A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa szerint Ukrajna uniós csatlakozása beláthatatlan gazdasági és társadalmi következményeket hozhat Magyarországra, mivel az agrárválság, bizonyos piacok beszűkülése, illetve megszűnése mellett azzal is számolni kell, hogy a magyar családok legelőször a munkaerőpiacon, valamint a szociális és egészségügyi szférában megjelenő problémákkal szembesülhetnek.

Hirdetés

Az elemző vélekedése szerint az uniós csatlakozással együtt járó határnyitás következtében több tízezer olcsó ukrán munkavállaló jelenhet majd meg, akik bizonyos területeken elvehetik a munkát honfitársainktól, emellett a reálkeresetek elmúlt 15 évben tapasztalt növekedési dinamikája is megtörhet.

Szalai Piroska álláspontja alátámasztásra a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) azon adatait említette, amelyek szerint az idén január 1-jén Magyarországon tartózkodó ukrán állampolgárok, valamint a Magyarországon élő, Ukrajnában született magyar állampolgárok száma együttesen 96 500 volt.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) legfrissebb jelentése szerint 2023. december 31-én 39 819 érvényben lévő munkavállalási engedélyt tartottak nyilván ukrán állampolgárok számára, ezek közül mindössze 2080-at adtak ki 2023-ban, és az érvényben lévő engedélyek csaknem 94 százaléka szakképzettséget nem igénylő, egyszerű munkakörökre, valamint gépkezelői, összeszerelői és járművezetői pozíciókra vonatkozott. Ez a rendkívül magas arány kizárólag az Ukrajnából érkező munkavállalókra jellemző; ezzel szemben a Szerbián és Ukrajnán kívüli, nem uniós harmadik országból érkezők esetében az egyszerű munkakörök aránya csupán valamivel több mint 50 százalék – ismertette az elemző.

Korábban írtuk

Ismertetése szerint az ukrán és szerb állampolgárokat nem számítva jelenleg kevesebb mint 88 ezer nem uniós külföldi dolgozik Magyarországon, az Európai Unió tagállamaiból érkező munkavállalók pedig élhetnek a szabad mozgás és munkavállalás jogával, ezért esetükben a foglalkoztatás nem engedélyköteles.

Szalai Piroska előzetes becslése szerint tavaly a korábban kiadott engedélyek egy részének lejárta és az újak számának csökkenése eredményezhette az érvényben lévő engedélyek számának csökkenését. Ennek oka lehetett az is, hogy a besorozható, munkavállalási korú férfiak számára szinte lehetetlenné vált átlépni az országhatárt, de amint a határok megnyílnak, az érkezők száma várhatóan azonnal a sokszorosára nő.

Kiemelte, hogy az ukránok számára vonzó a magyar munkaerőpiac, az itteni magasabb bérszínvonal, hiszen a magyar minimálbér több mint négyszerese, míg az átlagbér háromszorosa az ukrajnainak, ráadásul a magyar minimálbér a következő években további 13-14 százalékkal fog emelkedni. Feltételezhető, hogy tízezrével érkeznének szakképesítés nélküli munkavállalók, ez pedig a hasonló végzettségű magyarok körében a munkanélküliség növekedését eredményezhetné.

Szalai Piroska elemzése szerint a munkaerőpiac megnyitása még annak dinamikus növekedése esetén is megállítaná az elmúlt években megszokott keresetnövekedést.

A miniszterelnöki főtanácsadó elemzésében kitért arra: az ukrán EU-csatlakozás az Észak-Alföld és Észak-Magyarország foglalkoztatási rátájának az elmúlt 15 évben tapasztalt, uniós szinten is élenjáró bővülését is azonnal veszélyeztetné, emellett újból lendületet adna a korábban visszaszorított feketefoglalkoztatásnak, a dinamikus keresetnövekedés megtörése és a munkanélküliség növekedése pedig az életszínvonal romlását eredményezné.

A középosztályból százezrek szegényedhetnek el és csúszhatnak le a szegénységi küszöb alá – vélekedett Szalai Piroska, aki szerint Ukrajna gyorsított integrációja megterhelné a magyar családtámogatási rendszert, negatív hatást gyakorolna az egészségügyre, a szociális és nyugdíjrendszerre is. Ha ehhez még az orosz energia vásárlásának tilalma is társulna, akkor Magyarország jóval drágábban juthatna energiához, így a háztartások rezsikiadásai akár meg is duplázódhatnának, ami által kevesebb pénz maradna egyéb kiadásokra, egyre többen kerülnének hátralékba, nem tudnák megfelelően kifűteni otthonukat és a váratlan kiadásokat sem tudnák kezelni.

Mindez a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők arányának növekedéséhez vezetne – fűzte hozzá a szakértő a Mandiner online felületén elérhető elemzésében.

Szalai Piroska összegzése szerint Ukrajna EU-csatlakozása és a határok megnyitása Magyarországot a gazdasági és költségvetési összeomlás rémével fenyegetné, ezért azt a döntést meg kell akadályozni, amelynek egyetlen módja, ha minél többen részt vesznek a VOKS 2025 – Ukrajna EU-tagságáról szóló szavazásban és visszaküldik a szavazólapot.