Először az I. világháború pusztítása nyomán került szóba egy olyan nemzetközi mozgalom létrehozása, amely az egyetemes kulturális és természeti értékek védelmét tűzte ki célul. A gondolat megvalósítása mégis évtizedekig váratott magára és csak az egyiptomiak Asszuánnál tervezett, természetátalakító víztározójának építése nyomán történtek meg az első lépések. Az UNESCO által 1959-ben kezdeményezett nemzetközi összefogás eredményeként mintegy félszáz állam adta össze annak az akkori áron 80 millió dollárnak a felét, amelynek segítségével hatalmas tömbökre darabolták a víz alá kerüléssel fenyegetett ókori Abu Simbel és Philae sziklatemplomait, szobrait, majd biztonságos távolban ismét összeállították.

Az egyiptomi kormány tározóépítési, erőfitogtató, ellentmondást nem tűrő döntése jól példázta, hogy gazdasági szempontokra való hivatkozással minden hasonló történelmi és természeti érték pillanatok alatt megsemmisíthető. Az ilyen esetek megismétlődésének megakadályozására dolgozta ki az UNESCO és az ICOMOS (Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa) az egyetemes kulturális örökségek nemzetközi védelmét. 1965-ös washingtoni tanácskozásukon bevezették a World Heritage, a Világörökség fogalmát, egyben előálltak a természeti örökség védelmének javaslatával is, amelynek kidolgozását az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) vállalta. Az immáron összevont egyezményt az alapító nemzetek 1972-ben Párizsban fogadták el, és hat évvel később fel is vették az első helyszíneket a Világörökségi Listára, amelyen 2005 júliusában már 137 ország 812 (628 kulturális, 160 természeti és 23 vegyes besorolású) helyszíne szerepel.

Magyarország 1985. évi 21. törvényerejű rendeletével csatlakozott az egyezményhez, amelynek egyes cikkelyei örökségnek tekintik többek között az egyetemes értékű emlékműveket, szobrászati és festészeti alkotásokat, régészeti feliratokat és barlangokat, épületegyütteseket, emberi és természeti alkotásokat, valamint régészeti lelőhelyeket is magukba foglaló területeket, fizikai és biológiai alakulatokat, veszélyeztetett állat- és növényfajok lakó- és termőhelyét. Az Egyezményt aláíró államok vállalják, hogy nem hoznak olyan intézkedéseket, amelyek károkat okozhatnak más államok területén található kulturális és természeti örökségben. Ez azonban olykor csak elv marad. Az Amerikai Egyesült Államok egyáltalán nem volt tekintettel például az iraki műemlékek megőrzésére, Babylon ősi útjait tankokkal zúzatta szét. Hasonlóképpen cselekedtek a tálibok, amikor az afganisztáni Bamiyan-völgy 5-6. századból származó 53 és 38 méter magas, a világ legnagyobb álló Buddha szobrait 2001-ben az iszlám nevében szétlőtték. A tervezett aranybánya miatt az erdélyi Verespatak is komoly pusztításnak néz elébe, hacsak nem kerül fel a Világörökségi Listára, ami azonban nem olcsó mulatság és nem is megy máról holnapra.

Magyarországon szervezet, intézmény, magánszemély egyaránt benyújthatja a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságához (VÖMNB) javaslatát, amelyet az várományosi jegyzékbe vesz. A legesélyesebbnek tartott helyszíneket a mindenkori kormány terjeszti elő az UNESCO Világörökség Bizottságnak, amelyet az a helyszíni ellenőrzést tartó szakembereinek továbbít és akik támogató javaslata alapján a Világörökség Központ évente átlagosan 30 új felterjesztést fogad el. A Világörökségi Listára kerülésről a rákövetkező évi ülésen döntenek.

