Persze az logikus érv, hogy az oroszok által elfoglalt (és egyébként Kijev uralma alá már soha vissza nem térő) területeken élő ukránok nem tudnának szavazni, de akkor azonnal

Hirdetés

előtolul az a kérdés is, hogy hogyan, mivégre, egyáltalán: mit akarnak Brüsszelben csatlakoztatni az Európai Unióhoz.

Fotó: ShutterStock/Dmytro Larin

Zelenszkij, ez a középkategóriás diktátor tehát lassan egy éve kapaszkodik a székébe. Ez tulajdonképpen logikus, hiszen eddigi működése belpolitikai szempontból tulajdonképpen egyébről sem szól, mint az egyébként is ezer sebből vérző ukrajnai demokrácia felszámolásáról. Már 2021 augusztusában, tehát még a háború előtt önhatalmúlag betiltotta a rendkívül befolyásos Strana.ua ellenzéki hírportált. E rossz szokásával később sem hagyott fel,

virtuális értelemben vett pallosjogával élve 2022 márciusában lefejezett, azaz betiltott nem kevesebb, mint tizenegy ellenzéki pártot,

köztük a legnagyobbat, az Ellenzéki Platformot. Aztán tavaly júniusban még egyet, a Mi Földünk nevűt.

Az így fokozatosan diktatúrává lett Ukrajnában eközben egyre kegyetlenebbül kényszersorozzák a katonakorú férfiakat,

akiket már nem csak az utcáról, hanem lakásaikból, házaikból, családjaik mellől hurcolnak el, és mielőtt a frontra szállítják őket meghalni, brutálisan összeverik őket a törvényesség maradékát is elveszített állam karhatalmistái. Az elmenekült katonaköteleseket pedig börtön fenyegeti Ukrajnában, és még ha béke lesz is, amíg nem kapnak garanciákkal megerősített amnesztiát, addig aligha térnek haza. Márpedig sok millió életerős, munkaképes férfiról van szó, így a mentesítés elemi érdeke lenne a mára patologikussá vált ukrán államnak – már annak, ami marad belőle.

Korábban írtuk