Fotó: MTI/Rosta Tibor
Hirdetés

Bakondi György emlékeztetett: tavaly 45 500 határsértőt fogott el a rendőrség és a honvédség, illetve 455 embercsempész ellen indítottak büntetőeljárást. Ez jóval meghaladta az előző három év adatait.

Hangsúlyozta: idén eddig 4900 határsértőt és 56 embercsempészt fogtak el, vagyis a múlt évet jellemző migrációs nyomás intenzitása az év első pár hetében tovább növekedett.

A belbiztonsági főtanácsadó kiemelte, a migrációs politikának számos fontos eleme van a határ őrizetén túl: Magyarország segítséget nyújt más országoknak a migrációs főútvonalak lezárása érdekében, illetve magyar rendőrök teljesítenek szolgálatot Észak-Macedóniában. Ezenkívül a magyar hatóságok partnerek minden olyan, Europol- és Frontex-műveletben, amely az embercsempész-hálózatok felderítését célozza. Magyarország szolidáris továbbá minden olyan országgal, ahol küzdenek azért, hogy ne induljanak útnak újabb migránscsoportok. A keletkezett károk felszámolása érdekében pedig az elmúlt évben pénzügyi és egyéb segítséget nyújtott a kormány a szíriai háborúban megsemmisült településeknek.

Korábban írtuk


Bakondi György elmondta: az idén Magyarország azt várja az Európai Unió migrációs politikájától, hogy a biztonság kérdésében a portugál elnökség – felismerve a helyzetet – meghallgatja például Magyarország, illetve a visegrádi négyek (Magyarország mellett Lengyelország, Csehország és Szlovákia) tapasztalatait; szakít olyan korábbi elgondolásokkal, amelyek egyebek mellett kötelező betelepítési kvótákról, határok megnyitásáról, az érkezők legalizálásáról szólnak, hiszen ezek közül néhány komoly kockázatot is rejt magában. Véleménye szerint az európaiak által érzékelt közbiztonságromlás megállítása fontos feladat.

Fotó: MTI/Rosta Tibor

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a sajtótájékoztatón, amelyet egy H145M típusú helikopter felderítőrepülése után tartottak, elmondta: a határsértések és az elfogott migránsok száma azt mutatja, hogy továbbra is nagyon nagy a nyomás a magyar határon, és szükség van azokra a műszaki és jogi határzárral kapcsolatos intézkedésekre, amelyeket még évekkel ezelőtt bevezettek.

A politikus szükségesnek nevezte a 2015-ben megépült kerítést, a hozzárendelt műszaki eszközöket, amelyek a kerítés „legyűrését gátolják meg”, de az olyan jogi eszközöket is, mint „a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fenntartására, amelyet egyébként a hazai baloldal és Brüsszel nagyon erősen kifogásol”. És természetesen szükség van arra az „élő erőre és határőrizeti felkészültségre”, amit a rendőrök és a honvédek jelentenek – tette hozzá. Megjegyezte: szükség van az olyan eszközökre is, mint a H145M típusú helikopter, amely a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programnak köszönhetően egyike annak a 20 légi járműnek, amiből már 16 megérkezett, nagyon magas szintre emelve a határ menti felderítő képességet.

Németh Szilárd kiemelte: határvédelemre 2015 óta 561 milliárd forintot fordított az ország. Leszögezte: a honvédség minden olyan eszközzel rendelkezik, amellyel meg tudják védeni az országhatárt. A 213 kilométer hosszú déli határszakasz védelme érdekében egyszerre több mint ezer katona teljesít szolgálatot – jelezte.

A parlamenti államtitkár hangsúlyozta: a tömeges oltások, a vakcina beadása mellett mindent elkövetnek annak érdekében, hogy „ne jusson be újra a vírus Magyarországra, főleg azokról a területekről, ahonnan ellenőrizetlenül, tömegesen (…) jönnének be az emberek”.

Véleménye szerint az azonban tarthatatlan, hogy az erre a küzdelemre fordított több száz milliárd forintnak gyakorlatilag még egy százalékát sem fedezte az Európai Unió. Mint mondta, „harcolni kell azért, hogy ne jogállami eljárás induljon Magyarország ellen, s a hazai baloldal és a brüsszeli bürokraták ne azt kiabálják, hogy bontsuk le a kerítést és engedjünk be mindenkit, hiszen az intézkedések Magyarország mellett Európa biztonságát is garantálják, amelynek kulcsa éppen a kerítésnél van”.