Tóth Erik, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a választási értékelést bemutató sajtóbeszélgetésen elmondta, a 2022-es választások bebizonyították, hogy az üvegplafon nem létezik, azaz nincs korlátja egy politikai erő növekedésének: 12 év kormányzás után a jobboldal növelni tudta szavazói számát úgy, hogy a baloldaliak egy része is a Fideszre szavazott.

Hirdetés

Történelmi választás

Az elemző kiemelte, a Fidesz-KDNP több szempontból is történelmi győzelmet aratott a 2022-es választásokon. Egyrészt Magyarországon eddig egyetlen politikai blokk sem kapott annyi országos listás szavazatot (3.060.706 ), mint most a Fidesz-KDNP , másrészt országos listán sem tudott korábban egyetlen pártszövetség sem 54,1 százalékos szavazati arányt elérni. Az ellenzék veresége pedig azért történelmi, mert eddig egyetlen politikai erő sem kapott 750 ezerrel kevesebb szavazatot, mint az azt megelőző választáson. Az ellenzék áprilisban 28 százaléknyi szavazót veszített, ami azt jelenti, hogy tíz, korábban ellenzéki szavazóból három otthon maradt vagy nem őket támogatta.

A Fidesz-KDNP mind a 19 megyében javítani tudott az országos listás eredményén, ami átlagosan 4,84 százalékos erősödést jelent. A legnagyobb mértékű erősödés (8,45%) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében történt, ezzel párhuzamosan az ellenzék itt gyengült meg a legjobban (-16,88%). A baloldali összefogás szavazataránya mind a 19 megyében romlott, átlagosan 13,57 százalékkal.

Az egyéni körzetek eredményeit vizsgálva a Fidesz jelöltjei a 106 egyéni választókerületből 2014-ben 96, 2018-ban 91, 2022-ben 87 egyéni körzetben győztek.

– Ez csökkenő tendencia, de ha a számok mögé nézünk, azt látjuk, hogy a Fidesz erősebb, mint valaha. Ugyanis míg 2014-ben 20, 2018-ban 47, 2022-ben pedig már 65 körzetben nyertek a kormánypárti jelöltek abszolút többséggel (50% +1 szavazat). Ráadásul a 106 egyéni körzetből 102-ben tudtak javítani a 2018-as szavazatarányukhoz képest, átlagosan 4,7 százalékot – mutatott rá az elemző.

A történelmi győzelem mértéke ott is megmutatkozik, hogy a Fidesz-KDNP egyéni győztes jelöltjei átlagosan 17,9 százalékot vertek a mögöttük második helyen végző ellenzéki összefogás jelöltjeire, míg 2018-ban, amikor az ellenzék külön indult, kisebb arányú volt ez az előnyszerzés (14,44 százalék).

– Ebből az adatból is jól látszik, hogy a sokak számára csodafegyvernek tartott baloldali összefogás mennyire nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az ellenzéki politikusok 2018-hoz képest átlagosan 13 százaléknyi szavazatot veszítettek el a 106 egyéni körzetben – mondta Tóth Erik.

A 2018-ban külön induló DK, MSZP, Párbeszéd, LMP, Momentum, Jobbik és Együtt egyéni eredményeit összeadva, és összehasonlítva a 2022-es közös egyéni ellenzéki jelöltek eredményeivel, megállapítható, hogy az ellenzék a 106 körzetben átlagosan 12,84 százaléknyi szavazót veszített. (Budapesten 10,4 százalékot). Míg az ellenzéki jelöltek 2018-ban 2.693.829 voksot gyűjtöttek be, addig 2022-ben már csak 1.983.708 szavazatot, amely 710.121-gyel kevesebb. Az összefogás jelöltjei 2018-hoz képest egyik egyéni körzetben sem tudtak javítani a szavazatarányukon, még a 13-as számú budapesti körzetben is vesztettek 11 százaléknyi szavazót, ahol a baloldal még 2010-ben is győzni tudott.

Tóth Erik kiemelte, az ellenzék szempontjából egyetlen pozitívuma van az összefogásnak: 2022-ben hat egyéni választókerületben nyertek abszolút többséggel, míg 2018-ban ez csak egyetlen körzetben sikerült.

