Ügyészéghez fordul az ÉRV Zrt. új vezetése a közpénzek herdálása miatt
A tucatnyi szakértő 200 esetben talált valamiféle hibát vagy szabálytalanságot, az ezekkel okozott kár pedig akár a másfél milliárd forintot is elérheti. A cég az Ügyészséghez fordul.
Lezárult az a komplex átvilágítási folyamat, amelyet az új vezető hivatalba lépését követően rendelt el a Társaság a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel karöltve – közölte Ritter Géza, a Északmagyarországi Regionális Vízmű (ÉRV) Zrt. tavaly október 15-én kinevezett vezérigazgatója. A 2011. május 9-én tartott sajtótájékoztatóján elhangzott az is, hogy az öt állami tulajdonban lévő víziközmű társaság közül a kazincbarckai székhelyű cégnél került sor utoljára vezetőcserére.
Ritter Géza megbízatásának elfogadását követően azonnal elrendelte, hogy a másik négy viziközmű céghez hasonlóan történjen egy átvilágítás, amellyel egyrészt felmérhető a Társaság jogi és gazdasági helyzete, másrészt megfogalmazhatóak azok a feladatok, amelyeket az új vezetésnek meg kell oldania a Kormányzat által kitűzött új szerepnek megfelelően.
„Mivel az ÉRV Zrt.-vel a szikszói vízmű ügyvezetőjeként már korábban is volt szakmai kapcsolatom, sejtettem hogy találunk majd rendellenességeket a cég működésében, azonban a feltárt visszaélések nagyságrendje és azok változatos formái mindenkit megdöbbentettek.”- mondta Ritter. „A mi feladatunk most, hogy felszámoljuk a visszaéléseket, és felkészüljünk arra a szerepre, amelyet a vízügyi kormányzat nekünk szán. A felelősök személyének megállapítása az Ügyészség dolga lesz.
Dr. Szabó Iván, az átvilágítást vezető ügyvéd elmondta, hogy az átvilágításon 5 ügyvéd mellett külön könyvszakértő, közbeszerzési szakértő, valamint egy speciális közmű-műszaki tanácsadó cég (összesen 12 szakértő) is dolgozott. Ennek eredményeként állt össze a mintegy 600 oldalt kitevő Átvilágítási Jelentés.
A vizsgálat során az átvilágítók mintegy 200 esetben találtak hibákat a cég működésében, amelyek a legkisebb adminisztrációs szabálytalanságoktól kezdve a komoly gazdasági bűncselekmények gyanúját felvető esetekig terjednek.
A feltárt visszaélésekkel okozott kár mértékét ma még nehéz lenne egy pontos összeggel meghatározni, de becslése szerint a kár bőven meghaladja a másfél milliárd forintot. Kiemelte, hogy az iratok tanulsága szerint az előző vezetés tevékenységét szinte teljes kontroll nélkül végezhette ez vezethetett a visszaélések lehetőségéhez.
Példaként említette, hogy miközben az egész országot súlyosan érintette a gazdasági válság, és a vállalat dolgozóit egyre súlyosabb megszorítások érték, addig a cég tízmilliókat áldozott a felsővezetők luxusautóira.
2007 és 2010 között 7+1 személygépjármű bérletére összesen: 53.049.504 Forintot költött a cég.
– A 8 járműből 7 járművet később meg is vásárolt a cég, így a teljes költség több mint 80 millió Forintra rúgott.
– A cég három 3.000 köbcentiméteres Opel Insignia sportkocsit bérelt, de a korábbi vezérigazgatót emellett egy lxusterepjáró kizárólagos használata is megillette.
– A sportkocsik bérleti díja havi 662.000 Forint volt, darabonként.
Kiemelte, hogy azon túl, hogy a sportkocsik beszerzése felesleges luxus volt, ezeket a gépkocsikat a Vállalat az egyik kizárólagos beszállítójától szerezte be, jóval a piaci ár felett bérelte. A Vállalatot egyébként is a kizárólagos „udvari” beszállítók rendszere, a verseny teljes hiánya jellemezte; volt olyan Társaság, amely az óraleolvasásoktól, a földmunkákon át, a gépkocsibérletig minden pályázatot megnyert a Társaságnál.
