Fotó: MTI/Katona Tibor
Hirdetés

Gyopáros Alpár a szavazáshoz kapcsolódó országjáró fórum előtt sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: Ukrajna csatlakozása most a „háború importját” jelentené az EU-ba.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a háborúban álló Ukrajnában csaknem 800 ezer felfegyverzett, kiképzett katona szolgál, a számukra Nyugat-Európából és az Amerikai Egyesült Államokból eljuttatott fegyverek pedig „kézen-közön tűnnek el”; vélekedése szerint ezek bűnszervezetekhez kerülhetnek, és később az EU közbiztonságát is nagymértékben veszélyeztethetik.

A politikus felidézte, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kifejezetten azt szorgalmazza, hogy Ukrajnát már 2030 előtt vegyék fel az EU-ba. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy Ukrajna 2020-ban nyújtotta be csatlakozási kérelmét és csak tavaly indultak meg a csatlakozási tárgyalások.

Gyopáros Alpár ezért „kirívó esetnek” nevezte, hogy Ukrajnát ilyen rendkívüli módon, gyorsított eljárással akarják felvenni az EU-ba, miközben egyes nyugat-balkáni országok évek óta várnak arra, hogy elkezdhessék a csatlakozási tárgyalásokat, sőt egyik-másik ország már teljesítette a csatlakozási feltételek nagy részét, mégis váratják őket.

Korábban írtuk

Kifejtette: minden európai országnak joga van az uniós tagságért folyamodni, a megfelelő tárgyalások után elnyerheti a tagságot is, ha teljesítette az összes feltételt, de a döntést minden tagország parlamentjének meg kell hoznia, a magyar Országgyűlés is döntést fog hozni a kérdésben.