Hirdetés

– Vadonatúj, forradalmi technológia bevezetését kapta feladatul. Hogyan lehet ebből kormányzati programot alkotni?

– Maga a mesterséges intelligencia – illetve az annak egyik alapját képező neurális hálózatok – voltaképpen nem új találmány, már a nyolcvanas években is születtek tanulmányok ezekről, tehát volt időnk felkészülni rá.

– Ugyanakkor a mesterséges intelligenciának már mai tudása is elég arra, hogy futótűzként terjedjen és forradalmasítson különböző munkaköröket. De mi dolga van ezen a téren a kormánynak?

– Alapvetően több szinten kell gondolkodnunk. Mindenekelőtt meg kell teremtenünk a feltételeket, hogy egyáltalán működni és természetesen fejlődni tudjon a mesterséges intelligencia. Fontos például, hogy meglegyenek a megfelelő számítási kapacitásaink. Ha jól működő modelleket akarunk létrehozni és tréningezni, ahhoz óriási informatikai háttérre van szükség. Ezek a kapacitások részben már most is léteznek, ilyen Magyarország jelenleg legerősebb szuperszámítógépe, a Debrecenben üzemelő Komondor, amelynek teljesítménye öt petaflops, azaz 50 ezer laptopnyi kapacitásnak felel meg. És ez még csak a kezdet: 2022 elején nyertünk egy pályázatot, ami további húsz petaflops kapacitás kiépítését teszi lehetővé. Az Európai Unió AI Act nevű jogszabálycsomagjának implementációja folyamatosan zajlik. Magyarország ezzel alapvetően jól halad, a cél, hogy aktívan részt vegyünk az MI fejlesztésében, és vonzó környezetet teremtsünk a techberuházások, a társadalmi és gazdasági alkalmazások számára.

Korábban írtuk

– Hogyan csapódik le mindez a hétköznapokban?

– Fontos alapfeltétel, hogy mind az emberek, mind a cégek értsék azt, hogy mi fán terem a mesterséges intelligencia, tehát ne tartsanak tőle, hanem lehetőségként tekintsenek rá, és amennyire módjukban áll, alkalmazzák is. A magyar ipar termelésének 70 százaléka a high-tech kategóriába sorolható, ami pontosan megegyezik a német ipar hasonló arányával. Ezzel az adattal hazánk élen áll az OECD-tagállamok között, ami jól mutatja: Magyarország nem csak a térségben, hanem globálisan is számottevő szereplő a techipari termékek előállításában. Ez a pozíció azonban nem magától értetődő – meg is kell teremteni azt a környezetet, amely vonzóvá teszi az ilyen típusú fejlesztések hazai megvalósítását. Többek között szükség van kiszámítható és jövőorientált szabályozási háttérre, valamint olyan képzett munkaerőre, amely képes a legmodernebb technológiák fejlesztésére és működtetésére. Ezen a téren számos jó példát tudunk felmutatni. Már 2016-ban megteremtettük annak a jogi kereteit, hogy az önvezető járművek közúti tesztelése legálisan, bejelentéssel megkezdhető legyen. Ez lehetőséget adott arra, hogy hazánk kísérleti tereppé váljon az autonóm mobilitás számára. A munkaerő-kínálat is lépést tart a fejlődéssel. A Continental döntése, hogy Budapestre telepíti mesterséges intelligenciára fókuszáló fejlesztőközpontját, jó példa erre. A központban ma mintegy 400 mérnök dolgozik azon, hogy fejlessze az önvezető rendszerek érzékelési technológiáit. Hasonló beruházásokat valósított meg a Bosch és a Knorr-Bremse is, amelyek szintén a hazai szaktudásra és a stabil innovációs környezetre alapoznak. Ráadásul a támogatási rendszerünk is korszerű: nemcsak az új munkahelyek számítanak, hanem az is, hogy azok milyen műszaki színvonalon jönnek létre. Így például a robotizált megoldások bevezetése is részesülhet állami ösztönzőkből – vagyis hazánk nemcsak követi, hanem formálja is a technológiai korszakváltás szabályait.

– Érdemes lenne ezt a magyar vállalkozásoknak is aktívabban használni. Kaphatnak hozzá valamilyen állami segítséget?

– Csak hogy néhány példát említsek: együttműködünk a Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint az Igazságügyi Minisztériummal, ennek során zajlik egy MI-alapú jogi asszisztensi funkciót fejlesztése, a magyar jogszabályokat megtanították egy nagy nyelvi modellnek. Mindez jelenleg zárt bétaként működik, de a tervek szerint az év második felében már a nagyközönség is hozzáférhet. A rendszer nem csak jogászoknak lehet hasznos: segíthet a cégalapítással, építési engedélyezéssel vagy akár fogyasztóvédelmi ügyekkel kapcsolatban is, egyszerű, közérthető formában. Persze a mesterséges intelligencia nem csupán a jogi szférában hozhat áttörést, a hazai kis- és középvállalkozások működésében is kulcsszerepet kaphat. Képzeljünk el egy MI-alapú asszisztenst, amely minden reggel friss adatokat szolgáltat a cégvezetőknek: a tőzsdei mozgásokról, aktuális időjárási körülményekről, várható energiafogyasztásról vagy éppen a vállalat pénzügyi mutatóiról. A technológia alkalmazási lehetőségei szinte határtalanok – az intelligens asszisztensek ugyanúgy bevethetők a hírszűrésben, a közlekedésirányításban, mint az energetikai hálózatok optimalizálásában. A cél, hogy az MI ne csupán jelen legyen a gazdaságban, hanem valódi értéket teremtsen – a döntések előkészítésében, a működés hatékonyságában és az innováció felgyorsításában egyaránt.

