Az idős ember a testfelületének csaknem a háromnegyedén szenvedett súlyos égési sérüléseket, amivel – tekintettel korábbi egészségi problémáira is – nem tudott megküzdeni a szervezete. A sérültnek már korábban is fordult kritikusra az állapota, de akkor sikerült azt stabilizálni. Ő a tizedik áldozata a katasztrófának. Közben a kormány döntött a kárfelmérés megkezdéséről, a lakhatási feltételek mielőbbi biztosítása érdekében szükséges intézkedésekről és a feladatok elvégzése során felmerülő költségvetési terv elkészítéséről. Az erről szóló kormányhatározatok a Magyar Közlöny november 4-i számában jelentek meg.

2010. október 4-én történt vörösiszap-katasztrófa hatására a lakóházak megsemmisülésén és rongálódásán túl, károk keletkeztek az utakban, közúti hidakban, megrongálódott a vasúti pálya és közel 1000 hektárnyi mezőgazdasági termőföld szennyeződött a vörösiszappal.

A mostani kormánydöntés értelmében – a nemzeti fejlesztési miniszter vezetésével és a helyi önkormányzatok bevonásával – megkezdődik az állami és önkormányzati utakban, hidakban és a vasúti pályákban keletkezett károk pontos felmérése. A kormány felméri a károsodott mezőgazdasági területek mentesítésével összefüggő feladatokat is, a mezőgazdasági állat- és takarmánykárok természetbeni pótlásának lehetőségét, valamint megvizsgálja a szennyezett mezőgazdasági földterületekkel kapcsolatban az ingatlancsere lehetőségét.

Az érintett három önkormányzat (Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely) védekezési és helyreállítási költségeit a kormány a vis maior tartalék felhasználásának szabályai szerint megtéríti.

A kormány – ahogy tette a májusi-júniusi rendkívüli árvizeket követően – úgy most is minden, a katasztrófában otthonát elvesztett ember számára biztosítja a lakhatást. Mivel a károsultak nem képesek önerejükből változtatni jelenlegi élethelyzetükön, ezért a kormány segíti a megrongálódott ingatlanok helyreállítását, ha pedig ez nem lehetséges, akkor ingatlanvásárlással vagy építéssel biztosítja mindenki számára a lakhatást. Kivételes esetben családon belül elhelyezett károsultakat pénzbeli támogatást is kaphatnak, abban az esetben, ha az elhelyezést biztosító családtag nyilatkozik arról, hogy a károsult lakhatását végelegesen biztosítja.

A kormány a belügyminisztert bízta meg azzal, hogy vizsgálja meg, rendelkezésre állnak-e a gátszakadás által érintett településeken az új lakóépület építéséhez szükséges területrendezési eszközök. A minisztertárgyalásokat kezd a karitatív szervezetek vezetőivel arról, hogy azok lehetőségeik szerint támogassák a károsultak otthonteremtését, életvitelük normalizálását. Szintén Pintér Sándor belügyminiszter az, aki a lakóépületek megépítésével összefüggő feladatokat ellátja. Az önkormányzatok feladata, hogy az új lakások építéséhez szükséges építési telkek kialakítása érdekében a településrendezési eszközök szükséges módosításában soron kívül járjanak el. A kormánydöntés értelmében a tervezési és az építési szerződést az összes megépítendő lakóépület vonatkozásában egy fővállalkozóval kell megkötni. Az építési szerződés megkötésekor az építésügyért felelős miniszter által működtetett honlapon található elektronikus költségvetési kiírási programban meghatározott élőmunka szükségleti normatívákat irányadónak kell tekinteni. A kormány határozat pontosan helyrajzi számmal megjelöli a területeket, melyeket építési beruházási célterületté nyilvánít Kolontáron és Devecseren a gyorsabb újjáépítés érdekében.

A kormány elrendelte, hogy a nemzetgazdasági miniszter a közfoglalkoztatás megszervezésével segítse a károsult lakóházak újjáépítésével kapcsolatos bontási, romeltakarítási és építési munkálatokat.

Az újjáépítéssel kapcsolatban számos feltételt fogalmazott meg a kormány, ezek szerint az új vagy vásárolt lakóépület (lakás) szintterülete nem haladhatja meg a károsult épület káresemény bekövetkezése előtti szintterületének mértékét és értékét, indokolt egyedi esetben ettől eltérő döntéshez a belügyminiszter hozzájárulása szükséges. A károsultnak teljes bizonyító erejű magánokiratban kell nyilatkoznia arról, hogy Devecser/Kolontár/Somlóvásárhely településeken kijelölt építési telken felépítésre kerülő új épületbe vagy az ország bármely településén eladásra kínált ingatlanba kíván beköltözni,vagy a károsodott és még helyreállítható épület helyreállításához kér segítséget.

