Tisztább színház-finanszírozási formát vezetnek be
Fekete Péter szerint nem lehet, hogy 700 millió forinttal támogassák a Katona József Színházat, és ne tudjon beleszólni az állam, hogy „ott van zaklatási ügy vagy nincs zaklatási ügy”.
Átlátható, kiegyensúlyozottabb, tisztább színház-finanszírozási formát fogunk bevezetni – jelentette ki Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár szerdai sajtótájékoztatóján, az Országházban.
Kifejtette: „nem lehet, hogy míg Európában vezető helyen vagyunk a GDP-re és a lakosságra jutó színház-finanszírozás mennyiségében, addig az államnak ne legyen semmiféle joga, hogy kontrollt gyakoroljon, beleszólási joga legyen a színházaknak a működésébe”. Lesznek olyan színházak, amelyeket az állam tart el, olyanok, amelyeket az önkormányzat önállóan működtet, és lesznek közös működtetésű színházak, ahol az állam és az önkormányzat megegyezik, hogy milyen rendszerben működjön az adott színház – sorolta.
Úgy vélte, a keddi vitában négy órán keresztül olyan érdemtelen támadásokat kellett elviselniük, amelyeket hamis állításokra alapoztak. Nem igaz, hogy a magyar kormány „elvenné a levegőt a független előadóművészeti szférától”, ezzel szemben egyre több forrás jut nekik – közölte.
Fekete Péter elmondta: az sem igaz, hogy Kásler Miklós akarná kinevezni a színházigazgatókat, viszont az önkormányzatok a saját fenntartású intézményeikben kinevezhetik az igazgatókat, a közös fenntartásúakban pedig egyeztetési folyamat zajlik. Az sem igaz, hogy „az NKA-t be akarná bárki szántani”, a Nemzeti Kulturális Alap a magyar művészeti élet egyik legstabilabb, legdemokratikusabb finanszírozású formája – mondta.
L. Simon László (Fidesz) arról beszélt, hogy fontos a kulturális intézményrendszer működésének stabilitása és egy olyan átlátható finanszírozási rendszer kialakítása, amely szakmailag indokolható.
Közölte: a keddi vita alacsony színvonalú volt, az ellenzék „folyamatosan arról beszélt, ami ebben a törvényjavaslatban nincsen benne és ami ebből a törvényjavaslatból nem következik”.
Kifejtette: az NKA-val kapcsolatos kormányzati elképzelések nincsenek összhangban azzal, ami a vitában elhangzott és a sajtóban megjelent, és az az ellenzéki megközelítés, hogy az állam államosítani akarná az alapot, arról tanúskodik, hogy „alapvető fogalmakkal sincsenek tisztában, nem értik az államháztartási rendszernek a működését”. Szó sincs arról, hogy „egy jelenleg is tisztán állami szervet a kormány államosítani akarna” – jelentette ki.
A képviselő megjegyezte: az ellenzéki felvetésekkel szemben a törvényjavaslat nem foglalkozott a könyvkiadói rendszer átalakításáról, bár „bőven lenne ott is mit átalakítani”.
Közölte: sajnálatos, hogy az ellenzék a vitát az alkotói szabadság megsértése irányába vitte, mert Magyarországon semmi nem sérti az alkotói szabadságot. Ez a törvényjavaslat nem arról szól, hogy bárkinek meg akarná mondani a kormány, hogy miként gondolkodjon művészetről vagy kultúráról, és mit tartson jó, értékes műnek – fogalmazott.
L. Simon László szerint a javaslat ezzel szemben arról szól, hogy joggal várják el az adófizetők és a kormány a fenntartóktól, hogy ha saját intézményeket működtetnek, azok fenntartásához kellő anyagi támogatással is járuljanak hozzá.
Arról is beszélt, hogy a vitában kiderült: ha Karácsony Gergely főpolgármester nevez ki vagy nem nevez ki egy színházigazgatót, az demokratikus, legitim és szakmailag elfogadható, de ha az állami fenntartású intézmények vezetőjét a miniszter nevezi ki, az nem demokratikus, hanem megkérdőjelezhető. Ez kettős mérce, amit visszautasítunk – hangsúlyozta.
Megjegyezte: a vitában az is kiderült, hogy „álszent módon elkenték” a Katona József Színház botrányát, és ha nem került volna a nyilvánosság elé az ügy, máig nyugodtan végezhetné a munkáját a színházban és a Színművészeti Egyetemen Gothár Péter.
Kérdésre Fekete Péter elmondta: a törvénytervezet előkészítése hosszú évekre nyúlik vissza, és egy előkészítés során sokféle ötlet merül fel, sokféle munkaanyag készül. Elítélte, hogy ha ezekből a munkaanyagokból „bárki kilop egyet a minisztériumból, esetleg azt manipulálja, megváltoztatja”, és azzal a közhangulatot befolyásolja, olyan híreket terjeszt, amelyek miatt az emberek kimennek az utcára. „Nagyon komoly felelőtlenség politikai célok alapján felhergelni főleg az ifjúságot valami ellen” – vélekedett.
L. Simon László közölte: nem azzal kell foglalkozni, hogy milyen munkaváltozatok voltak korábban, hanem azzal, amit benyújtott a kormány, és abban egy szó nincs arról, amiről a sajtóban beszéltek. Ezzel együtt az NKA reformálása aktuális és fontos kérdés – fűzte hozzá.