Történelmünket tisztítja a Magyarságkutató Intézet
24 konferencia, 506 előadás, 49 könyv, 14 kiállítás, 1219 közlés a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ által működtetett Magyar Tudományos Művek Tárában, nemzetközi tudományos együttműködések sokasága, 12 és fél milliós nézettség a Facebookon, 46,3 ezer követő ugyanitt – számokban is impozáns a Magyarságkutató Intézet közel hároméves tevékenységének mérlege.
A sok évtizedes bántó mulasztás orvoslására dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere kezdeményezésére létrehozott, 2019 januárja óta működő tudományos intézmény munkássága egyértelműen hiánypótló és korszakos – ezt az is bizonyítja, hogy számos gyűlölködő, cinikus, lefitymáló támadás érte a magyar eredetkutatást évtizedek óta következetesen, tüntetőleg undorral elutasító körökből.
A kutya ugat, a karaván halad. A Magyarságkutató Intézet tudósai által elvégzett munka értékét az is bizonyítja, hogy vonatkozó publikációikat, rendre a legjelesebb nemzetközi szaklapok közlik, többek között a Genes; tudományos együttműködéseik pedig széleskörűek Mongóliától Grúziáig, az Egyesült Államoktól Oroszországig.
A Magyarságkutató Intézet tudományos eredményei alapjaiban rengették meg a mintegy 150 éve kizárólagos dogmává emelt finnugrista őstörténeti ideológiát. Egy Kásler Miklós professzor – akkor még az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója – által vezetett kutatás már 2017-ben azonosította az Árpád-ház férfiágon öröklődő génjét III. Béla földi maradványaiból, a dinasztia uralkodóinak és származásának további kutatásait időközben átvette az intézet Archeogenetikai Kutatóközpontja, és 2020-ban időben visszafejtve bebizonyították, hogy a Turul-nemzetség etnogenezise mintegy 4500 évvel ezelőttre, a mai Afganisztán területén létezett Baktria területére vezethető vissza.
E kutatásokhoz kapcsolódik, hogy a Magyarságkutató Intézet birtokában van a legrészletesebb, legnagyobb számú Árpád-házi genetikai minta, és itt dolgoznak Magyarország legfelkészültebb archeogenetikai kutatói, akik teljes genomszekvenálással, a legmodernebb genetikai és molekuláris technikákkal dolgoznak.
A Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának feltárásai azt is bebizonyították, hogy az ázsiai és az európai hunok vitathatatlanul egy népet alkottak, és mindannyian a szkíta kultúrkörhöz tartoztak. Fehér Bence, az intézet Klasszika-Filológiai Kutatóközpontjának igazgatója pedig a magyar nyelv valódi eredetéhez került közelebb, amikor a VIII. századi, vagyis avarkori jánoshidai csont tűtartóra rótt szöveget magyarul fejtette meg, bizonyítva ezzel, hogy a legrégebbi írott magyar nyelvemlék 1300 éves, valamint azt, hogy az avarok legalább egy része magyarul beszélt.
A Magyarságkutató Intézet idei egyik legszenzációsabb eredménye a Hunyadi-ház eredetének feltárása. A kutatás során mintát vettek a horvátországi Lepoglava pálos kolostorában eltemetett Corvin János és fia, Corvin Kristóf földi maradványaiból, a minták vizsgálata nyomán elkészült publikáció jelenleg közlésre vár egy nemzetközi tudományos folyóiratban.