Meggyőződésem szerint a helyzet megoldása nem a kormányfő távozása, hanem egy új választás kiírása lenne. Tiszta, felelős választói döntésről akkor beszélhetünk, ha az embereknek lehetőségük van az ország állapotának, a jövőt befolyásoló minden körülménynek az ismeretére. Mindezt az első Gyurcsány-kormány megtagadta a társadalomtól, idén áprilisban tehát nem lehetett felelősen dönteni. Ebből következően a kormány legitimációja megkérdőjelezhető, így szerintem új választásra van szükség – mondta a Demokratának Boros Bánk Levente politológus, a Miskolci Egyetem Politikatudományi Tanszékének oktatója.

– A választások előtti hetekben a koalíciós pártok erősödéséről lehetett hallani. Ehhez képest mennyire volt meglepő az ön számára a polgári koalíció elsöprő győzelme? – Nekem sokkal inkább az volt a meglepetés, hogy ennyi ember elment szavazni. Félő volt ugyanis, hogy a Gyurcsány-botrány következmények nélkül maradása, az ebből következő bizonytalanság nagymértékű apátiát eredményez a társadalomban. Ezzel szemben magas volt a részvétel, annak ellenére is, hogy a pártok közel sem fordítottak akkora energiát a mozgósításra, mint tavasszal. Ami pedig az eredményt illeti, ez nem lepett meg annyira. Várható volt, hogy a hazugsággal nyert választás, ennek cinikus és nyílt bevallása nem maradhat politikai retorzió nélkül a választók részéről. – Jelentheti mindez azt, hogy a társadalom kezd egyre érettebbé válni a demokráciára? – Továbbra is fenntartom, hogy a kommunista diktatúrában, sőt az elmúlt tizenhat esztendő egyes szakaszaiban is igyekeztek kiölni az érdekérvényesítő képességet a magyarokból. Amíg elhangozhat az, hogy „nem szabad az utcán politizálni” és ezt sokan elhiszik, vagy amíg csak a társadalom kisebb része él olyan törvény adta eszközökkel, mint például a tüntetés, addig nem mondhatjuk ki, hogy a választók nagy százaléka politikai szempontból érett lenne. – Sólyom László a vártnál keményebb, nagyon világos üzenetet fogalmazott meg a választások estéjén. Mit gondol az államfő beszédéről? – Kemény beszéd volt, ez tény. Sokan azt mondták a politikai elemzők közül, hogy a köztársasági elnök úr nagyon bölcsen reagált és nem akart beleszólni a választások végkimenetelébe, ezért nyilatkozott csak az urnák lezárása után ilyen világosan. A magam részéről ezzel szemben azt gondolom, ez a beszéd két hetet késett. Az államfőnek, a demokrácia, az alkotmányosság őrzőjének ugyanis szerintem kötelessége bizonyos esetekben elmondani az álláspontját, ez még nem számít a választások befolyásolásának. Úgy is mondhatnám, közjogi szempontból Sólyom Lászlónak valóban nincs módja leváltani a kormányt, vagy Gyurcsány Ferencet, arra viszont van lehetősége, hogy nyíltan véleményt nyilvánítson és ezzel is segítségére legyen a választóknak a tisztánlátásban. A rendszerváltoztatás folyamatában túlbiztosították a magyar politikai berendezkedést annak érdekében, hogy minél stabilabb rendszer jöjjön létre. Az alkotmány ebből kifolyólag lehetetlenné teszi mind a köztársasági elnök, mind pedig általában a választók számára a kormány leváltását, még akkor is, ha az a legalapvetőbb demokratikus politikai és erkölcsi normákat tiporja sárba. Ennek a struktúrának a foglya ma az ország és Sólyom László is. – Számos olyan véleményt lehetett hallani, hogy az MTV ostroma és az azt