A Demokrata tavaly november 8-án részletesen beszámolt a XVII. századtól Dobóruszkának nevezett felvidéki település templomának padozata alatt megtalált főúri család hamvainak azonosítási munkálatairól. A feladat annak megállapítása volt, hogy valóban az itt született egri hős földi maradványait találták-e meg. A templomi feltárás engedélyeztetése a restaurátorképzettséggel is rendelkező Weiszer Attila plébános érdeme, a vizsgálatok a budapesti Természettudományi Múzeumban kezdődtek.

– Alapvető gondot jelentett, hogy nem tudjuk, miként is nézett ki Dobó István, így csak a nekünk átadott csontokból vonhattunk le tudományos következtetést, ezekből viszont hitelt érdemlően megállapíthattuk az elhunyt nemét és a korabeli leírásokban szereplő, erősen férfias jellegét. Életkorának becslését a koponya alapján végeztük el, és egyértelműen kijelenthetjük, hogy hatvanöt év feletti, de inkább hetvenes éveiben járt, ami lényegében egybeesik az egri várkapitány feljegyzésekben említett hetven-hetvenegy éves korában bekövetkezett halálával. Ezen ismérvek alapján az antropológia nem zárja ki, hogy ez az ember Dobó István volt – fogalmazott lapunknak a szakember mértéktartó óvatosságával Pap Ildikó, az Embertani Tár igazgatója.

Az azonosítást segítette a helyszín, az egykori római katolikus templom, ami egyben a család kegyúri temploma, ezen belül temetkezési helye volt.

– Ezt régészeti szempontból a korabeli hasonló főúri temetésekkel kapcsolatos szokások is alátámasztják, így az, ahol Dobó földi maradványai az ótemplom déli felében előkerültek, megfelel személyi jelentőségének. A nála használt egyszerű, szögekkel összefogott fakoporsó más főuraknál, például Thurzó György nádor esetében is szokásos volt, akit hasonlóan egyszerű viseletben, fakoporsóban, dolmányban, a derekán fonott sálövvel temettek el. Dobó nyolc fonott gombos dolmányt viselt, a mátkaság akkori szokásai szerint a bal karja alatt a dolmányon egy aranyból készült niellós kitöltésű, XVI. századi női köves gyűrűt találtunk, amelyről gyanítható, hogy felesége, Sulyok Sára tehette oda – mondta Pap Ildikó.

Lakatos László polgármester, a helybeli Dobó István Emléktársaság tagja nem hagy kétséget afelől, hogy a feltárt maradványok miért fontosak.

– Közvetlen és közvetett bizonyíték alapján kimondható, hogy az egri várkapitányt, a kortársaihoz képest szokatlanul magas életkort elért, kiváló hazafit tisztelhetjük az elhunytban. Ha Dobó Istvánt ismét a hazaszeretet példaképeként állíthatjuk a felvidéki magyarság elé, akkor a Kárpát-haza eme északkeleti szegletében is megmarad a magyar beszéd.

————

Ruszkai Dobó István

1502-ben született Ruszkán

1548-tól az egri vár kapitánya

1552. szeptember 11-től október 18-ig százezernyi török támadó ellen védi meg a várat

1553-tól Ferdinánd király Erdély vajdájává nevezi ki

1556-ban az Erdélybe visszahívott Izabella királyné fogságába kerül, ahonnan felesége segítségével megszökik, Ferdinánd újabb birtokadománnyal kárpótolja és kinevezi Léva várának kapitányává

1566-ban Szulejmán támadásának hírére Bécsbe siet, hogy a város védelmére legyen

1569 decemberében Habsburg Miksa bebörtönözteti felségárulás vádjával

1572. április 17-én szabadul, miután tisztázta magát 1572 nyarán szerednyei várában éri a halál