Navracsics Tibor a kampányról és a Fidesz előtt álló feladatokról

Egy olyan, egymásra odafigyelő párbeszédet kell folytatni, amely során eddiginél világosabban tisztázzuk az alapfogalmakat. Elmondjuk, mit jelent az, hogy polgári, nemzeti, keresztény. S tisztázzuk azt is, hogy ezen a táboron belül mi az, ami megkülönböztet minket, és – ez fontosabb – mi az, ami összeköt. Megfogalmazzuk, miért itt állunk, s miért nem a másik oldalon – mondta a Demokratának Navracsics Tibor, a Fidesz elnöki kabinetfőnöke.

– Orbán Viktor úgy fogalmazott az új frakció első ülése után, hogy mindenki szabadon elmondhatta a véleményét, kritikáját a választásokkal kapcsolatban. Hogyan tudná összefoglalni a felszólalásokat?

– Három fő csomópontja volt a bírálatoknak. Sokan gondolták úgy, hogy a kampány időzítése nem volt megfelelő, s elhibázott döntés volt a program bemutatását, így a kongresszust is az utolsó hetekre hagyni. Emellett pedig túl hosszú volt az ezt megelőző, rosszkedvet generáló tényfeltáró kampány. A másik két gócpont a mozgósítással volt kapcsolatos – a budapestiek és a falusi társadalom megszólításával is évek óta küzdünk, ám úgy tűnik, hogy nem sikerült megtalálnunk a helyes megoldást. Valamennyit léptünk előre a fővárosban, de azért lényegesen nem növekedett itt a támogatottságunk. Az önkormányzati választásokra olyan programot, üzeneteket és személyeket kell találnunk, hogy ne legyen ekkora a lemaradásunk. Azt is ki kell mondanunk, hogy a falusi tagozat sem tudta maximálisan ellátni a feladatát, a kistelepüléseken élő rétegből kevesebben mentek el és szavaztak a Fideszre, mint reméltük.

– A Műegyetemnél Orbán Viktor elég egyértelműen fogalmazott az MDF-fel kapcsolatban. Amikor felsorolta, hogy kiknek van útban a Fidesz, akkor a demokrata fórum budapesti vezetését is megemlítette. Most szóba került-e Dávid Ibolya és pártja?

– Egészen az utolsó pillanatig azt reméltük, hogy az MDF kormányt támogató magatartása megfordítható. Most már azonban világos, hogy a demokrata fórum nem volt érdekelt a Gyurcsány-kabinet leváltásában. De sok szó nem esett róluk, hiszen ez egy olyan tény, amelyen a legjobb szándékkal sem tudunk változtatni. Annyit azért megjegyeznék, hogy azzal szemben, amit sokan állítanak, az MDF volt a voksolás legnagyobb vesztese. Az MSZP és az SZDSZ növelni tudta frakciójának létszámát, a Fidesz képviselőcsoportja pedig jelen állás szerint ugyanakkora lesz, mint az elmúlt négy esztendőben, ugyanakkor az MDF-frakció kisebb lett 2002-höz képest.

– Mi lehet az az irányvonal, amit a Fidesz képvisel majd ebben a ciklusban? Várható-e jelentős változás a párton belül?

– A stratégiánk kidolgozása jelenleg is folyamatban van. Vannak már terveink, elképzeléseink, arra azonban vigyázni kell, hogy túlságosan hamar ne döntsünk el dolgokat véglegesen, hiszen láthatjuk, a belpolitikai életben minden mozgásban van. Beszélgetésünkkor még javában tart az MSZP és az SZDSZ nyilvánosság kizárásával történő koalíciós egyeztetése, míg a választások éjszakáján Dávid Ibolya bejelentette, hogy a jobboldal átrendeződésének ő nem csupán haszonélvezője, hanem előidézője is kíván lenni. Bár fontos egy nagy vonalakban felrajzolt politikai stratégia, azonban nyilvánvalóan sok függ majd attól, hogy a két kormánypárt és az MDF mit képvisel a következő időszakban. Úgy hiszem, nagyjából egy évig, tehát jövő májusig tart az az időszak, amikor teljesen letisztulnak az erőviszonyok. Két területen kell már most lépnünk. Az egyik a mindennapos parlamenti munka hátterének megteremtése, hiszen ha hinni lehet a volt és jelenlegi kormányfőnek, akkor húsz fontos lépést kíván rövid időn belül az Országgyűlés elé terjeszteni. Itt jól jöhetnek majd azok a szakmai megoldások, amelyeket a Kormányzás 2006 munkacsoport kidolgozott. A másik fontos terület, ahol minél hamarabb cselekedni kell, az a jobboldal újraépítése. És itt nemcsak magára a Fideszre gondolok, hanem a minket körülvevő értelmiségi rétegre, művészekre és sportolókra, illetve a civil szervezetekre is. Egy olyan, egymásra odafigyelő párbeszédet kell folytatni, amely során eddiginél világosabban tisztázzuk az alapfogalmakat. Elmondjuk, mit jelent az, hogy polgári, nemzeti, keresztény. S tisztázzuk azt is, hogy ezen a táboron belül mi az, ami megkülönböztet minket, és – ez fontosabb – mi az, ami összeköt. Megfogalmazzuk, miért itt állunk, s miért nem a másik oldalon.

