Tizenöt éve vezették be a vizitdíjat, most is erre készül a baloldal
A 2006-os országgyűlési választás kampányában Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök és miniszterelnök-jelölt még azt mondta, nem készülnek a vizitdíj bevezetésére, 2007-ben aztán mégis életbe lépett az intézkedés, ahogy a kórházi napidíj is. A vizitdíj eltörlése érdekében a Fidesz indított népszavazást, 2008-ban a szavazáson résztvevők nagy többsége a megszüntetés mellett szavazott. Márki-Zay Péter nyilatkozataiban egyértelművé tette, ha hatalomra kerülnének, ismét fizetőssé tennék az egészségügyet – erről ír cikkében az Origo.
A 2006-os országgyűlési választást megelőző miniszterelnök-jelölti vitában Gyurcsány Ferenc arra szólította fel Orbán Viktort, hogy vonja vissza a gyógyszerfelírási díjra, valamint a kórház-privatizációra vonatkozó állításait, mert ilyen szocialista terv nincs. Gyurcsány Ferenc a vitában tagadta és hazugságnak nevezte, hogy gyógyszerfelírási díjat, vizitdíjat vezetnének be – emlékeztet cikkében az Origo.
2007-ben végül bebizonyosodott, hogy Gyurcsány Ferenc hazudott, vizitdíjat és kórházi napidíjat vezettek be.
Vizitdíj-köteles ellátás lett a háziorvosi- és fogászati ellátás, a járóbeteg-szakellátás, és az annak keretében történő rehabilitációs ellátás is. Ennek alapösszege 300 forint volt, bizonyos esetekben azonban emelt, 1000 forintos díjat kellett fizetni, emellett kórházi napidíjat is bevezettek – írja a portál.
Így a baloldali kormány nagy részben fizetőssé tette az egészségügyet, miközben az emberek továbbra is fizették a társadalombiztosítást.
Drasztikus kórházbezárásokra került sor
Az Origo arra is emlékeztet, hogy a díjak bevezetése mellett drasztikus kórházbezárásokra is sor került, számos kórházban csökkentették az aktív ágyak számát, összevonások, kapacitásleépítések történtek.
A vizitdíj eltörléséért végül a Fidesz kezdeményezett népszavazást 2007-ben, amelynek időpontját Sólyom László köztársasági elnök 2008. március 9-ére tűzte ki. Az egészségügyet érintő kérdések mellett az úgynevezett képzési hozzájárulás megszüntetése is a kérdések között szerepelt.
A népszavazás 50,51 százalékos részvétel mellett érvényes és eredményes volt. Mindhárom kérdésben az igenek győztek, a népakarat a díjak megszüntetésére irányult. A válaszadók 82 százaléka a vizitdíj eltörlésére szavazott.
Az elbukott népszavazás után Gyurcsány Ferenc nem mondott le, bár erre többen is felszólították, ugyanakkor menesztette Horváth Ágnest, az SZDSZ egészségügyi miniszterét, ami végül az MSZP-SZDSZ koalíció felbomlásához is vezetett – emlékeztet a portál.
Márki-Zay Péter kiállt a vizitdíj mellett
A baloldali ellenzék jelenlegi miniszterelnök-jelöltje már egy 2019-es videójában is kiállt a vizitdíj mellett, akkor „furcsának és meglepőnek” nevezte, hogy az Alkotmánybíróság átengedte a 2008-as népszavazás kérdéseit.
„Emlékeznek még arra, amikor a Gyurcsány-kormány megbuktatásában az egyik jelentős lépés a Fidesz részéről, az egy (…) adózási kérdésben kiírt népszavazás volt, amit az akkori Alkotmánybíróság (AB) átengedett egészen furcsa és meglepő módon. Ugye ilyet kultúrországokban nem lehet”
– fogalmazott a baloldali jelölt, aki máskor is kiállt a vizitdíj mellett:
„Nem ördögtől való gondolat, bár tudom, hogy a kórházi napidíj és a vizitdíj a népszavazás óta tabu bármiféle piacosítás. Nagy hiba.”
„Álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet”
Márki-Zay Péter tavaly nyáron Vona Gábornak adott interjújában is szóba került az egészségügy. A baloldali ellenzék miniszterelnök-jelöltje akkor úgy vélekedett, álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet.
„Őszintén szólva én nyugodtabb vagyok, ha az egészségügy üzlet, minthogyha nem üzlet”
– fogalmazott az interjúban Márki-Zay Péter.
Mint mondta, „ahol az egészségügy nem üzlet, ott tönkrementek. Afrikában találták azt, hogy azok a rendszerek, ahol ingyenes egészségügy volt, ott borzasztó rossz állapotok voltak, haltak meg az emberek, és a többi. Ahol fizetős egészségügyet vezettek be ott viszont jól működött. Tehát olyan nincs, hogy ingyenes egészségügy akkor, amikor például hálapénzzel fizetnek az emberek, meg zsebbe fizetnek.”
Az Origo azt írja, ezzel valójában főnöke, Gyurcsány Ferenc szavait hangoztatta Márki-Zay Péter. Gyurcsány Ferenc 2006-ban a Bajcsy-Zsilinszky kórház új épülettömbjének avatása előtti beszédében úgy fogalmazott, „az egészségügy közös társadalmi kincsünk és üzlet is, kár ez utóbbit elhazudni, mert akkor zsákutcába jutunk.”
A teljes cikket az Origo hírportálon, IDE KATTINTVA olvashatják.