Nem támogatható a károsodott épület helyreállítása, ha az ingatlan olyan területen fekszik, ami a hatóság veszélyelhárítás során szerzett tapasztalataira alapozott véleménye szerint nem minősíthető biztonságosnak. A kormány egyetért azzal, hogy a vásárlás útján megszerzett vagy az új építés során felépült és használatbavételi engedéllyel rendelkező épület a károsult természetes személy tulajdonába kerül.

A károsultnak a szerződésben hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a tulajdonába került új lakóépület/lakás alapterületéről, komfortfokozatáról és a részére nyújtott bármilyen térítésmentes juttatásról a nyilvánosság számára hozzáférhető kimutatás készüljön; a más forrásból megtérülő kárösszeget az állam javára visszafizetési kötelezettség terhelje; a tulajdonába kerülő ingatlanra 10 évre elidegenítési tilalom kerüljön bejegyzésre, és hogy az arra feljogosított állami szervek ellenőrizhessék a visszafizetési kötelezettséget.

Az új ingatlan építésére, vásárlására, illetve a károsodott ingatlan helyreállítására irányuló támogatás feltétele, hogy károsodott ingatlan károsodás előtti értékét szakértő állapítsa meg.

A Kormány nem nyújt támogatást a természetes személyek tulajdonában lévő második károsodott lakóépület, valamint a nem lakás céljára szolgáló épületek, építmények helyreállításához és újjáépítéséhez.

A kormány adó- és illetékmentessé szeretné tenni a lakásszerzést, ezért felkéri a nemzetgazdasági minisztert, hogy vizsgálja meg ennek lehetőségeit.

Az utak és kapcsolódó műtárgyak helyreállítását legalább a veszélyhelyzetet megelőző használhatósági szinten kell megvalósítani.

A határozat alapján nyújtott támogatást kizárólag a károsultak elemi lakhatási feltételeinek mielőbbi megteremtésére lehet felhasználni, nem a károkozó helyetti kárpótlást jelenti.

A károkozó MAL Zrt.-vel szembeni igényeket a kormány érvényesíteni kívánja, ezért a közigazgatási és igazságügyi minisztert megbízza azzal, hogy vizsgálja meg a cég ellen a Magyar Állam nevében indítható kártérítési eljárás lehetőségét és gondoskodjon az eljárás megindításáról.

A belügyminiszter biztosítja a katasztrófa kezelése, illetve az újjáépítés kapcsán kifizetett közpénzek nyilvánosságát, és működteti a pénzügyi folyamatok átláthatósága érdekében az ellenőrzési rendszert. A helyreállításban közreműködő központi költségvetési szervek vezetőinek saját ellenőrző szerveik bevonásával ellenőrizniük kell a feladatok végrehajtását. Az átláthatóság és a támogatások összehangolása érdekében az önkormányzatoknak minden rendelkezésükre álló információt meg kell osztaniuk a helyreállításban közreműködő szervekkel. Szintén a nyilvánosság biztosítása és a segélyezésben részt vevő szervezetek közötti koordináció biztosítása érdekében a belügyminiszter létrehozza a Civil Humanitárius Koordinációs Központot egy elektronikus nyilvántartási rendszerrel együtt. Az önkormányzatoknak az adományok felhasználását a legszélesebb nyilvánosság és a teljes átláthatóság biztosításával kell végezniük. A polgármestereknek és a kisebbségi önkormányzatok képviselőinek részt kell venniük a lakosság tájékoztatásában

A kormány határozott róla, hogy a vörösiszap-katasztrófát elszenvedett állampolgárok egyéb kárainak megtérítését is vállalja a BM katasztrófa elhárítási célelőirányzat terhére a károkozó MAL felelősségét nem érintve.

A határozat szerint a kormány vállalja:

· a gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók tulajdonában lévő ingatlanokban, a gyártott, vagy a gyártáshoz szükséges termékekben esett károk enyhítését

· a konyhakertekből be nem takarított terményekben keletkezett károk valamint a természetes személyek tulajdonában lévő károsodott ingatlanokon tartott, elhullott haszonállat-állomány károk enyhítését.