– Az újraépítkezésben mennyire jelenthet majd nehézséget, hogy az MDF-en keresztül a kormánypártok a következő években nyilvánvalóan megpróbálják felépíteni a saját jobboldalukat?

– Az MDF frakciójában ott van az MSZP-ből indult Schmuck Andor-féle Tisztelet Társasága, s ez sok mindent megmagyaráz. Az biztos, hogy nem lesz könnyű dolgunk. Neves médiaszemélyiségektől hallottam, hogy mindent megtesznek a Fidesz háttérbe szorításáért, illetve azért, hogy a demokrata fórum legyen a nagybetűs ellenzéki párt. Ezzel meg kell tehát küzdenünk, ugyanakkor talán ösztönzőleg is hathat, ezáltal azok, akik valóban nemzeti gondolkodásúak, reményeim szerint az eddigieknél is szorosabban összefognak, összetartanak majd.

– Sokak szerint most bebizonyosodott, hogy nem az „egy a tábor, egy a zászló”, hanem az „egy a tábor, több a zászló” elv lehet a célravezető. Egyetért ezzel?

– Ne higgyünk azoknak, akik azt próbálták elhitetni, hogy az „egy a tábor, egy a zászló” annyit tesz, hogy a Fidesz bedarál mindenkit, s egy olyan homogén tömböt akar, amin belül mindenki mindenről ugyanazt mondja. A Fidesznek számtalan szövetségese volt eddig is – a Kereszténydemokrata Néppárt, a Fidelitas, a Nemzeti Fórum, a Magosz, a Lungo Drom, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség, a Vállalkozók Pártja és a Kisgazda Polgári Egyesület -, s a Fideszen belül is kilenc tagozat működik. Ez tehát egy sokkal tagoltabb szövetség, mint az MSZP, nem beszélve az SZDSZ-ről, ahonnan rutinszerűen rúgnak ki mindenkit, aki valamiben nem ért egyet a párt hivatalos irányvonalával. Az „egy a tábor, egy a zászló” tehát nem egy belső diktatúrát jelent, itt nem írja elő senki, hogy mindenkinek azonosan kell gondolkodnia. Minket, akik nyilvánvalóan bizonyos területekről másként gondolkodunk, a közös cél tart össze, ami nem más, mint az MSZP-SZDSZ-kormány leváltása és egy polgári Magyarország felépítése.

– Nem lehet, hogy a Szövetségen belül markánsabban kellett volna megjelennie a tagozatoknak és a szövetséges szervezeteknek?

– A velünk nem rokonszenvező média és a politikai ellenfeleink érdeke, hogy a Fideszt úgy állítsák be, mint egy olyan pártot, amely egyetlen lábon, Orbán Viktoron áll. Láthattuk, bármikor történt valami, ami nem tetszett nekik, rögtön azt mondták, Orbán Viktor határolódjon el ettől vagy attól. Nem szabad bedőlnünk ennek a propagandának – a Fidesz igenis egy szövetség, amelynek Orbán Viktor az elnöke, ily módon nagyon fontos láncszeme, de azért rajta kívül még sokan vannak, vagyunk a pártban. A szövetséges szervezetek pedig nem „bedarált”, elnyomott szervezetek, nem alárendeltségi viszonyban vannak a Fidesszel, hanem stratégiai szövetségben. A kettő nem ugyanaz.

– Ha már Orbán Viktorról beszéltünk – az ő további politikai szerepéről ellentétes vélemények láttak napvilágot.

– Akkor tisztázzuk: Orbán Viktor sohasem gátja volt a párt megújulásának, hanem katalizátora. Hogy mást ne említsek, 2003-ban, amikor az elnökség felkérésére igent mondva ő lett a Fidesz elnöke, akkor feltételként szabta, hogy felhatalmazást kapjon a párt gyökeres megújítására. Ezt meg is tette. Torgyán József egyszer rosszmájúan úgy fogalmazott, hogy a Fidesz egy üzenetrögzítős párt. Valóban igaz, néhány évvel ezelőtt még egy elég kis taglétszámú, egyszerű felépítésű szervezet voltunk. Mára viszont taglétszáma alapján a Szövetség az ország legnagyobb pártja, ebben pedig Orbán Viktornak elévülhetetlen érdemei vannak. Ő indította el és vezette végig ezt a folyamatot. Maradt azonban még jó néhány feladatunk, és Orbán Viktor alkalmas arra, hogy ezek végrehajtását, megoldását irányítsa.

– A kongresszusig hátralévő hetekben számíthatunk-e valamilyen meglepetésre, vagy tulajdonképpen minden marad a régiben?

– Mire ez az interjú megjelenik, addigra túlleszünk azon az elnökségi ülésen, ahol megvitatják az Orbán Viktor által elképzelt politikai stratégiát, míg csütörtökön kerül sor az új frakció alakuló ülésére, ahol megválasztjuk a tisztségviselőket és kialakítjuk a képviselőcsoport szervezeti felépítését is. Mielőtt az Országgyűlés megtartja alakuló ülését, még elképzelhető, hogy lesznek meglepetések.

Bándy Péter