Az egyetemes és kiemelkedő értéket képviselő helyszíneknél kulturális kategóriában elsődleges feltétel a hitelesség, míg a természeti örökség esetében az érintetlenség a mérvadó, de mindkét esetben további alpontok egészítik ki a követelményrendszert, amelynek Magyarország jelenlegi területén eddig nyolc helyszín felelt meg. Úgy tűnik azonban, hogy a Világörökségi Listán szereplés üzenetét nem mindenki egyformán értelmezi, hiszen egyesek mind az Andrássy út, mind a besorolását tekintve a Budai Várnegyedhez tartozó Citadella esetében csupán az onnan nyíló látványt tekintik védendőnek, az ott található épületeket már kevésbé.

– A világörökség nem attól függ, hogy egy adott épület vagy csak a látványkép (ami tudvalevőleg szintén épületek együttese) szerepel a világörökségi helyszín megnevezéseként. Mindenképpen vonatkoztassunk el a látványtól, ez félrevezető. A cím feltétele, hogy az adott építmény(ek) az illető országban már védettséget élvezzen(ek) – ez Magyarországon vagy műemléki épületet, vagy műemléki jelentőségű területet jelent. Az Andrássy útnál a műemlék épületek, illetve a sugárút egésze (a fasort is beleértve) a Millenniumi földalatti vasúttal képezi a világörökségi helyszínt. A Citadella műemléki védelem alatt áll, ehhez tehát a világörökségi címtől függetlenül is csak hivatalos engedéllyel lehet hozzányúlni – tájékoztatta a Demokratát a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalon belül működő Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság Titkársága.

Az utóbbi hónapok nem kevés vitát kiváltó elképzelése a dunai rakpart szélesítése. Mivel sem a hazai VÖMNB, sem az UNESCO nem hatóság, megakadályozni nem tudná annak megvalósítását. Az UNESCO Világörökség Központja szakvéleményében csupán azt mondta ki, hogy ebben az esetben ez a budapesti helyszín a Veszélyeztetett Helyszínek Listájára kerülhet, ami igen súlyos tekintélyveszteség lenne mind a főváros, mind Magyarország számára.

Jelenleg nyolc világörökségi és tíz várományos helyszínünk van, ám felmerülhet néhány új is ezek kiegészítésére. Pár hete a természetvédelem alatt álló Ság-hegyről írtuk, hogy egy amerikai filmforgatás előkészületeinek pusztításai ellen többen felemelték szavukat, így az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszékén tanító geológus, egyetemi tanár, dr. Harangi Szabolcs is. Véleménye szerint ebben a kialudt vulkánban szinte egyedülálló módon lehet tanulmányozni napjainkban is működő tűzhányók viselkedését, ezért a körülötte emelkedő tanúhegyekkel együtt ez a körzet alighanem sikerrel pályázna a Világörökségi Listán való szerepeltetésre. Hasonlóképpen érdemes lenne a szakrális Pilis kérdésével is foglalkozni, hiszen hasonló kultúrtájra már akadt példa a világban. Ezek vallási, művészeti vagy kulturális jelenségeikkel kötődnek a természeti elemekhez (pl. a Tongarirói hegyvidék Új-Zélandon, amely vallási jelentőséggel bír a maorik számára). A Pilisre tett javaslat megvizsgálásától VÖMNB nem zárkózik el, hiszen minden beérkező javaslatot véleményez.

Más a helyzet a nemrég felvetett rovásírással, és mindegy, hogy székely, magyar, pártus, hun, avar, szkíta jelzővel illetjük, mert a formáról van szó.

– Ezeket a javaslatokat egy új, a kézzel fogható, tárgyiasult világörökségtől független, de azzal némiképpen kapcsolatos „intangible heritage”, azaz „szellemi örökség” területén lehetne majdan nevezni. Erről azonban egyelőre csak az egyezményt fogadták el, vele kapcsolatos nevezéseket még nem lehetett benyújtani – válaszolta kérdésünkre a VÖMNB munkatársa, hozzátéve, bár a világörökségi címmel pénz nem jár, azonban komoly rangot jelent.

Bár ez turisztikai, no meg az országkép szempontjából sem megvetendő, az sem mellékes, hogy milyen örökséget hagyunk utódainkra. Nem árt, ha az ország megítélése és jövője szempontjából döntéshozóink ezt is szem előtt tartják.