· a természetes személy tulajdonában lévő egy darab gépjárműben esett károk enyhítését, a gépjármű életkorát figyelembe véve, a gépjármű amortizációval csökkentett értékéig

· a természetes személy tulajdonában lévő károsodott lakóépületben lévő háztartási ingóságok (bútor, a háztartás viteléhez szükséges háztartási eszközök) pótlását károsodott ingatlanonként legfeljebb 500 ezer Ft értékhatárig

· készpénzben, a károsodott lakóépületben bejelentett személyek ruhaneműjének pótlását és élelem vásárlását, személyenként összesen 200 ezer Ft értékhatárig

· a katasztrófával közvetlenül érintett településeken a károsultak lakhatását biztosító ingatlanok építésére szolgáló új épületrész kialakításához szükséges közműhálózat fejlesztését és az ehhez kapcsolódó szakértői közreműködés költségeit.

A támogatás feltétele, hogy a károsult vállalja, hogy a más forrásból megtérülő kárösszeget az állam javára visszafizeti és hozzájárul ahhoz, hogy a számára adott támogatásokról a nyilvánosság számára hozzáférhető nyilvántartás készüljön.

A mezőgazdasági földterületeket érintően a kormány a vidékfejlesztési minisztert bízza meg azzal, hogy vizsgálja meg annak a lehetőégét, hogy a károsultaknak állami tulajdonú területet adjanak.

A Kolontárt övező és a védekezés során épített körgát, valamint a szennyező anyag szállítását biztosító elkerülő út építésének költségeit a kormány előfinanszírozza.

Az érintett miniszterek feladata, hogy gondoskodjanak a védekezésben és kárelhárításban résztvevő állami szerveknél dolgozók egészségügyi szűréséről 2011. február 28-ig, illetve, hogy az ÉNTSZ útján a háziorvosok közreműködésével szervezzék meg az érintett lakosság egészségügyi szűrését.

A szűrések eredményétől függően a nemzeti erőforrás miniszter feladata, hogy megszervezze a szükséges közép- és hosszú távú egészségügyi ellátást. Ezeket a feladatok a Katasztrófa elhárítási célelőirányzatból kell finanszírozni.

A kormány megvizsgálja, hogyan lehet a rendelkezésre álló európai uniós forrásokat átcsoportosítani a károk enyhítésére, újjáépítésre és lehetőség szerint gondoskodik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közreműködésével az ilyen jellegű pályázati felhívások, fejlesztési programok kialakításáról.

A Katasztrófa elhárítási célelőirányzatból a kormány támogatja a károsultakat új lakóépületek építésében, vagy a lakóépületek helyreállításában, erről külön belügyminiszteri rendelet rendelkezik. A célelőirányzat felhasználható:

· a lakhatási feltételek megteremtésére,

· a helyi önkormányzatok vis maior támogatásból el nem ismerhető önkormányzati feladatellátásához kapcsolódó helyreállítási költségek megtérítésére,

· a helyi önkormányzatok költségeinek 100%-os megtérítése érdekében,

· a védekezésben és helyreállításban részt vevő központi költségvetési szervek, tűzoltóságok költségeinek megtérítésére,

· településszervezési költségekre,

· az ideiglenesen elhelyezettek ellátására, az állami kézben lévő köz- és vasúthálózat helyreállítására,

· a MAL felügyeletét ellátó kormánybiztos feladatellátásával kapcsolatos költségekre

· és az ezekkel kapcsolatos tranzakciós díjak megtérítésére.

A célelőirányzatból folyósított támogatás felhasználását, az elszámolások szabályszerűségét a Belügyminisztérium Ellenőrzési Főosztálya ellenőrzi.

Több mint egymilliárd forint érkezett eddig a Magyar Kármentő Alapba

November 5-én csütörtök reggelig meghaladta az egymilliárd forintot a kormány által létrehozott Magyar Kármentő Alapba érkezett adományok összege.

A kormány adókedvezményeket dolgoz ki annak érdekében, hogy az alapba történő befizetés ne jelentsen többletterheket az adományozók számára. A tervek szerint 50 százalékos társaságiadó-kedvezményt kapnának a cégek az alapba történt befizetés után, a magánszemélyek pedig a személyi jövedelem bevallásuknál felajánlhatnák az úgynevezett civil 1 százalékot a Magyar Kármentő Alap részére. Az árvíz idején elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően a közcélú adományozás adó- és illetékmentes.

(Forrás: vorosiszap.bm.hu)