Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Orbán Viktor miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő sajtótájékoztatója az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcsértekezletét követően Brüsszelben
Hirdetés

A csúcsértekezlet utáni sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a vita nem csak a jogállamisági mechanizmus körül folyt, annak tétje az Európai Unió jövője volt. A kormányfő hangsúlyozta, az elért eredményeknek nagyobb horizontja van, mégpedig az Európai Unió egységének megvédése.

Ezt a gondolatot fejtette ki pár nappal később Európa nem hódolt be című írásában, amelyben az Európai Tanács döntését nyílt ellenszegülésnek nevezi Soros György hatalomátvételi kísérletével szemben. Úgy látja, „a világ legkorruptabb emberének és hálózatának” jó oka van a csalódottságra. Szerinte a brüsszeli ülés valódi tétje az volt, ki fogja irányítani Európát a jövőben: a tagállamok polgárai által megválasztott kormányok és a belőlük álló tanács, vagy Soros Györgynek sikerül felépítenie egy új hatalmi struktúrát.

Liberális értékdiktatúra

Fricz Tamás politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója szerint több szempontból is történelmi jelentőségű győzelem született.

– Politológiai szempontból a jogállamiság klasszikus liberális alapelv: az állami önkénnyel, a diktátorokkal szemben megvédi az állampolgárokat, jogi garanciákat nyújt az emberi jogok érvényesülésére. A jog uralkodik, nem a politikai hatalom. Brüsszeli liberális körök megpróbálták felvizezni a jogállamiság fogalmát, és olyan oda nem illő, liberális politikai értéktartalommal megtölteni, mint a médiafüggetlenség, a kötelező kvóták elfogadása, illetve a genderelmélet. Liberális értékdiktatúrát akarnak rákényszeríteni a közép-európai államokra, ezért nagy győzelem, hogy ezt megakadályoztuk, és sikerült a jogállami kritériumokat megtartatni jogállamiaknak – nyilatkozta Fricz Tamás a Demokratának. A magyar–lengyel győzelmet az unió történetére nézve döntő jelentőségűnek tartja, mert ezzel a közép-európai államok beemelődtek a magállamokkal egyenrangú tagállamok sorába.

Korábban írtuk


– Meggyőződésem, hogy a nyugati tagállamok ezután egészen másképp állnak hozzá az általuk eddig lesajnált közép-európai tagállamokhoz, a döntések előtt kikérik majd a közép-európaiak véleményét is. Megtörtük azt az évszázados rutint, hogy mindig alárendeljük magunkat a nyugati hatalmaknak, kiálltunk önálló akaratunk mellett. Megvédtük továbbá azt a modellt, ahogyan eddig az Európai Unió működött, miszerint a tagállamok egyenrangúak, az unió nemzetállamokra épül, és egyelőre nem egy föderális, birodalmi jellegű Európai Egyesült Államok felé megyünk – fejtette ki Fricz Tamás. Hozzátéve, hogy egy nagyon fontos csatát megnyertünk, de a harcnak szerinte még nincs vége.

Kiszelly Zoltán politológus kérdésünkre azt emelte ki, hogy a magyar és a lengyel fél jól ráérzett: az idő nem minket sürgetett.

– Angela Merkel jövőre visszavonul a közéletből, ezért neki különösen érdekében állt, hogy létrejöjjön valamilyen kompromisszum. Az uniós költségvetés a németeknek fontos klímacélok finanszírozását is szolgálja: ahhoz, hogy a szénerőműveket kiválthassák megújuló vagy atomenergiával, el kellett fogadni az uniós költségvetést. A megállapodással Angela Merkel úgy vonulhat le a közéleti színpadról, mint aki sínre tette az unió költségvetését, ezzel a klímaváltozás terén is eredményt ért el. Franciaországnak és Olaszországnak pedig azért volt fontos, mert kormányaik az uniós források segítségével kihúzhatják a választásokig megszorítások nélkül, így talán meg tudják akadályozni, hogy Marine Le Pen vagy Matteo Salvini kerüljön hatalomra 2022–2023-ban – mondta Kiszelly Zoltán a Demokratának. Szerinte a megállapodás legfontosabb hozadéka, hogy a közép-európai térség időt nyert, Brüsszel a lengyel és a magyar választásokba nem tud beleszólni. Hozzátette, ne legyenek kétségeink, jövőre a bizottság beterjeszti a magyar demokráciáról szóló jelentését, amely a jól ismert sablonokat tartalmazza majd: sérül az egyetemi autonómia, veszélyben a bírói függetlenség és a média­szabadság, viszont lényeges különbség, hogy ezekre hivatkozva nem tudnak jogállami eljárást indítani hazánk ellen. Úgy látja, a győzelem azért értékes, mert már akkor az unió bíróságához lehet fordulni, ha a bizottság alkalmazni kívánja ezt a mechanizmust, tehát még a bizottságban történő szavazás előtt.

