Trükkös fuzáriumkaland
– Egyértelműen a fuzárium felelős a korai pubertásért. Akinél kivontuk az érintett kenyér- vagy müzlifélét az étrendből, a toxin ürülni kezdett a szervezetből, a tünetek kezdtek enyhülni – mondta el a lapnak Szűcs Péter, a gyermek kezelőorvosa.
– Alattomos a méreg amiatt is, mert kihat a lányok és fiúk későbbi nemzőképességére. De veszélyes az anyatejen keresztül az újszülöttekre is, mert csecsemőknél is kimutattunk emlőcsomót. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a hormonális elváltozásokon túl rákkeltő a hatása – tette hozzá az orvos.
Szűcs Péter doktor utalt a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal egyik adatára, amely szerint a felnőtt lakosság öt-tíz százalékát érinti a határértéknél magasabb fuzáriumtartalom, a csecsemőknél és a gyerekeknél pedig még nagyobb lehet ez az arány.
A fuzáriumfertőzés az elmúlt hónapok egyik slágertémája lett, és ahogy egyre nagyobb teret kapott a médiában, az adatokat korrigálták három százalékra. Egészen szélsőséges és valótlan információk is napvilágot láttak. „Rákot okozhat a kenyér” – rémisztette a lakosságot például a TV2 híradója.
Ismerve a dolgok hátterét, felvetődik a kérdés, vajon tudatos rémhírterjesztésről van-e szó. Ha igen, akkor annak pusztán a szenzációhajhászás, a nézettségi adatok növelése a célja, vagy ennél sokkal komolyabb dolog? Mielőtt erre válaszolnánk, tisztázzuk, mi a fuzárium és az emberi szervezetre milyen káros veszélyeket rejt magában. Először is fontos leszögezni, méregmentes gabonát nem lehet előállítani. A fuzárium a gabona kalászán lévő gombafertőzés, amely miatt toxinok termelődnek, ezért bizonyos körülmények között mérgező is lehet. Amennyiben a toxinok az egészségügyi határértéket meghaladó mennyiségben találhatók egy-egy élelmiszerben, úgy ezek fogyasztása káros hatással lehet az emberi egészségre.
A penészgomba által termelt méreg legnagyobb része a gabona külső héjában, azaz a korpában rakódik le, ezért általában a teljes kiőrlésű gabona szennyeződik. A fuzáriumgombák betakarítás előtt fertőzik a gabonaszemeket. A toxin termelődése főleg az időjárástól, a csapadék mennyiségétől függ, de helytelen tárolás során is kialakulhat, például párás helyiségben.
A toxinnak két fajtáját különböztetjük meg. A don-toxint, amely elsősorban emésztőszervi problémát okoz, mint például egy ételmérgezés, és az F2-toxint, amely ösztrogén, azaz hormonális hatású toxin. Ez utóbbi csak a korpában található. Ennek egyik fajtája a fumonizin, amely bizonyítottan rákkeltő.
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal tavaly az egészséges táplálkozásban szokásos termékek fuzáriumtoxin-tartalmát vizsgálta, és csak a vizsgált termékek három százalékában talált határértéket meghaladó fuzáriumszennyeződést.
Egyedül a don-toxin mennyisége haladta meg az Egészségügyi Világszervezet által megállapított határértéket, amely viszont nem okoz hormonális elváltozást, és nem rákkeltő. A vizsgálatok megállapították, a méreganyag a szervezetből hamar kiürül, és kis mennyiségű fogyasztásánál nem észleltek hosszú távú, késői hatást. Tudniillik a fuzáriummal fertőzött élelmiszer csak abban az esetben jelent veszélyt az emberi immunrendszerre, ha abból egyszerre extrém mennyiségű adag kerül a szervezetbe. Ennek a vizsgálatnak az eredményeivel azonban már kevésbé foglalkoztak a Szegedről kiinduló pánikkeltő hírek.
