– Sok százan, köztük Zuschlag János is érvelt azért, hogy az ő számára fontos szakterület értő elbánásban részesüljön. Teljesen természetes, hogy Zuschlag ifjúsági ügyekben kért pénzt tőlem. Ez tizenkettő egy tucat, olyan kérdés, mintha azt kérdezné, hogy diktáltam-e levelet a titkárnőmnek. Diktáltam – mondta a Zuschlag-per múlt heti tárgyalásán tanúvallomásában a mindig magabiztos Gyurcsány Ferenc. Ekkor még jól tartotta magát.

A felsorolt személyeknek vélhetően tudomásuk volt az ügyről, vagy annak bizonyos részleteiről, indokolta egy hónappal ezelőtt a Zuschlag-per tanácsvezető bírája Gyurcsány Ferenc, Jánosi György, Szilvásy György és Mesterházy Attila tanúként való beidézését. Gyurcsány Ferencet a nyomozati szakban 2007. szeptember 25-én az ügyészség egyszer már kihallgatta. Akkor még sikerült megúsznia a kamerák kereszttüzét, ugyanis meghallgatását titokban, este nyolc óra után tartották. Ott is azt vallotta, nem volt tudomása arról, hogy a pályázati pénzek egy része fiktív alapítványokhoz került. A pályázatok kiírásáról a minisztérium döntött, de a nyerteseket nem ő választotta ki, csak jóváhagyta egy beterjesztett listán. A 2007 októberében elkezdődött Zuschlag-per tárgyalásain és a korábbi ügyészségi meghallgatásokon azonban több tanú is ennek az ellenkezőjét állította.

Ocsovai Tamás, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium egykori helyettes államtitkára az ügyészség előtt tett vallomásában 2007 májusában elmondta, hogy miniszteri utasításra döntöttek az alapítványoknak odaítélt támogatásokról, és név szerint is említette a tárca volt vezetőit, Jánosi Györgyöt, Gyurcsány Ferencet és Göncz Kingát. Ocsovai Tamás vallomásában kitért arra, hogy a tárcavezetőktől konkrét instrukciókat kapott, és a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram (GYIA) ülésein ezeknek megfelelően nyilatkozott.

– A miniszter dolgozószobájában minden hét elején volt egy informális egyeztetés, ezen a miniszter, a politikai államtitkár, azaz Mesterházi Attila, az MSZP ifjúsági és sportmunkacsoportjának vezetői vettek részt, név szerint Újhelyi István, Arató Gergely, szerintem volt olyan, hogy Zuschlag János, bár nem volt vezetője ennek a munkacsoportnak. Áttekintették az adott héten meglévő feladatokat, nyilván ez egy politikai egyeztetés, lett légyen szó előterjesztésekről, tervezetekről, pályázatokról. Ezek után aznap vagy másnap, már nem emlékszem, tartott a miniszter egy olyan értekezletet, ahol az adott területért felelős vezetők megkapták a rájuk kiszabott feladatokat. Természetesen ezenkívül a miniszter és a helyettes államtitkár, konkrétan köztem és a miniszter között is volt napi kapcsolat. Akár telefon, akár élő szóban. Ezzel azt akarom mondani, hogy én mindent utasításra cselekedtem.

Ocsovai vallomását Gyurcsány egy gyáva ember menekülésének titulálta. Ocsovai idén októberben is tanúvallomást tett, ezúttal a bíróság előtt. Fenntartotta korábbi vallomását, miszerint Gyurcsány nem kért szakértői véleményeket, amikor a pályázatokról döntött és előfordult, hogy a szakértők javaslatával szemben határozott a támogatásokról. Elmesélte, hogy egy vasárnap azért rendelték fel Pécsről, hogy Gyurcsány egyeztethessen vele egy pályázatról. Ocsovai szerint azért csökkentették a pályázatokon induló és a tárca szakértői által kiválasztott civil szervezetek támogatási keretét, hogy a politikai alapon kijelölt egyesületek is pénzhez jussanak. Ocsovai, vallomása szerint Gyurcsány Ferenctől, Mesterházy Attilától és Keszthelyi Andrástól, Gyurcsány sportminiszteri kabinetfőnökétől kapta meg a politikailag támogatandó szervezetek listáit, amelyek között a Zuschlag Jánoshoz köthetők is szerepeltek.

