Fotó: MTI/Máthé Zoltán (archív, szerk.)
Hirdetés

Az államtitkár felidézte, számos programot indított a kormány a foglalkoztatás növelésére; elsődleges cél, hogy az álláskeresőket, a közfoglalkoztatottakat és az inaktívakat juttassák munkához, hiszen ők adják a munkaerő-tartalék döntő részét. Hozzátette, miközben egyre több nyugdíjas dolgozik, a 30 év alattiak munkanélküliségi rátája is 10 százalék körül alakul.

Egy másik fontos munkaerő-tartaléknak a kisgyerekes anyák táborát nevezte. A körükben szintén trendfordulás van; ma már a legtöbb kismama a gyermek kétéves kora körül elgondolkozik a munkába álláson, míg korábban sokan kivárták a három esztendőt – mondta.

A kismamák elhelyezkedéséhez a családvédelmi akcióterv két oldalról is segítséget nyújt: a nagyszülői gyeddel és a bölcsődei férőhelyek számának növelésével. A tervek szerint 2022-ig 70 ezer bölcsődei férőhelyet alakítanak ki, addig pedig az állam havi 40 ezer forinttal támogatja a magánintézmények igénybevételét – emlékeztetett az államtitkár, hozzátéve, november végéig több mint 1200 szülő élt ezzel a lehetőséggel.

Bodó Sándor szerint a távmunka és a részfoglalkoztatás területén még van hova fejlődni. A részmunkaidőben dolgozók aránya 4 százalék, miközben az uniós átlag 20 százalék. Ugyanakkor változtatni kellene azon a szemléleten, hogy a munkaadó szereti látni a dolgozót munkavégzés közben.

Az „eldugott” állások felkutatásának tavaly indult munkaerőpiaci reformjáról közölte, az induláskor 50 ezer ember elhelyezése volt a cél, mostanra azonban már tizenöt megyében 60 ezer embernek találtak munkát a járási munkaügyi hivatalok. Jövőre indul a program utolsó része Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében, illetve Budapesten – tájékoztatott.

A jövő évi kilátásokat érintő kérdésre elmondta: arra számítanak, hogy stabilan 4,5 millió felett lesz a foglalkoztatottak száma, miközben a munkanélküliségi ráta 3 százalék közelében marad. Tovább csökkenhet a közfoglalkoztatottak száma, miközben egyre több külföldön dolgozó magyar térhet haza – mondta.