Különleges és egyedülálló koncepcióval készülnek a 6. Kézműves Magyar Ízek Vására szervezői: terítéken a Magyarországon megtalálható vadak és a magyar halfajták lesznek. November 8-10. között a budapesti Millenáris B épületében 180 kiállító várja majd a látogatókat. A mostani rendezvény alkalmából egy 30 termelőből álló nem mindennapi szabadtéri vásárt is berendeznek a szervezők, ahol a húskészítmények mellett vad és hal különlegességeket is vásárolhatnak az érdeklődők.

Magyarországon közel 90 fajta hal található meg, de ebből az átlagfogyasztó alig ismer párat, halfogyasztásunk pedig messze elmarad az EU átlagtól. Hazánk vadászati nagyhatalomnak számít, évente ugyanis 250 ezer vadat ejtenek el. Magyarország a lőtt vad mennyisége és minősége terén is az elsők között van, vadhús fogyasztásában viszont az utolsók közt kullogunk. Ennek egyik legszembetűnőbb oka a rossz minőségben rejlik: szinte csakis előre csomagolt, mirelit vadhúshoz lehet hozzájutni. Tőkehús formájában Magyarországon a háziasszonyok zöme nem tud vadhúst venni.

„Halfogyasztás tekintetében sereghajtók vagyunk az EU-ban, hiszen a 22 kg/év átlaghoz képest itthon 4,2-4,5 kg halat fogyasztunk átlagosan évente. Ezért is gondoltuk úgy, hogy a vadász szezon alkalmával a vad és a hal lesz a mostani vásár középpontjában. 180 kiállító lesz a rendezvényen, ez azt jelenti, hogy eddig ez a legnagyobb vásár. A B épület előtt is berendezünk egy kültéri piacot, ahol húskészítmények mellett vad és hal különlegességeket is vásárolhatnak az érdeklődők” – mondta el Pap Krisztián, a rendező Magyar Delikátesz Kft. ügyvezetője.

A szervezők évről-évre megújítják a Kézműves Magyar Ízek Vásárát. Az immár hatodik vásár középponti témája a vad- és halhús lesz. A Millenáris B épületét már kinőtte a rendezvény, ezért az épület előtti szabad területen egy nem mindennapi 30 standból álló szabadtéri húspiacot is berendeznek a szervezők. Itt bárki megkóstolhatja a szürkemarha, mangalica, szarvas és pisztráng különlegességeket is. A kültéri piac mellett a B épületben, a vásár területén 150 kiállító által előállított több mint 5000 íz (mézek, lekvárok, szörpök, sonkák, sajtok, pálinkák, fűszerek és tejtermékek stb.) várja az eredeti magyar és határon túli magyar különlegességek iránt érdeklődőket.

„Mindig is a magyar gazdaság segítése, a magyar élelmiszer ipar és a tradicionális magyar ízek népszerűsítése és a magyar termelők segítetése lesz a célunk a rendezvénnyel. Sokuknak az is nagy segítség, hogy a vásárt látogató több ezer vendégen keresztül komoly bevételhez és vásárlói bázishoz jutnak” – hangsúlyozta Pap Krisztián.

Most novemberben a kedvezőbb jegyárak mellett újításként a látogatók 300 Ft-os kuponok formájában a vásáron is levásárolhatják a belépő árát. A rendezvényről bővebb információ a www.kezmuvesmagyarizekvasara.hu, a www.magyardelikatesz.hu oldalon és a facebook.com/magyarizek közösségi oldalon található!

A vadfogyasztás helyzete

Magyarországon 900 vadásztársaság és összesen közel 1400 vadászterület található, ahol évente 250 ezer vadat ejtenek el. Habár vadászati nagyhatalomnak számít Magyarország a lőtt vad mennyisége és minősége terén is, de a vadhús fogyasztásában az utolsók közt kullogunk. Az egy főre jutó vadhús fogyasztás Magyarországon évente még a húsz dekagrammot sem éri el. Ennek egyik legszembetűnőbb oka a rossz minőségben rejlik: szinte csakis előre csomagolt, mirelit vadhúshoz lehet hozzájutni, tőkehús formájában Magyarországon a háziasszonyok zöme nem tud vadhúst venni.

