Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt, archív, illusztráció
Hirdetés

Kitértek arra, hogy a bejelentett kormányzati intézkedések egyrészt hozzájárulnak a turizmus-vendéglátásban működő vállalkozások életben tartásához, másrészt a munkahelyek megmentéséhez. A legfontosabb lépés a turisztikai szektor döntéshozói életében most az, hogy ne küldjék el a munkavállalóikat, mert a helyzet javulása után nem lesz kivel újjáépíteni a turizmust, ami a magyar turizmus számára óriási hátrányt okozhat. A kormány fontos lépéseket tett az ágazat megsegítéséért, elsők között hozta meg azokat a döntéseket, amelyek hozzájárulnak a megmaradáshoz. Ehhez a munkaadóknak és a munkavállalóknak is kell áldozatot hozniuk, elbocsátások helyett közösen kell megoldást találni a további foglalkoztatásra.

Mindezek mellett az MTÜ szerint az önkormányzatoknak is hozzá kell járulniuk az ágazat megtartásához, főleg azután, hogy például Budapest és a kiemelt turisztikai célpontok az elmúlt sikeres esztendőkben jelentős bevételre tettek szert a turizmusból, ezért javasolta az iparűzési adó elengedését az ágazat szereplői esetében.

Erre a hétre a hazai szállodák 95 százaléka átmeneti üzemszünetet rendelt el, mivel napról napra emelkedik a visszamondások és ezzel párhuzamosan csökken a foglalások száma – közölte a Magyar Turisztikai ügynökség az MTI érdeklődésére szerdán.

Az MTÜ a Nemzeti Adatszolgáltató Központon keresztül online látja 1070 szálloda, 1700 panzió, és 27 000 magánszálláshely adatait. Ennek alapján március első hetében még a szálláshelyek töltöttsége 70 százalékos volt, a következő héten 50 százalékos, március közepén már 35 százalékos, Budapesten 11 százalékos, vidéken 15 százalékos volt az átlagos töltöttségi szint.

Mint írták, a főváros turizmusa az első pillanattól kezdve érzékenyebben reagált a koronavírus terjedésére, hiszen többségében külföldi utazókkal telt meg a város. A budapesti turizmus esetében cél, hogy jövő márciusra az ágazat ismét azt a szintet érje el, amelyet tavaly márciusban produkált. A nemzetközi tapasztalatok alapján legalább 10 hónap kell ahhoz, ezt a szintet ismét elérje a magyar turizmus. Az MTÜ abban bízik, hogy júliustól javulhat a helyzet és a nyári időszakban a belföldi turizmus újraindulhat, de ez csak akkor sikerülhet, ha addig nem küldik el az ágazatban dolgozó munkavállalókat – hangsúlyozták.

A turizmusban több mint 400 ezer ember dolgozik, akiket a szektorban és Magyarországon kell tartani. Az átmeneti üzemszünet ideje alatt számos vállalkozás felújításokat hajt végre, vagy éppen munkavállalói képzéseket tart, felkészülve az újraindulásra és az újbóli versenyre. A lakosság azzal tud segíteni, ha nem lemondják, hanem későbbre teszik belföldi foglalásaikat, illetve házhozszállítást rendelnek az éttermekből. A Magyar Turisztikai Ügynökség együttműködésével elindult a „Jót ettem!” kampány, amellyel mindenkit arra biztatnak, hogy továbbra is fogyasszon az éttermek kínálatából, akár elvitelre, akár házhozszállítással, ezzel is támogatva a vendéglátásban dolgozókat. A talpon maradás nem képzelhető el valamennyi szereplő összefogása nélkül, ehhez mindenki hozzájárulása szükséges – írták.

Az MTÜ a leghatékonyabb segítségnyújtást támogatva az ágazat szereplőinek egy kérdőívet juttatott el, amelyben várja a javaslatokat arra vonatkozóan, hogy milyen további kormányzati intézkedések lennének számukra a leghasznosabbak.

Ahogy csökken a koronavírus okozta megbetegedések száma, a Magyar Turisztikai Ügynökség elindítja a marketingaktivitásokat, ehhez 20 milliárd forintos forrás rendelkezésre áll. Első lépés a belföldi turizmus fellendítése lesz, de párhuzamosan a küldőpiac-csoportokra is elkészülnek az akciótervek, ahonnan könnyebben visszacsábíthatók a vendégek, ilyenek például a szomszédos országokból érkező turisták. Az újrainduláskor együtt fognak a startvonalra állni a konkurens Ausztriával és Csehországgal, cél, hogy Magyarország az elsők között állítsa helyre a turizmusát, de ehhez szakképzett munkaerőre lesz szükség – olvasható a közleményben.