult visszailleszkedhet a társadalom és a munka világába.

Eredmények

Jelenleg az alprojekt megvalósításnak felénél tartunk. A tapasztalat az, hogy a fogvatartottak érdeklődése mind a 11 büntetés-végrehajtási intézetben töretlen. Eddig közel 4600-an vettek részt a tájékoztatáson, júliusig közel 1750 fogvatartott lépett be önkéntesen a programba,1300 fő pedig egyéni fejlesztési tervben részletesen megtervezte azt, hogy hogyan szeretne változtatni eddigi életmódján. Az ősszel kezdődő szakmaképzésekbe 340 fogvatartott kerülhet be. Az elmúlt 10 hónap alatt több mint 600 fogvatartott szabadulásra való felkészítését segítették a szakemberek.