Vannak, akik az alacsony fogyasztást étkezési szokásainkkal magyarázzák. Egyes szakértők szerint a gazdasági helyzet esetleges javulása sem hozná automatikusan magával a kereslet növekedését. Ez azonban tévedés. A magyarok szeretik, pontosabban, szeretnék a vadat. De nem jutnak hozzá. Persze jobb a helyzet, ha valaki egy vadásztársaság tagja. Ez ma már nem számít különös kiváltságnak. Míg a rendszerváltás előtti időkben csak egy szűk kör, a pártállami hatalomgépezet bennfentesei élvezhették a vadászat örömeit, ma már mindenki tagja lehet egy-egy társaságnak, ha ideje, kedve és főleg pénze van rá.

Egy vadászidényben a vadgazdálkodási ágazatból 6-7 ezer tonna lőtt vadhús kerül a piacra. A vadásztársaságokat a területbérleti díj, a munkabér, a vadföldművelés költségei, a takarmányköltségek és a legjelentősebbnek számító vadkárköltségek is sújtják, miközben a vadhús-értékesítésből származó bevételeik a kiadásaiknak sokszor még a harminc-negyven százalékát sem fedezik. Ez az oka annak, hogy a vadásztársaságok tagjainak olykor mélyen a zsebükbe kell nyúlni.

(Forrás: Magyar Demokrata: De hol a vadhús? Szerző: Hernádi Zsuzsa)

A Hazai halfogyasztás helyzete

Halfogyasztás tekintetében is sereghajtók vagyunk az EU-ban, hiszen a 22 kg/év átlaghoz képest itthon 4,2-4,5 kg halat fogyasztunk átlagosan évente. Ez az alacsony fogyasztás az édesvízi halállományunk gazdagsága és kiváló minősége a magyar konyha rengeteg halas receptje miatt is nehezen értelmezhető. Pedig a hal nemcsak egészséges, de elhízás ellen is kiváló, ugyanis alacsony energia-, de magas fehérjetartalma miatt a diéták hasznos alkotóeleme.

Hazánkban az egy főre jutó fogyasztás évente átlagosan 4,2-4,5 kilogramm, Ezzel szemben az Európai Unióban és a világban az átlagos halfogyasztás ennél lényegesen magasabb, fejenként évi 22 kilogramm, míg a világ átlagfogyasztása 20 kg. Ez a szám 2006 óta szinte változatlan (egyesek szerint csak halvány emelkedés figyelhető meg, de az sem számottevő). Gazdasági szempontból, az ágazat éves termelési értéke 13-13,5 milliárd forint.

Az itthoni halfogyasztás alacsony szintje több szempontból is érdekes és nehezen értelmezhető. Egyrészt Magyarország a harmadik legnagyobb pontytermelő az EU-ban, illetve az édesvízi halállományunk gazdagsága és kiváló minősége a magyar konyha rengeteg halas receptje (19. századi vagy régebbi szakácskönyvek Czifray, Kövy, Bornemissza mind tele vannak halreceptekkel) miatt is értelmezhetetlen a halkerülő magatartás.

A halfogyasztás bizonyítottan egészséges. A rendszeres halfogyasztás csökkenti az érelmeszesedés és az infarktus kialakulásának kockázatát. Továbbá a nyugati civilizáció nagy problémája, az elhízás elleni küzdelemben is fontos a hal, ugyanis alacsony energia-, de magas fehérjetartalma miatt a diéták hasznos alkotóeleme. Azokban az országokban például, ahol az emberek asztalára rendszeresen kerül hal, jóval kevesebb a szívbeteg.

Egy jó tanács a végére: a gyakorlott halfogyasztók mindig tartanak citromot és kenyeret, előbbi puhítja, utóbbi lesodorja a megakadt szálkákat.