Korábban írtuk

Budapesten is erősödött a Fidesz

– Bár első olvasatra Budapesten az ellenzék győzelmet aratott, és még erősödtek is 2018-hoz képest, hiszen a 18 egyéni körzetből 17-et nyertek meg, a számok mégis ellenzéki visszaesést mutatnak – emelte ki Tóth Erik.

Amíg 2018-ban a fővárosban 556.960-an voksoltak valamelyik ellenzéki párt országos listájára, addig 2022-ben már csak 454.840-en, vagyis 100 ezerrel kevesebben, amely 8,4 százalékos gyengülés. Ezzel szemben a kormánypártok eredményei a fővárosban is javultak. Négy évvel ezelőtt 377.864, idén pedig 388.310 szavazatot szereztek, amely 2,69 százalékos erősödés.

Tóth Erik felhívta a figyelmet, az ellenzék előnye Budapesten jelenleg 7 százalék, amely egy megfelelő kampánnyal és egy jó jelölttel 2024-ben ledolgozható. Szerinte ezzel megdőlt az a mítosz, miszerint a Fidesz nem népszerű Budapesten. Hozzátette, az egyéni választókerületi adatok is megkérdőjelezik, hogy Budapestre ellenzéki bástyakényt tekintsünk, ugyanis a 18 fővárosi körzetben az ellenzéki jelöltek 10,4 százaléknyi szavazót veszítettek 2018-hoz képest.

Felhívta a figyelmet, nem igaz az a gyakran hangoztatott kijelentés sem, miszerint ahogy növekszik a település lélekszáma, úgy csökken a Fidesz támogatottsága. Ugyanis a 23 megyei jogú városból 19-ben nyert a Fidesz listán és egyéniben is, és a 11 ellenzéki irányítású városból kilencben a Fidesz nyert – mutatott rá.

– Az ellenzék hangsúlyozta, csak akkor győzhetnek,, ha a választást sikerül egy Orbán Viktor elleni népszavazássá degradálni. Abban igazuk lett, hogy a 2022-es választás elsősorban miniszterelnök-választás volt, de abból feltevésből indultak ki, hogy Orbán Viktor népszerűtlen politikus, amely súlyos hiba volt – mondta Tóth Erik.

Az Alapjogokért Központ 2021 novemberétől a választások előtti hétig hetente felmérte Orbán Viktor és Márki-Zay Péter népszerűségi indexét. A 18 hét alatt Orbán Viktor népszerűsége egyetlen alkalommal sem csúszott 50 százalék alá, 52-61 százalék között mozgott. A hódmezővásárhelyi polgármester megítélése a szavazók körében 22-29 százalék között ingadozott, vagyis a népszerűségének csúcsán is csak tízből három aktív válaszadó mondta azt, hogy őt szeretné miniszterelnökként látni.

Fiatalok körében is vezet a Fidesz

Az Alapjogokért Központ felmérése megcáfolta azt a balliberális vélekedést is, hogy a fiatalok, a városban élők és a felsőfokú végzettségűek körében nincs többsége a jobboldalnak, ugyanis Orbán Viktor Márki-Zay Péterrel szemben az idei év 2. és 7. hete között végig előnyben volt ezekben a társadalmi csoportokban. Az adatokból kiderül, hogy a 18-29 évesek relatív többsége a vizsgált időszakban inkább Orbán Viktort szerette volna miniszterelnökként látni: minimum 40 százalékuk vélekedett így, míg 28-33 százalékuk Márki-Zay Pétert választotta.

Hasonló mértékű különbség figyelhető meg a felsőfokú végzettségű válaszadók körében is. Amíg Orbán Viktort minimum 40, de egyes adatfelvételek alkalmával 47 százalékuk szerette volna kormányfői pozícióban látni, addig Márki-Zay Pétert 28-34 százalékuk.

Az elemzés szerint a választás egyik tanúsága, hogy az ellenzéki összefogás nem egyesítette, hanem taszította a kormánykritikus választókat, elsősorban a Jobbik korábbi szavazóit, ami az azt jelenti, hogy az ellenzéki szavazókat nem lehet elvtelen koalíciók mentén egyesíteni. A dokumentum szerint a Fidesz-KDNP győzelmének mértéke azt igazolja, hogy Magyarországon jobboldali konjunktúra és reneszánsz van.