Türk, magyar két jó barát

A Türk Tanács első európai képviselete 2019-ben nyílt meg Budapesten. Az iroda átadásakor Szijjártó Péter kiemelte, hogy a világban zajló nagy horderejű változások nyertesekre és vesztesekre osztja a Föld országait.

– Azok lehetnek nyertesek, akik kiállnak önmagukért, a nemzeti érdek érvényesítését tekintik iránytűnek, megőrzik kulturális, vallási és történelmi örökségüket, továbbá ragaszkodnak identitásukhoz – mondta a külügyminiszter, hozzátéve: új világrend jött létre, és a világgazdaság átalakulásának tempóját Keletről is diktálják, nem csak Nyugatról.

Élvonalban Üzbegisztánban

Üzbég–Magyar Burgonyakutató Központ alakult március végén az üzbég fővárosban. Noha az ellenzék reflexszerűen gúnnyal illette a beruházást, valójában stratégiai jelentőségű mindkét ország számára: a közép-ázsiai országban a burgonya az egyik legfontosabb élelmiszer, ára tavaly 42 százalékkal nőtt, 2017-ben pedig egy év alatt 90-nel. A burgonyatermesztéshez nem túl jó természeti adottságokkal rendelkező Üzbegisztán a mostani technikai feltételek mellett elérte lehetőségeinek határát. Bár 2013 és 2016 között még évi átlagban nyolc százalékkal nőtt az üzbég burgonya mennyisége, az iram 2017 és 2020 között évi 3-ra lassult. Közben a népesség növekszik, a koronavírus miatt pedig 600 ezer üzbég vendégmunkás ment haza, akiknek szintén enniük kell.

Az ország évente már 300 ezer tonna burgonyát importál, közel 15-ször annyit, mint a 2010-es évek első felében. Ez viszont az élelmiszer nemzetközi árának és a szállítás költségeinek a növekedése miatt roppant megterhelő a gazdasága számára, így a kormány technológiai fejlesztések mellett döntött. Ebben találtak partnerre Magyarországban. A kétoldalú megállapodás értelmében a magyar és üzbég szakértők közösen mérik fel a helyi burgonyatermesztési, illetve kutatási lehetőségeket, megfogalmazzák az igényeket, és részletes projekteket dolgoznak ki az ágazat további fejlesztéséről. Mivel Magyarország agrártechnológiája nemzetközileg is versenyképes, kiemelt szerepe lesz az öntözésfejlesztésnek, az állattenyésztésnek és az ezzel kapcsolatos oktatásnak.

A magyar–üzbég kapcsolatok fejlesztésének azonban ez csak egy szelete. A két kormány március végén kilenc megállapodást írt alá Taskentben, így magyar vállalatok kapják meg a lehetőséget arra, hogy stratégiai ágazatokat alakítsanak át és modernizáljanak. Az OTP az első külföldi bankként vehet részt az üzbég bankrendszer privatizációjában.

Az üzbég nukleárisenergia-termelés növelésében is jelentős magyar szerepvállalás várható. Üzbegisztán újabb atomerőművet épít, aminek hűtőrendszerét a magyar szabadalomként bejegyzett Heller–Forgó-rendszer alapján tervezik meg. Mindemellett Magyarország technológiai támogatást kíván nyújtani az üzbégeknek a határvédelemhez, hiszen a közép-ázsiai országok terrorizmus és szélsőséges ideológiák elleni küzdelmén Európa biztonsága is múlik.

A Debreceni Egyetem campust hoz létre, a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pedig az üzbég mezőgazdasági felsőoktatás tudományos átalakításában és modernizálásában vesz részt. Ezzel párhuzamosan az Eximbank százmillió dolláros hitelkeretet nyújt a magyar–üzbég kapcsolatok fejlesztésére, elsődleges szerepet biztosítva a magyar cégek exportjának. Ebből profitál többek mellett a Richter is, amelynek már nyolcvan gyógyszerét törzskönyvezték Üzbegisztánban, ahová csak a tavalyi év első felében 12 millió dollár értékben exportáltak.

Vérségi kötelék

Az egyre mélyülő türk–magyar kapcsolatoknak közismert kulturális gyökerei is vannak: ezek a népek Attila kései leszármazottaiként tekintenek a magyarokra.