követő zavargások az ellenzéknek ártanak majd. A választások eredményének ismeretében ez beigazolódott? – Nehezen mérhető, hogy az események kinek segítettek és kinek nem. Az biztos, hogy a két héttel ezelőtt történtek után a médiatöbbség és a politikai elit is elkezdett azzal foglalkozni, hogy ki volt az utcákon és hogyan reagáltak a rendőrök. A koalíciós pártok és holdudvaruk szokás szerint a politikai – gazdasági és morális – válságról megpróbálták elterelni a figyelmet valamilyen más eseménnyel. Félelemérzetet igyekeztek ismételten kelteni az emberekben és ezzel szembeállítani a biztonság ígéretét. Ez egy bevett politikai kommunikációs technika. Hogy mindez sikerült-e, azaz egy még nagyobb vereséget kerültek el ezzel, vagy visszafelé sült el a fegyver, azt nemigen lehet megmondani. – Amikor két hete Hajós András közleményt olvasott fel a HírTv-ben, amiben Gyurcsány távozását követelte, sokan azt mondták: ezzel az SZDSZ azt üzente, hogy vereség esetén kihátrálnak a kormányfő mögül. Ez reális elképzelés? – Meggyőződésem, hogy a kormányoldal vállán olyan teher van, ami miatt valamit lépni kell a következő hetekben. Én sokkal reálisabbnak látom azonban, hogy nem az SZDSZ, hanem az MSZP bizonyos körei vonják meg előbb a bizalmat Gyurcsánytól. Ne felejtsük el ugyanis, hogy a szocialisták nagyon sok fontos pozíciót veszítettek, mindebből következően jó néhány MSZP-s politikus egzisztenciája került veszélybe. Nyilvánvalóan van tehát egy nagy fokú belső elégedetlenség, a külföldi sajtó is folyamatos össztűz alatt tartja a kormányt, az ellenzék is támadja a koalíciót és erre a nyomásra most Sólyom László is ráerősített. A koalíciónak tehát valamit tennie kell – legalább Gyurcsányt fel kell áldoznia -, különben az egész kormányoldal összeroppanhat. – Ha Gyurcsány megy, megoldódik a helyzet? – Nem, legalábbis az én meggyőződésem szerint a helyzet megoldása nem a kormányfő távozása, hanem egy új választás kiírása lenne. Tiszta, felelős választói döntésről akkor beszélhetünk, ha az embereknek lehetőségük van az ország állapotának, a jövőt befolyásoló minden körülménynek az ismeretére. Mindezt az első Gyurcsány-kormány megtagadta a társadalomtól, idén áprilisban tehát nem lehetett felelősen dönteni. Ebből következően a kormány legitimációja erősen megkérdőjelezhető, így szerintem új választásra van szükség. Olyan választásra, amely másfajta, reálisabb képet ad. – Orbán Viktor 72 órás ultimátumot adott Gyurcsány leváltására, péntekre pedig a Kossuth térre hívta az embereket. Mit vár a Fidesz kezdeményezésétől? – A tüntetések nagy problémája volt a legutóbbi hetekben, hogy a tiltakozásoknak nem volt hiteles, kellő társadalmi és politikai háttérrel rendelkező vezetője. Ha a Fidesz és Orbán Viktor a tüntetések élére állna, akkor – nem lebecsülve az eddigi demonstrációkat – az nagyobb nyomást jelentene a jelenlegi hatalomra. Illetve pontosítok: nem csupán a kormányra és a kormánypártokra, hanem a teljes balliberális elitre. Zárójelben jegyzem meg ugyanakkor, hogy kellemes meglepetést jelentene számomra, ha a jelenlegi folyamatok vége nem csupán Gyurcsány Ferenc lecserélése lenne, hanem ennél komolyabb következményekkel, új választás kiírásával járna a tavaszi hazugságkampány és a mostani botrány. De azért ne zárjuk ki teljesen ezt a lehetőséget sem… Bándy Péter