A múlt hét keddjén az uniós csatlakozást ellenző plakátok jelentek meg Budapest utcáin. A grafikus megfogalmazás kétségtelenül mellbevágó volt, párhuzamot vont az EU, illetve a kommunista és a náci diktatúra között. Ezt egy horogkereszt, egy ötágú vörös csillag és az uniós csillagok jelképezték.

Ez a plakát volt az, amely magára vonta a rend őreinek figyelmét. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Irodáján a Demokrata érdeklődésére azt mondták, hogy állampolgári bejelentések érkeztek a főváros több kerületéből, a rendőrség ezek alapján látott neki az ügy felgöngyölítésének. A nyomozást gyorsította, hogy a plakáton szerepelt az uniós csatlakozást ellenző Szabad Magyarországért Mozgalom neve, így kedden délben rendőrök rontottak be a szervezet Semmelweis utcai irodájába és azonnal Budaházy György holléte felől érdeklődtek.

Rejtély, hogy miért pont a tavaly július 4-i Erzsébet hídi blokád egyik résztvevőjét keresték, hiszen a plakáton semmi jel nem utalt arra, hogy köze van a dologhoz. Salgó László rendőrsége gyaníthatóan „rajta van” Budaházyn, mert amikor a Semmelweis utcai iroda egyik munkatársa nem tudta megadni a Magyar Revíziós Mozgalom vezetőjének helyes mobilszámát, az egyik rendőr rövid telefonálás után megtudta.

Miután az unióellenes mozgalom irodájába berontó rendőrök nem tudtak házkutatási parancsot felmutatni, az ott tartózkodó aktivisták távozásra szólították fel őket. Az egyenruhások azonban nem mozdultak. „Majd lesz házkutatási parancs!” – vetették oda a tiltakozóknak, az időközben kiérkező újságírók orra előtt pedig becsukták az ajtót, így a kamerák nem rögzíthették az eseményeket. A rendőrök tehát július 4-éhez hasonlóan ismét akadályozták a munkájukat végző újságírókat.

Az egyik rendőr felhívta a „célszemélyt”, és közölte vele, hogy vagy azonnal megjelenik az irodában, vagy elfogatóparancsot adnak ki ellene. Budaházy György a Demokratának elmondta, hogy a telefonban azt ígérték neki, ha odamegy, nem állítják elő.

Ezt az ígéretet az irodában tartózkodó többi személy is hallotta, ennek ellenére három társával, Novák Előddel, Sztankó Dániellel és a később bevitt Takács Andrással együtt előállították az V. kerületi, Szalay utcai rendőrkapitányságra. A rendőrautóhoz menet hátrabilincselték Budaházy kezét, bár nem tanúsított ellenállást. Ezt azért fontos kiemelni, mert a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 48. paragrafusa világosan leszögezi, hogy a rendőr a személyi szabadságban korlátozni kívánt személy önkárosításának, támadásának, szökésének megakadályozására, illetve ellenszegülésének megtörésére alkalmazhat bilincset. A szemtanúk elmondása szerint nem álltak fenn a bilincshasználat törvényi feltételei, tehát a hálózatok kormányának rendőrsége törvénysértő módon járt el. Az egyik előállított, Sztankó Dániel beszámolója szerint a rendőrök több hullámban érkeztek. Először az V. kerületi kapitányság munkatársai jelentek meg a Semmelweis utcában, majd a Készenléti Rendőrség meglehetősen arrogáns emberei trappoltak be az irodába, végül civil ruhás nyomozók is érkeztek. Összesen kilencen intézkedtek az unióellenes plakát ügyében.

Az aktivistákat délután fél négy körül vitték el, Takács András kivételével, aki nem volt hajlandó hozzájárulni a felhatalmazás nélküli házkutatáshoz és a plakátok lefoglalásához. Őt később tanúként állították elő (?), a rendőrök pedig a tiltakozás ellenére nekifogtak a házkutatásnak, és nagy mennyiséget foglaltak le az ominózus plakátokból, körülbelül százezer forintos kárt okozva ezzel a minden állami támogatás nélkül működő mozgalomnak. A házkutatási parancs végül este fél 10 körül megérkezett.

A Budaházyékkal együtt előállított Novák Előd elmondta, hogy a rendőri akció indoka tiltott önkényuralmi jelképek használata volt. Mint említettük, a plakáton valóban szerepel a horogkereszt és az ötágú vörös csillag. E jelképet használatának tilalmáról (az SS-jelvénnyel, a sarló-kalapáccsal és a nyilaskereszttel egyetemben) az 1993. évi XLV. törvény rendelkezik, ám a törvény második bekezdése így szól: „nem büntethető az 1-es bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el.”

A plakáton látható tiltott jelképek két történelmi korszakot, két diktatúrát jelképeznek, mégpedig – a szövegből ez világosan kiderül – elítélőleg, így vonva párhuzamot a Szabad Magyarország Mozgalom szerint szintén diktatórikus EU-val. Mindebből egyértelműen kiderül, hogy nem valósult meg a törvényben foglaltak szerint pénzbüntetéssel büntetendő vétség, azaz ismét a tavalyi hatalomváltás óta feltűnően gyakori rendőri túlkapásról van szó. Az ok és ürügy ugyanaz, mint februárban Barna Tibor esetében: akkor is, most is a politikai mondanivaló miatt avatkozott be az aggasztóan politikai befolyás alá került rendőrség, és akkor is, most is a megfélemlítés volt a cél.

Az Európai Unió tagállamaiban és a csatlakozásról mostanában szavazó országokban is jelentős ellenzéke van az EU-nak Magyarországon azonban a baloldal üldözendő szélsőségének minősíti és kriminalizálja az unióellenességet, és nem átall törvénytelenül, ha kell rendőri erővel fellépni a csatlakozást elutasítókkal szemben.