Dr. Kamarás Péter ügyvéd szerint büntetőjogi felelősség terheli Gyurcsányt, Mesterházyt és Keszthelyit is, ha olyan utasítást adtak, hogy az alapítványokat a minisztérium dolgozói szabálytalanul juttassák pénzhez. Dr. Futó Barnabás ügyvéd azt állítja, bűnsegéd lehet az a vezető, aki tisztában volt vele, hogy a pénzek fiktív egyesületekhez kerülnek és mégis a támogatás mellett döntött, de nehéz a tudatosságot bizonyítani, ahhoz jegyzőkönyvekre és további vallomásokra lenne szükség, tette hozzá. Dr. Szabó Ferenc, Bács-Kiskun megye főügyész-helyettese még a per kezdetén leszögezte, a döntésben való részvétel nem feltétlenül jelent cinkosságot.

– Nem személyek vannak a célkeresztünkben, a bűncselekményt akarjuk felderíteni. Ebbe természetesen beletartozik, hogy ki döntött és ki tudott a pénzek utalásáról – jelentette ki.

Lados István, Zuschlag volt személyi titkára, a per másodrendű vádlottja Zuschlagra hivatkozva tavaly októberben azt vallotta, hogy Gyurcsány megbízta dr. Bánáti Jánost, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, hogy nézze át a Zuschlag-ügy aktáit. Lados szerint Bánáti, Gyurcsány és Zuschlag személyes megbeszélést folytatott, ahol Gyurcsány nehezményezte, hogy az ő neve is felvetődött az ügyben.

A vádlott beszámolt arról is, hogy egy 2004-ben rendezett vacsorán Arató Gergely Zuschlag felkérésére Gyurcsánnyal pályázati ügyekről beszélgetett. Állítása szerint Gyurcsány hirtelen, a vendégek jelenlétében azt kiabálta a közelben álldogáló Zuschlagnak: „B…d meg, Zuschlag, már megint mi van a k…va pályázataiddal?” Ha ez igaz, akkor Gyurcsány Ferenc tudott a bűncselekményekről, mégis hallgatott.

– 2003. május közepétől 2004 szeptemberéig voltam ifjúsági és sportminiszter – kezdte tanúvallomását Gyurcsány, miután a bíró figyelmeztette, hogy a hamis tanúzást a törvény szabadságvesztéssel bünteti. A bukott miniszterelnök elmondta, miniszteri kinevezését követően azt tapasztalta, hogy a minisztériumban nem volt szigorúan szervezett munkarend, pedig ő a rendszeres megbeszélések híve. Ezért hétfőn, kora reggelenként szakmapolitikai egyeztetéseket tartottak a dolgozószobájában, ahol Újhelyi István, Arató Gergely és Mesterházy Attila is rendszeresen részt vettek.

– Egész biztos vagyok benne, hogy a per szempontjából nem érdektelen, hogy a megbeszéléseken Zuschlag képviselő úr is részt vett néha – mondta Gyurcsány, majd rátért a minisztériumi pályázatokkal kapcsolatos egyeztetésekre, ahol például arról döntöttek, támogatnak-e olyan tábort, ahol fogyatékos gyermekek együtt táboroznak nem fogyatékos gyermekekkel. – Ilyen témákban van helye konzultációnak, egyedi ügyekben pedig nincs helye, az már egy automatizált mechanizmus – tette hozzá széles kézmozdulatokkal Gyurcsány.

Amikor a bíró rákérdezett, milyen szerepe volt Gyurcsánynak a pályázatokban, elmagyarázta, hogy ennek szabályozott rendje van, és hogy a miniszternek már csak jóváhagyásra küldik meg az államtitkárok által aláírt, elfogadott pályázatokat, amin ő nem változtatott, mert bár lehetősége lett volna rá, mivel az alsóbb szinteken egyetértés volt, így nem tette.

