Az Országgyűlés 254 igen, 41 nem és 1 tartózkodás mellett fogadta el a házszabály módosítását, amely alapján kivételes sürgős eljárással két ülésnap alatt lehet elfogadni egy előterjesztést. Az újfajta tárgyalási módhoz a parlamenti képviselők kétharmadának hozzájárulása szükséges, míg kezdeményezéséhez a képviselők egyötödének támogató aláírása kell, azzal a kikötéssel, hogy ülésszakonként legfeljebb két kivételes sürgős tárgyaláshoz lehet csatlakozni. A kivételes sürgős tárgyalásra vonatkozó kérelmet a házelnökhöz kell benyújtani legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával.

Kivételes sürgős eljárás elrendelésére ülésszakonként legfeljebb hat alkalommal lesz lehetőség.

Az alaptörvény és a sarkalatos jogszabályok módosításáról, valamint megalkotásukról szóló javaslatok tárgyalásnál nem lehet az újfajta eljárást kérni.

A kivételes sürgős eljárás elfogadása során az Országgyűlés a módosító javaslatok benyújtásának határidejéről, valamint a határozathozatal időpontjáról is dönt. A parlament ezt követően összevont általános és részletes vitában tárgyalja meg az előterjesztést, a frakciók ezalatt egyenként harmincperces, a független képviselők pedig összesen nyolcperces időkeretben fejthetik ki álláspontjukat. A Ház legkorábban az eljárás elrendelését követő ülésnapon szavazhat a módosító indítványokról és a teljes törvényjavaslatról.

A fideszes politikusok előterjesztése meghagyná a már létező gyorsított tárgyalási módot jelentő kivételes eljárást, de ennek elérhetőségét is a szavazatok kétharmadára csökkentenék a jelenlegi négyötödről.

Változik a zárószavazás előtti módosító indítványok benyújtásának szabályozása is. A házszabály eddig hatályos rendelkezései alapján ilyen indítványt csak azokhoz a már elfogadott módosító indítványokhoz lehet benyújtani, amelyek nincsenek összhangban az alkotmánnyal vagy más törvénnyel, illetve az előterjesztés többi rendelkezésével.

Az új rendelkezés értelmében a zárószavazás megkezdése előtt írásban – legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt huszonnégy órával, amely ülésnap napirendjén szerepel az adott törvényjavaslat zárószavazása – módosító javaslatot nyújthat be parlamenti bizottság, illetve országgyűlési képviselő bármely korábban megszavazott rendelkezéshez kapcsolódóan, ha a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az alkotmánnyal, vagy más törvénnyel, vagy az előterjesztés többi rendelkezésével. Ugyanakkor az előterjesztő, az első helyen kijelölt bizottság, valamint az alkotmányügyi bizottság az említett tartalmi korlátozásokra való tekintet nélkül is nyújthat be zárószavazás előtti módosító indítványt azzal a megszorítással, hogy az csak az egységes javaslat által érintett törvények rendelkezéseire terjedhet ki.

A fideszes Papcsák Ferenc javaslatára egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal rögzítették azt is, hogy a záróvitában minden frakciónak azonos, meghatározott idő áll rendelkezésére.

Ha érkezett a javaslathoz zárószavazás előtti módosító indítvány, akkor az előterjesztésről csak a záróvita utáni ülésnapon lehet szavazni.

Az elfogadott országgyűlési határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

(MTI)