Újraszentelik a csákói kastély felújított kápolnáját
Szeptember 19-én szentelik fel újra a Békés megyei Kondoroshoz tartozó csákói kastély nemrég felújított kápolnáját. A szentélynek otthont adó egykori Batthyány-Geist birtok a magyar történelem különleges helyszíneként vált emlékezetessé.
Az elmúlt korok fényűző életét idéző ma már romos csákói kastély a XIX. században került a Batthyány család birtokába. Az 1815-ben született gróf Batthyány László, örökösként sokat tartózkodott Nagycsákón, ahol élénk vadászéletet szervezett. Az uradalom impozáns vadászkastélyát is az ő kezdeményezésére alakították ki Ybl Miklós és Pollack Ágoston tervei alapján, neoreneszánsz stílusban.
Csákóra többször is ellátogatott a családdal rokonságban álló Batthyány Lajos, Magyarország mártírhalált halt első miniszterelnöke. Az általa ültetett fa csonkja még ma is áll a kastély közelében…
A század közepén a birtok a magyar gazdasági-politikai megújulásnak és a hazai közéletnek is fontos színterévé vált, hiszen a Batthyány László köré csoportosuló nemesek, a vadászatok ürügyén ápolták az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékét, de tevékenyen részt vettek az 1867-es kiegyezés előkészítésében is.
– Csákóra a magyarországi vadásztársaságok is bölcsőjükként tekintenek, mivel 1850-ben gróf Batthyány László és báró Wenckheim Béla itt alapították meg az Alföldi Vadásztársulatot, amely az első hivatalos magyar vadásztársaság. Olyan ősi nemesi famíliák tartoztak a „hazafias klubba”, mint az Andrássy, a Batthyány, a Dessewffy, a Festetics, a Szapáry, a Wenckheim és a Zichy család, akik öt miniszterelnököt, számos minisztert és belső tanácsost adtak a hazának – meséli Paluska Zoltán, az Alföldi Vadásztársulat Alapítványának elnöke.
A birtok a Batthyány famíliától a magánméneséről is híres Geist család tulajdonába került, akik néhány év leforgása alatt messze földön híres mintagazdaságot hoztak létre a vidéken.
Nevükhöz kötődik az Ybl Miklós tervei alapján a kastélyparkban emelt római katolikus Jézus Szíve kápolna és az alatta elhelyezett sírbolt kialakítása, „hová családom Istenben kimúlt tagjai lesznek örök nyugalomra helyezve”– írta 1904-es keltezésű levelében az alapító, Csákói Geist Gyuláné.
A különlegesen szép oltárral rendelkező szentélyben a II. világháború kezdetéig rendszeresen tartottak szentmisét, mindaddig, amíg a Geist család tagjai el nem menekültek a településről Kanadába, és egyéb országokba, gazdátlanul hagyva a birtokot, amelyet később többször is kifosztottak.
Kondoros város lokálpatrióta polgárai évek óta fontos missziójuknak tartják a kápolna felújítását, amelyre végül 2020-ban, uniós támogatás felhasználásával nyílt lehetőség.
Ribárszki Péter polgármester tájékoztatása szerint a Turizmusfejlesztés Békésszentandrás, Kondoros és Csabacsűd településeken elnevezésű, 365 millió forint összköltségű projekt részeként 30 millió forintból szépült meg a kápolna.
Az újraszentelés ünnepe szeptember 19-én lesz Kondoroson Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök közreműködésével. A ceremóniára meghívást kaptak a Kastélyok-Várak Egyesülete mellett, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségén, illetve a Johannita Lovagrenden keresztül a történelmi Magyarország első vadásztársaságát alapító nemesek leszármazottjai is.