Gyurcsány azt állította, nem volt tudomása arról, hogy a baloldali ifjúsági szervezet a működését civil szervezetek pályázati pénzeivel próbálja finanszírozni. A civil szervezetek segítése annyira kis tétel volt, hogy nem tartozott az ötven legfontosabb teendője közé.

– Határozottan nem – mondta Gyurcsány arra a kérdésre hogy Ocsovai Tamás instrukciókat kapott-e tőle a GYIA-tanácson való döntésekre, majd óvatosan pontosított: – Nem állítom, hogy nem volt ilyen, csak azt, hogy nem emlékszem ilyenre.

Gyurcsány cáfolta azt is, hogy pályázatokat válogattak volna szét Ocsovaival az alapján, hogy melyik támogatandó és melyik nem. Azt is tagadta, hogy utasítást adott volna konkrét pályázatok elbírálására.

– Nem az a baj, ha egy képviselő képviseli a saját területét, neki az a dolga. Az a baj, ha ezt nem jogszerűen teszi, ha erkölcstelenül teszi, ha nem a közérdeket képviseli, hanem a magánérdeket. Zuschlag János parlamenti képviselő olyan képviselőnek tűnt, aki határozottan, túl vehemensen képvisel ifjúsági ügyeket – mondta Gyurcsány, majd hozzátette, a minisztérium vezetésének arról nem volt tudomása, hogy Zuschlag törekvései mögött jogszerűtlen, erkölcstelen szándék van.

Gyurcsány nem emlékezett a Lados tanúvallomásában említett éttermi beszélgetésre sem, amelyen állítólag külön megbeszélést folytatott Zuschlaggal és Arató Gergellyel. Gyurcsány itt megismételte, hogy tőle Zuschlag és mások is folyamatosan támogatásokat kértek, ezért ez a helyzet számára nem olyan különleges.

– Miniszterségem idején sok százan, köztük Zuschlag is megkerestek, hogy érveljenek különböző pályázatok támogatása érdekében, de egyedi ügyekben nem voltam fogékony a tárgyalásra – fogalmazott diplomatikusan Gyurcsány.

Amikor dr. Németh Zsolt ügyész megkérdezte tőle, találkozott-e a nyomozás kezdete óta Zuschlaggal, valamint Bánáti Jánossal, erre határozott nemmel válaszolt.

A történet Gyurcsány Ferenc nézőpontjából így fest: amikor átvette az ifjúsági tárcát, ott fejetlenség uralkodott, és ő a rendszeresen bevezetett egyeztetések segítségével csupán rendet próbált tartani a minisztérium falai között. Munkáját állandóan akadályozta az egyes polgármesterek és képviselők túl erőteljes lobbizása.

Leginkább Zuschlag Jánosé, aki a szokásosnál is vehemensebb volt, de ő kerek perec megmondta neki, és minden ifjú szocialistának, hogy előtte ugyan hiába lobogtatják a pályázatokat.

A bíróságon előadott hangjáték során azonban Gyurcsány Ferenc, finoman szólva, nem bontotta ki az igazság minden részletét. Legalábbis ezt állítja Topolánszky Ákos, aki a sportminisztérium kábítószerügyekben illetékes helyettes államtitkára volt.

– Nem mondott igazat Gyurcsány Ferenc a tanúvallomásában – mondta a Magyar Hírlapnak Topolánszky Ákos, aki szerint Gyurcsány, állításával ellentétben, igenis beleszólt a pályázati pénzek elosztásába. – Minden, amit a volt sportminisztert mondott, őt minősíti, hiszen nyilvánvaló működési módokat letagadott a bíróság előtt – mondta Topolánszky, aki még 2007-ben nyilatkozott a HGV-nek egy esetről, amikor Gyurcsány egyedi pályázati kérelmet is elbírált.