Példaként említette a Sirokon végrehajtott félmilliárd forintos beruházást, ahol a pályázók közötti sorrendet az általuk vállalt napi kötbér mértéke döntötte el, és az egyik pályázó – véletlenül éppen az udvari beszállítók közül – a többi pályázóval szemben ötvenszeres napi kötbért vállalt, azaz késedelem esetén naponta 100 millió Forint megfizetését, amely igen kétségessé teszi a pályázat tisztaságát. Az már nem okozott meglepetést, hogy az érintett cég később természetesen nem fizette meg a felmerült kötbért. Gyanús körülmények merültek fel a lázbérci és putnoki beruházások kapcsán is.
Ezekben az ügyekben az átvilágítást követően a következő intézkedések történnek:
Megvizsgálják, hogy polgári peres úton van-e még lehetőség a Társaságot ért kár megtérítésére, az indokolatlanul kiadott összegek visszakövetelésére, másrészt a gyanús ügyeket eljuttatják a Megyei Főügyészségre annak megállapítása céljából, hogy az érintett esetekben történt-e bűncselekmény.
Több rendellenességet fedeztek fel a Társaság ingatlangazdálkodásában is: Bánhorvátiban és Hajdúszoboszlón nagy értékű ingatlanokat adtak el úgy, hogy előzetesen semmilyen értékbecslés nem történt. Előfordult olyan eset is, amikor egy nagyértékű ingatlant olyan gazdasági társaságnak adtak el, amely az adásvételi szerződés megkötésekor még nem volt megalapítva!
Voltak ugyanakkor egészen meghökkentő ügyek, így például az átvilágítás során fennakadt egy kivitelezési számla, amelyből kiderült, hogy a Vállalat 20.000.000 Forintot fordított egy 100 négyzetméteres lázbérci ún. „műszerjavító műhely” felújítására. Az átvilágítók helyszíni eljárása során kiderült, hogy műhely helyett egy minden kényelemmel felszerelt apartmanról van szó. Még ennél is furcsább volt, amikor felfedezték, hogy Eger belvárosában a Társaság egy 46 négyzetméteres „üzemegységgel” rendelkezik. Mivel a vízszolgáltatás ezt semmilyen szempontból nem indokolta, ezért megvizsgálták az ingatlant, amiről legnagyobb döbbenetükre kiderült, hogy egy minden kényelemmel berendezett luxuslakás, amely a dolgozók elmondása szerint az előző vezetés „kizárólagos kényelmét” szolgálta.
Gondok adódtak az európai uniós támogatásból megvalósult beruházások kapcsán is, mivel kiderült hogy az ÉRV Zrt. szabálytalan módon, több száz milliós értékben vállalt kötelezettséget egyes önkormányzatok önerejének biztosítására.
Dr. Szabó Iván elmondta, hogy tudomása szerint ezekben az ügyekben az MNV Zrt. már belső vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy a Felügyelő bizottság miért nem észlelte a hibákat.
Az átvilágítást követően mindenesetre 10-12 nagy jelentőségű ügyet tárnak az Ügyészség elé a felelősség megállapítása érdekében.
Ezen kívül 9 esetben fognak polgári peres eljárást indítani annak érdekében, hogy a Társaságot ért kárt enyhítsék. Hozzátette: ehhez még az MNV Zrt. állásfoglalása is szükséges lesz.
Ritter Géza vezérigazgató kiemelte, hogy azok a munkavállalók, akiket felelősség terhel a történtekért, már nincsenek a Társaságnál. Az átvilágítást követően haladéktalanul létrehozott egy munkacsoportot, amelynek feladata a feltárt hiányosságok kijavítása.
„Ez egy kiváló kollektíva, amely nemcsak a korábbi vezetés által elkövetett hibák kijavítására képes, hanem szembe tud nézni azokkal a kihívásokkal is, amelyeket a Kormányzat a regionális vízművekkel szemben támaszt az új Víziközmű törvénnyel kapcsolatban”
Ritter Géza utalt arra, hogy Illés Zoltán államtitkár áprilisi látogatása során nyilvánvalóvá tette, hogy az ÉRV Zrt.-nek, mint állami vállalatnak, az új Víziközmű törvény hatályba lépését követően a térség vezető ivóvíz és szennyvízszolgáltatójává kell válnia.
