A felhevült belpolitikai légkör sikerre vitte a magyarságot

Ironikusan szólva, Erdélyben kettő volt a tábor és három lett a zászló. Az előrejelzéseket cáfolva, a független jelöltként induló Tőkés László és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség két politikusa is brüsszeli mandátumhoz jutott a romániai európai parlamenti választásokon. Az eredmény örömteli, de nem meglepő. Annak köszönhető, hogy míg a választást Romániában általános érdektelenség kísérte, az erdélyi magyarság számára valódi tétje volt, ezért ők nagyobb arányban járultak az urnákhoz.

Bár minden felmérés és közvélemény-kutatás azt vetítette előre, hogy az erdélyi magyarság európai parlamenti képviselő nélkül marad, végül mind az egyéni jelöltként induló Tőkés László, királyhágómelléki református püspök, mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elérte, sőt meghaladta a bejutáshoz szükséges küszöböt. Így az erdélyi magyarságnak másfél évig három képviselője is lesz Brüsszelben. Rajtuk kívül még egy negyedik magyar is bejutott az Európai Parlamentbe Csibi Magor személyében, ám a fiatal politikus – nevét cáfolva – korábban kijelentette, számára sokadrangú kérdés a magyarsága, mert ő liberális… A Nemzeti Liberális Párt színeiben nyert mandátumot.

A vasárnapi, romániai európai parlamenti választásokat egyébként az ellenzéki Demokrata Párt nyerte a szavazatok 28,8 százalékával. A posztkommunista Szociáldemokrata Párt 23,1 százalékon végzett, a Nemzeti Liberális Párt 13,4 százalékot ért el, a Liberális Demokrata Párt 7,8 százalékot tudhat magáénak, az RMDSZ pedig 5,5 százalékot. Figyelemre méltó, hogy a legvadabb soviniszta pártok, mint a Nagy Románia Párt vagy a Steaua Bukarest futballklub tulajdonosa, a pásztorból lett milliárdos Gigi Becali-féle Új Generáció nem tudta átugrani a bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. Az előbbi a szavazatok 3,4 százalékát szedte össze, az utóbbinak 4,6 százalék jutott. Tőkés Lászlónak függetlenként 2,8 százalékot kellett elérnie, s a voksok 3,4 százalékával lett európai parlamenti képviselő. A magyar jelöltek győzelmének és EPbe jutásuknak magyarázata az, hogy az európai parlamenti választáson a szavazásra jogosult polgárok alig több mint negyede vett részt, vagyis még a magyarországinál is nagyobb érdektelenség kísérte a voksolást. A Traian Basescu köztársasági elnök által kezdeményezett és az EP-választással együtt az egyéni választókerületes választási rendszer bevezetéséről kiírt népszavazás érvénytelen is lett, mivel ebben a kérdésben a választók kevesebb mint negyede nyilvánított csak véleményt.

A magyarok azonban aktívak voltak. Hargita megyében volt a legmagasabb a részvételi arány, itt a szavazásra jogosultak 42,62 százaléka voksolt, de más magyarok lakta megyékben is jóval az országos átlagot meghaladó volt a választási részvétel. Ez arra utal, hogy a Tőkés kontra RMDSZ verseny belpolitikai tartalma a magyarok számára fontos volt.

A legtöbb elemző borúlátó volt a választás előtt, s azt jósolták, hogy a függetlenként induló Tőkés és az RMDSZ kiütik egymást, s így európai képviselő nélkül marad az erdélyi magyarság. Kommunikációs téren mindkét tábor fel is készült erre, az átokszórás kölcsönösen jól ment, ami azt jelzi, hogy túlfeszített légkör alakult ki az erdélyi magyar belpolitikában.

A kampány során mindkét fél érezte, hogy saját szempontjukból a tét a politikai túlélés. Ennek megfelelően nem kímélték egymást. Az Erdélyi Magyar Ifjak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Ifjúsági Tanács, a Magyar Polgári Egyesület, a Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács felkérésére és támogatására egyéni jelöltként induló Tőkés László kampányhonlapján ízetlen animációs játékot találhattak az érdeklődők, amelyet elindítva a Brüsszel felé tartó püspöknek csótányokat kellett kikerülni és átugrani. Az RMDSZ polgármesterei és hivatalnokai pedig végig igyekeztek akadályokat gördíteni Tőkés László és a mellette nyíltan kampányoló Orbán Viktor elé. Volt, ahol egyszerűen kitiltották a jelöltet és csapatát, másutt építési törmelékkel szóratták tele a közterületeket, megakadályozandó a nyilvános fórumokat. Az RMDSZ vezetői hevesen bírálták a Fidesz elnökét, amiért úgymond beleavatkozik az erdélyi magyar belügyekbe.

Ugyanakkor egy szóval sem utasították vissza az autonómiát nemrég nyíltan tagadó Gyurcsány Ferenc, illetve a hasonló állásponton lévő SZDSZ támogatását. A vasárnapi, romániai európai parlamenti választásokról a Demokratának Borbély Zsolt Attila erdélyi politológus azt mondta, most először önálló erőként megméretett és életképesnek találtatott az autonómista, nemzeti tábor, s az RMDSZ már soha többé nem hivatkozhat arra, hogy egyedüli legitim képviselője az erdélyi magyarságnak. A politológus szerint az egység-retorika megbukott, és bebizonyosodott, hogy ha szabadon lehet választani, akkor Erdélyben jelentős támogatottsága van a nemzeti oldalnak is. Hozzátette, az országgyűlési választásokon nehezebb lesz helytállni, mert ott sokkal magasabb az országos részvételi arány. Ha az RMDSZ jelen akar lenni a bukaresti parlamentben, akkor kénytelen lesz érdemi megállapodásokat kötni az eddig kisajátított hatalom megosztásáról.

