Uniós főtanácsnok: közösségi jogot sértett a menekültkvóták elutasítása
Jogsértően járt el Csehország, Lengyelország és Magyarország azzal, hogy elutasították a végrehajtását a menedékkérők Európai Unión belüli elosztását szolgáló ideiglenes mechanizmusnak – foglalt állást csütörtökön az Európai Bíróság főtanácsnoka.
Indítványában Eleanor Sharpston megállapította, hogy az érintett országok nem teljesítették az európai uniós jog szerinti kötelezettségeiket.
Elutasította az alperesek azon érveit, amelyek szerint ezen határozatok teljesítése megakadályozta volna a közrend és a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos állami feladatok ellátását. Kiemelte, a tagállamoknak jogukban állt megtagadni azoknak a kérelmezőknek az áthelyezését, akikről alapos okkal volt feltételezhető, hogy veszélyt jelentenének a nemzetbiztonságra vagy a közrendre nézve, így teljes mértékben biztosítható lett volna az állampolgárok biztonsága és jólléte.
Emellett úgy vélekedett, hogy a három országot a „kérelmek hatalmas számának feldolgozásában rejlő kockázatok” nem mentesítették a jogi kötelezettségeik alól.
„A kötelezettségek amiatti mellőzése, hogy azok egy adott helyzetben kellemetlenek vagy népszerűtlenek, veszélyes első lépés a jogállamiság vezérelte, rendezett és strukturált társadalom lebontásának irányába. A rossz példa pedig különösen ártalmas akkor, ha azzal egy tagállam jár elöl” – hangsúlyozta a főtanácsnok.
„A szolidaritás elve olykor szükségszerűen a terhek megosztásának elfogadását vonja maga után” – fogalmazott.
Ítélethirdetés a következő hónapokban várható.
A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul, függetlenül eljárva javaslatot terjesszen a bíróság elé a rábízott ügy jogi megoldására. A vélemény nem köti a bírákat, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.
Az Európai Bizottság 2017 végén jelentette be, hogy – mivel nem történt előrelépés – harmadik szakaszba lépteti a korábban megindított jogsértési eljárást a 120 ezer menedékkérő elosztását célzó mechanizmus ügyében, amelyet a tagállamok belügyminiszterei minősített többséggel, többek között Magyarország ellenszavazata ellenére fogadtak el 2015 szeptemberében.
A brüsszeli testület leszögezte: annak ellenére, hogy az Európai Bíróság 2017 szeptemberében megerősítette a kvótarendszerről szóló tanácsi döntés érvényességét, a három ország továbbra sem teljesíti jogi kötelességeit.
Lengyelország és Magyarország egyetlen menedékkérőt sem vett át Görögországtól és Olaszországtól a 2017 szeptemberéig érvényes EU-s kvótarendszer keretében, míg Csehország mindössze tizenkettőt.