– Ez kifejezetten olyan terület, ahol nem árt a szakértelem. Tervezik a mesterséges intelligenciát az oktatásban is megjeleníteni?

– Igen, sőt már 2015-ben elindultak az első angol nyelvű mesterszintű AI-képzések: az ELTE-n mesterséges intelligencia témában, míg a BME-n az autonóm rendszerekre fókuszáló program indult. Mostanra elérkezett az idő, hogy az alapszintű képzések is megjelenjenek a palettán: például Debrecenben hamarosan indulnak BSc-szintű és gyakorlatorientált szakok is ezen a területen. Emellett az egyetemek együttműködésében folyik egy egységes, országos mesterszak kidolgozása is. A felsőoktatási szint mellett a szakképzésben is egyre hangsúlyosabbá válik a mesterséges intelligencia témaköre. Dolgozunk olyan rövid, hat hónapos, mikrotanúsítvány-alapú képzéseken is, amelyek különböző ágazatoknak kínálnak célzott, gyakorlati ismereteket. Az MI azonban nem csupán a szakembereknek szól – készül egy hatórás, közérthető ismeretterjesztő tananyag is, amely a mesterséges intelligencia alapjait mutatja be, és bárki szabadon hozzáférhet. Célunk, hogy mindenki előtt világos legyen: a mesterséges intelligencia nem a jövő, hanem már a jelen része – és érdemes is érteni a használatához.

– Milyen intézkedésekkel támogatják a mesterséges intelligencián alapuló innovációkat az iparban, a high-tech szektorban?

– A mesterséges intelligenciába fektetett források hatékonysága kiemelkedő – ugyanakkora összeggel ezen a területen messze nagyobb gazdasági és társadalmi hatás érhető el, mint más szektorokban. Magyarország célja ambiciózus, de teljesíthető: a mesterséges intelligencia alkalmazásának elterjesztésével legalább 15 százalékkal szeretnénk meghaladni a 2030-ra vonatkozó GDP-előrejelzéseket. Ez nemcsak régiós, hanem globális szinten is kiemelkedő növekedési cél, amelyhez megfelelő szabályozási és beruházási környezetet kell teremteni. Ha valaki ma high-tech gyártóüzemet kíván létrehozni Magyarországon, olyan ösztönzőkre van szüksége, amelyek nemcsak a munkahelyteremtést, hanem kifejezetten az MI-alapú megoldások – például robotizált gyártás, automatizált irányítási rendszerek – bevezetését is támogatják. A mesterséges intelligencia nemcsak technológiai ugrás, hanem gazdaságpolitikai eszköz is – a beruházások minőségét is növelnünk kell, nem csupán a volumenét. Ugyanakkor a legnagyobb feladat most a társadalmi elfogadottság megteremtése. Fontos, hogy az emberek ne idegenkedjenek az MI-től, hanem értsék meg és merjék is használni. A mesterséges intelligencia nem elérhetetlen technológia – nem valami távoli, űrkorszakbeli fejlesztés, hanem olyan eszköz, amit akár már holnap mindenki alkalmazhat a munkájában vagy a mindennapi életben.

– Milyen hatással lesz a mesterséges intelligencia a munkaerőpiacra? Bőven vannak ezzel kapcsolatban jogos félelmek, biztosan lesznek, akik emiatt fogják elveszíteni a munkájukat…

– Ha jobban megnézzük, négy ipari forradalomról beszélhetünk a világon. Most kezdődött a negyedik, amely a robotika és a mesterséges intelligencia térnyeréséről szól. Minden ipari forradalomnál, amikor új technológia jelent meg, voltak hasonló félelmek a munkahelyek elvesztésével kapcsolatban, nem is zajlott mindig zökkenőmentesen a fejlődés, gondoljunk csak az egykori géprombolókra. Ugyanakkor hosszú távon szemlélve jól látható, hogy az új technológiák kivétel nélkül minden esetben új lehetőségeket teremtettek, minden bizonnyal az MI kapcsán is ez lesz a helyzet. Átveszi az embertől az unalmas, monoton vagy veszélyes feladatokat, helyette pedig sokkal nagyobb hozzáadott értékű tevékenységet tudunk majd végezni.

– Találkozott Kung Tao kínai nagykövettel. Vele is a mesterséges intelligenciáról tárgyalt?

– Kína ezen a területen, mondhatjuk, az egyik világvezető, illetve máris fontos partnere hazánknak. Arról beszélgettünk, hogy a piacvezető kínai cégek miként tudnak Magyarországon a jelenleginél is markánsabban megjelenni a mesterséges intelligencia területén. Áprilisi kínai utazásomkor egy héten keresztül különböző nagyvállalatokkal tárgyalok arról, hogyan lehetnének az MI-alkalmazás területén Magyarország partnerei.

– Miként lehetnek az emberek ennek a folyamatnak a nyertesei, vagy egy kicsit tágabb szemszögből nézve, miként lehet ennek Magyarország a nyertese?

– Valójában csak nyertesei lehetünk a folyamatnak, az ellenkezőjét nehezen tudom elképzelni. Vannak adataink és feladataink, kérdéseink, amikre választ akarunk kapni. Ezeket az adatokat és ezeket a kérdéseket az MI össze tudja kapcsolni. Ez lehet például egy egészségügyi alkalmazás, amikor például a CT-eredményt MI segítségével dolgozunk fel, hiszen így olyan részletekre is fény derülhet, amit egy ember nem venne észre. De a tanulási folyamatokat is gyorsabbá, hatékonyabbá fogja tenni, vagy például az autóvezetést biztonságosabbá.