Tőkés László szerint egyértelműen a „nagykorúsodott, európai érettségről tanúbizonyságot tett” erdélyi magyar közösség győzött vasárnap. A nemzeti oldal erdélyi vezéralakja a Demokratának nyilatkozva kifejtette, a hamis próféták lelepleződtek. A püspök szerint a versenyhelyzet mozgósította az erdélyi magyarságot, mellesleg az RMDSZ is ennek köszönheti sikerét.

Tőkés László úgy vélte, bebizonyosodott, hogy nem lehet szembeállítani az egységet és a demokratikus értékeket. Mint mondta, új fejezet kezdődik az erdélyi magyar közéletben. Jelezte, hogy már ezen a héten kész tárgyalóasztalhoz ülni az RMDSZszel, amelynek önvizsgálatra és tisztulásra van szüksége. Tőkés László leszögezte, hogy mindenképp meg kell egyezni a Markó-párttal a nemzeti alapkérdésekben, és ehhez garanciákra van szükség.

Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti mandátumot nyert politikusa örömét fejezte ki a Demokratának, mondván, a választók bölcsebbek voltak, mint a vezetőik. Mint kifejtette, az RMDSZ-lista második helyének elvállalásával az volt a célja, hogy mindkét oldal jelen legyen Brüsszelben, s ez sikerült. Sógor Csaba szerint az erdélyi magyarság együttműködésre van ítélve, s ezt a tényt mindenkinek tudomásul kell venni.

A valós versenyhelyzet és az abban rejlő kockázat tehát végül megmozgatta az erdélyi magyarságot, olyannyira, hogy Romániában a vasárnap szavazók tíz százalékát tették ki a magyarok, noha országosan csak hat százalék a számarányuk. Nagyon sokan szavaztak Románia budapesti nagykövetségén is. A választás mindenütt rendben zajlott, kisebb szabálytalanságoktól eltekintve sehol nem történt jelentős, az eredményeket befolyásoló visszaélés.

A románság érdektelensége és a nagy arányú magyar részvétel eredményezte tehát azt, hogy végül mind az RMDSZ, mind Tőkés László bejutott az Európai Parlamentbe. Ez mindenképp új helyzetet teremt az erdélyi magyar közéletben, hiszen a Markó Béla vezette párt és a Tőkés László által képviselt értékrend kétharmadegyharmad arányban osztotta meg a magyar szavazókat, ami azt mutatja, hogy ha Tőkés képes volna politikai pártot szervezni, akkor feltehetően nagyjából két egyenlő félre tagozódna az erdélyi magyarság. A Tőkés-féle oldalt erősíti az a tény is, hogy az RMDSZ két új európai parlamenti képviselőjének egyike, az ugyancsak református lelkész Sógor Csaba közismerten a Markó-párt belső ellenzékéhez tartozik, s maga is nemzeti elkötelezettségű. Az RMDSZ azért tette őt a lista második helyére, hogy megossza a Tőkés-tábort. Sógort sokan bírálták, amiért nem lépett vissza, döntése azonban most előnyös lett a nemzeti ügy szempontjából, hiszen Tőkés Lászlóval ketten nagyobb befolyásuk lesz, mint a népszerűtlen Frunda Györgynek. Kérdés persze, helyreáll-e Tőkés László és Sógor Csaba között az utóbbi időben megromlott viszony.

A magyar abszurditások sorában megemlítendő az a furcsa helyzet, hogy mivel az RMDSZ is az Európai Néppárt tagja, így Sógor Csaba és Frunda György egy frakcióban lesz kénytelen ülni Tőkés Lászlóval, valamint az RMDSZ által az utóbbi időben vehemensen támadott Orbán Viktorral, aki a Néppárt alelnökeként ott Frunda főnöke lesz.

Ágoston Balázs

Havi kétmillió

A 785 tagú Európai Parlament az Európai Unió három alapintézményének egyike. Egy másik az Európai Tanács, amely a tagországok kormányaiból jön létre, a harmadik a tulajdonképpeni döntéshozó szerv, az Európai Komisszió (Európai Bizottság), amely törvényeket kezdeményezhet. Az Európai Parlament csupán javaslattételi jogosítványokkal bír.

Egyedül az EP tagjait választják közvetlenül az unió polgárai. Az európai parlamenti képviselők a jelenlegi szabályozás szerint ugyanannyit keresnek, mint hazájuk parlamentjének tagjai. Ez a most megválasztott harmincöt romániai EPképviselő esetében mintegy ezer eurót jelent havonta. Talán különös, de a legkevesebb pénzt a magyarországi EP-képviselők könyvelhetik el, jelenleg havi nyolcszáz euró körül keresnek. A legnagyobb jövedelmet az olaszok tudhatják magukénak, ők havonta körülbelül tízezer eurót kapnak.

Az egyenlőtlenség 2009-től megszűnik, s várhatóan minden európai parlamenti képviselő egységesen hétezer eurót kap majd. Ehhez jön majd a havi 3785 eurós irodaköltség, plusz a jelenleg is létező havi durván 8000 eurós költségtérítés (268 euró naponta), plusz az utazási költségek térítése, amelyeket azonban a jövőben csak számla ellenében lehet fölvenni.