Kijózanító igazság

A magyar és a lengyel fél győzelmét még Soros György is kénytelen volt elismerni, amikor azt írta, hogy „Angela Merkel leborult a magyar és a lengyel zsarolás előtt”, a megállapodást pedig a „lehető legrosszabb kompromisszumként” aposztrofálta, amely „megsemmisítheti az emberek uniós intézményébe vetett bizalmát”. A baloldali EP-képviselők fülüket befogva, szemüket behunyva tiltakoznak a számukra kijózanító igazság ellen. Dobrev Klára (DK) Orbán Viktor történelmi vereségéről beszélt, Ujhelyi István (MSZP) szerint pedig a magyar kormányfő „zátonyra futott”. A Momentum EP-politikusai továbbra is kitartanak amellett, hogy elérték céljukat, a jogállamisági mechanizmus életbe fog lépni. Donáth Anna szerint a megállapodás csak „egy papírdarab, amit arra találtak ki, hogy Orbán Viktor lobogtathassa, hogy valamit elért”. Ezzel szemben a valóság az, hogy a megállapodás konkretizálta azokat a feltételeket, amelyek megsértése esetén beindulhat a mechanizmus. Erre hívta fel a figyelmet Róna Péter közgazdász is egy kereskedelmi rádiónak adott interjújában, amikor kifejtette, a jogállamisági mechanizmus a jövőben csak akkor működtethető, ha tényleges és közvetlen sérelem keletkezik a kifogásolt cselekedet és az EU pénzügyi érdekei között, ezért a gyülekezési, a szólás-, a sajtó-, a vallásszabadság védelmére, vagyis politikai kérdésekre nem alkalmazható.

– Amit most Orbán Viktor Brüsszelben elért, azt talán csak a francia minisztertanács egykori elnökének, Talleyrand-nak sikerült, amikor nem sokkal Napóleon veresége után visszaállította Franciaország helyét az európai politikai rendszerben – szembesített a valósággal Róna Péter. A közgazdász, aki korábban egyszemélyi diktatúrának nevezte Magyarországot, úgy látja, hogy az EU vezetői feladták az eddigi értékalapú közösség létrehozásának vágyát, és áttértek az érdekközösség létrehozására, amely kizárólag gazdasági kérdésekre szorítkozik, ezért szerinte Orbán Viktornak sikerült megvalósítania azt, amit a britek szerettek volna kilépésük előtt.

Átlátszó hazugság

A győzelem mértékét az is jól mutatja, milyen csapdahelyzetbe került most a hazai ellenzék. Ha elismernék, hogy vesztettek, és az Orbán-kormány leváltásában brüsszeli szövetségeseik mégsem fognak segíteni, azzal kimondanák azt is, hogy Brüsszel érdekalapú politizálást folytat, ahol nincs helye a magasztos eszméknek. Erről írt blogjában Lánczi Tamás politológus, aki szerint az ellenzék azt sem mondhatja, hogy Orbán Viktor átverte Brüsszelt, hiszen ezzel „legfőbb kenyéradóikról az alkalmatlanság és az együgyűség bizonyítványát kellene kiállítaniuk”. A hazai balliberális politikusok ezért beszélnek inkább győzelemről, ez „a hazugság azonban annyira átlátszó, hogy még a legelvakultabb DK-s, momentumos szavazók számára sem hihető.” Lánczi Tamás úgy fogalmazott, „Gyurcsányék és Donáthék szavazói kétszeresen elárulva érzik magukat. Egyrészt cserbenhagyta őket a Nyugat, másrészt még a saját pártvezetőik is hazudnak nekik.” Kiszelly Zoltán szerint a balliberális értelmiségi véleményvezérek szabadabban beszélhetnek, mint az ellenzéki politikusok, akik az újraválasztásukért küzdenek, ezért ők nem mondhatják, hogy vereséget szenvedtek, akkor sem, ha ez az igazság. Így inkább a folyamat jövőbeni szakaszára helyezik a hangsúlyt, kiemelve, hogy csak idő kérdése, és hatályba lép a mechanizmus.

– Az ellenzéknek azért keserű a szája íze, mert elhitték a saját propagandájukat, miszerint uniós pénzek nélkül Magyarország csődbe menne, miközben Orbán Viktor folyamatosan arról beszélt, hogy Magyarország a nemzetközi piacokon is kedvező hitelhez juthat, nincs szükség uniós hitelre. Bíznak abban, hogy Brüsszel előbb-utóbb véget vet az Orbán-rendszernek, de tévednek, mert a brüsszeli bürokraták nem ideológiai, hanem üzleti alapon gondolkodnak – fejtette ki lapunknak Kiszelly Zoltán.

Nem árt hangsúlyozni, hogy csak egy fontos csatát nyertünk, amivel Orbán Viktor erősebb lett ugyan, de a Soros-hálózat nem gyengült, hiszen a milliárdos által befolyásolt és pénzelt politikusaik a helyükön vannak. „Nincs magyarázat arra, hogy mi, európaiak miért tűrjük, hogy egy amerikai spekuláns amerikai pénzzel uniós befolyásolási rendszert építsen és vásároljon” – hívja fel a figyelmet Orbán Viktor fent idézett írásában, jelezve, hogy újra és újra hatalomátvételi kísérletekkel kell szembenézni a jövőben is. „Máris itt van az asztalon Soros György műhelyéből a migrációs és a genderakcióterv. Ideje lenne pontot tenni Soros György európai ámokfutásának végére” – zárja írását a magyar kormányfő.

Orbán Viktor olyan világosan és közérthetően beszél a Soros-birodalom működéséről, mint 1989-ben a kommunizmusról. Önkéntelenül is eszünkbe jut, amikor a szovjet csapatok kivonását követelte a Hősök terén. Ma is ugyanolyan történelmi időket élünk.