Nagy médiavisszhang kísérte Orbán Viktor kijelentését 2019-ben a Türk Tanács ülésén, amelyben hitet tett a közép-ázsiai népekkel való összetartozásunk mellett. A miniszterelnök akkor azt mondta Kazahsztán vezetőjének, Nursultan Nazarbaevnek, hogy „a jelenlévők közül nem mindenki tudja, de Magyarországon vannak kipcsakok. Sok magyarban van kipcsak vér”. Az ellenzéki sajtó azonnal rávetette magát a kijelentésre, igyekeztek kiforgatni és nevetségessé tenni, holott kipcsakoknak a török népek és nyelvek egy csoportját nevezik, amelynek másik korabeli nevük volt a kun.

A magyar kormány kulturális téren is erősíti a barátságot. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) évek óta támogatja a „hun és türk tudatú népeknek” a Magyar-Turán Alapítvány szervezésében nyaranta megrendezett találkozóját, a Kurultájt. A sztyeppei lovas nomád népek legnagyobb kulturális találkozóján 26 nemzet képviselői és hagyományőrzői, köztük törökök, kazakok, üzbégek, kirgizek, türkmének, azeriek vesznek részt évről évre.

A 2018-as Kurultáj köszöntőbeszédében Kövér László úgy fogalmazott: „2008 óta a Kurultáj minden rendezvénye egy jelképes üzenet arról, hogy a magyarok nemcsak a lélek szót hozták a honfoglalás előtti időkből és tájakról, hanem maga a magyar néplélek is Keleten sarjadt, a magyarok a legnyugatibb keleti népként soha nem feledkezhetnek meg keleti testvéreikről.”

A baráti közeledés nem marad viszonzatlan. A 2018-as, Kirgizisztánban megrendezett 3. Nomád Világjátékon magyar küldöttség is képviseltette magát, valamint személyesen Orbán Viktort is vendégül látták. Mára viszont a barátságból jó üzleti viszony lett.

Előre Közép-Ázsiában

Üzbegisztán csak egyik színtere a közép-ázsiai magyar gazdasági terjeszkedésnek. Az Eximbanknál összesen 700 millió dollárnyi hitelkeret áll a magyar vállalkozások rendelkezésére, hogy a Türk Tanács tagországainak piacán érvényesülhessenek. A gazdasági együttműködések kézzelfogható eredményeket is hoztak: a globális kereskedelem 9 százalékos visszaesése ellenére a térség országaival lebonyolított kereskedelmi forgalmunk tavaly további 3 százalékkal növekedett. És várhatóan még nőni is fog, mivel a kínai „Egy út, egy övezet” projektben a Türk Tanács országai is részt vesznek, így fejlődni fognak az Európai Unió felé irányuló szállítási útvonalak.

Magyarország az azeri–örmény kon­f­lik­tust követő újjáépítésben is részt vesz. Erről Szijjártó Péter állapodott meg március eleji azerbajdzsáni tárgyalása során. Ha a kétoldalú kapcsolatok a jelenlegi ütemben fejlődnek tovább, hazánk az évtized közepétől már Azerbajdzsántól is tud gázt vásárolni, köszönhetően a tavaly átadott déli gázfolyosónak.

A Türk Tanács országainak kőolaj-kitermeléséből Magyarország is kiveszi a részét: a Mol kazahsztáni beruházásai meghaladták a 200 millió dollárt, a cég ugyanis egy jelentős gázmező feltárásán dolgozik az országban.

Szijjártó Péter április első hetében Kirgizisztánba is ellátogatott, ahol elmondta, hogy ötmilliárd forintos magyar–kirgiz fejlesztési alapot hoznak létre azzal a céllal, hogy magyar cégek részt vehessenek Kirgizisztán infrastrukturális, pénzügyi, mezőgazdasági, egészségügyi modernizálásában. Az országban, ahol egyébként 2019-ben nyílt magyar nagykövetség, megállapodásokat írt alá helyi partnereivel a nemzetközi közúti szállításról és árufuvarozásról, a mérésügyi együttműködésről és a külügyminisztériumok közötti együttműködésről.

És ez még csak a kezdet. Keleti partnereink hosszú távon terveznek velünk, Nyugatra szakadt régi rokonaikkal.