Az ötéves menstruáló kislány mellett egy szegedi tízéves kisfiú is a hírek középpontjába került, akinek elkezdtek nőni a mellei. Vajon puszta véletlen, hogy mindkét hormonális megbetegedést Szegeden észlelték? Még a fent említett esetek előtt látott napvilágot a Szegedi Gabonakutató Kft. vizsgálatának eredménye, amely megállapította, hogy találomra kiválasztott tizenkét különböző sütőipari termékből öt a határértéket meghaladó mennyiségben tartalmazta a fuzáriumgomba dezoxini-valenol nevű méreganyagát. Erre az Élelmiszer-biztonsági Hivatal úgy reagált, hogy a sajtóhírekkel ellentétben nincs tudomásuk arról, hogy gabonatoxin miatt Magyarországon az utóbbi években bárki megbetegedett volna. Továbbá a hivatal kétségbe vonta, hogy a Gabonakutató Kft. képes ilyen jellegű vizsgálatokat végezni.
Időközben kiderült, hogy a kislány kezelőorvosa előbb nyilatkozott a sajtónak, mint az illetékes hivatalnak. Az Élelmiszer-biztonsági Hivatal egy korábban kiadott közleménye ugyanis előírja, hogy „amennyiben kimutathatóan élelmiszer okozta a betegséget, az orvost arra kérik, jelentse be a megbetegedéseket az egészségügyi hatóságnak, és tájékoztatásul a hivatalnak”.
A hivatalhoz ilyen bejelentés nem érkezett. A szegedi kislány kezelőorvosa ezután már nem nyilatkozott az ügyről, a megbetegedett kislányról pedig azóta semmit nem tudunk.
A fuzáriumos médialufi kipukkant, de hogy miért kellett ilyen nagyra fújni, arra több magyarázat is van.
– Szemenszedett hazugság és lobbiérdek, hogy a magyar gabona fuzáriumos. Európában az egyik, ha nem a legjobb minőségű. Nem véletlen, hogy tönkre akarják tenni, de minden vád tényszerűen cáfolható – mondta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. Jakab szerint a fuzáriumügy mögött a lobbiérdek mellett a kiváló minőségű magyar gabona árának letörése és az ágazat tönkretétele áll.
Dr. Roszik Péter, a Biokontroll Kft. ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a médiában eluralkodó téves információk miatt megrendült az emberek bizalma a biotermékekben, pedig sokan biotermékek elfogyasztásával kezelik rosszindulatú betegségeiket, kerülik ki az allergiás tüneteket, vagy védik egészségüket.
Az ügyvezető szerint ezzel a gazdákat akarják elriasztani az ökológiai gazdálkodás támogatási rendszerébe történő bejelentkezéstől, hogy másoknak több jusson. A támogatásért 2009. június 1. és 30. között lehetett jelentkezni. Aki ezt nem tette meg, legközelebb 2014-ben jelentkezhet biogazdálkodási támogatásért.
Vagyis elképzelhető, hogy a háttérben a vegyszerlobbi áll, hogy a horribilis összegekért kifejlesztett gombaölő szerek keresletét fellendítsék.
Mivel az átlagember nem a mezőgazdasági szaksajtóból tájékozódik, hanem a bulvármédiából, így azt sem tudja, hogy a vetés, az aratás, a betakarítás, majd a kereskedés folyamataiban zajló folyamatos minőségi vizsgálatok egyértelműen kizárják, hogy nagy mennyiségben fuzáriumos gabona kerüljön a fogyasztóhoz.
De ha kikapcsoljuk a tévét és elővesszük józan, paraszti eszünket, akkor rájövünk, hogy mivel május–júniusban több héten át egyáltalán nem esett csapadék hazánkban, így kizárt, hogy a hazai gabonát a nedvességkedvelő gombák ilyen hatalmas mértékben megfertőzték volna. Az sem volt véletlen, hogy a fuzáriumos rémhírek a híradásokban június közepétől tűntek fel, két árvizes tudósítás között.
Tihanyi Tóth Kata