– Emlékszem, a magyar média egyik legbefolyásosabb szereplője, Gyárfás Tamás részére kellett volna négymillió forintot juttatnom. Az ő cége számos pályázatot nyújtott be, és nyújt be azóta is különböző minisztériumokhoz a legkülönbözőbb ügyekben. Neki illett adni, tudta mindenki. Egy drogprevenciós médiaműsor tervével a kábítószerügyi pályázatokon is jelentkeztek. Ilyen esetekben egy szakértői bizottság végezte el az értékelést, és én elveimnek megfelelően ezt a listát változtatás nélkül továbbítottam a minisztérium politikai vezetésének aláírásra. A bizottság úgy értékelte, hogy a Gyárfás-féle anyag szakmailag nem megfelelő és lepontozta. Amikor a döntés nyilvánosságra került, Gyurcsány felhívott telefonon, és elmondta, mennyire kellemetlen neki, mert Gyárfás engem nála feljelentett többoldalas, kézzel írott levélben, reklamálva, hogy nem kapta meg azt az összeget, ami neki jár. Végül ismereteim szerint Gyárfás, a felmentésemet követően, megkapta a pénzt. Én ugyanis továbbra sem voltam hajlandó a kifizetésre, utódomnak, Gábor Edinának azonban már nem volt lehetősége a miniszteri kérést elutasítania – mondta Topolánszky, aki Gyurcsány vallomása után is fenntartotta a két évvel ezelőtti nyilatkozatát. Egy tagadás, egy állítás.

A szocialistákat nem zavarja, hogy Gyurcsány vallomása több tanúvallomással is ellentétes. Előszedték a régi jól bejáratott propagandájukat, miszerint úgy kell védekezni az ellenünk felhozott vádak ellen, hogy azzal vádoljuk meg ellenfelünket, amit mi követtünk el. Nyakó István, az MSZP szóvivője közölte, a Zuschlag-modell alapját képező kézi vezérléses pénzosztást a Fidesz találta ki, és Deutsch Tamás volt ifjúsági miniszter alkalmazta először. Nyakó szerint Deutsch ráadásul hamisan is tanúzott az ügyészség előtt. De hol van már a tavalyi hó.

A 2007-ben kirobbant Zuschlag-botrány azért is súlyos csapás az MSZP-nek, mert nemcsak Gyurcsány és az MSZP bukásához járult hozzá, de úgy tűnik, a párt hosszú távú jövőjét is tönkreteszi. A Fiatal Baloldal, amelyet a párt utánpótlás-bázisának szántak, a Zuschlag-ügy kirobbanásával megkapta a kegyelemdöfést és meg is szűnt. Az utódszervezet, a Socieatas mozgalom erőtlen. Nem hiába kesergett Szili Katalin tavaly, hogy a fiatal választópolgárok körében csak 18 százalék az MSZP támogatottsága.

Az új szocialista politikusi generáció tagjai közül sokan vagy a vádlottak, vagy a tanúk padján ülnek. Ez is az oka annak, hogy az MSZP-nek nagy gondot okoz a miniszterelnök-jelölés, különösen, ha olyan új, fiatal arcot szeretnének, akivel el tudnák hitetni, hogy az MSZP képes a megújulásra.

Legújabban Mesterházy Attila neve röppent fel, mint miniszterelnök-jelölt, aki azonban sajnálatos módon államtitkár volt Gyurcsány Ifjúsági és Sportminisztériumában. Így nem csoda, hogy a Zuschlag-perben az ő neve is gyakran tűnt fel, rá több tanú is terhelő vallomást tett. Egy minisztériumi dolgozó szerint Gyurcsány minisztersége idején Mesterházy alá tartoztak a pályázatok, nála lehetett lobbizni a pénzekért.

A Zuschlaghoz köthető szervezeteket pedig külön megjelölték a bírálati lapon, mint „valaki számára fontos”, támogatandó pályázók, állította a tanú. Valószínűleg ezért hezitál az MSZP Mesterházy jelölésével: megvárják, hogyan sikerül a frakcióvezető tanúvallomása. Nehogy lesre fussanak és olyan miniszterelnök-jelöltjük legyen, aki a tanúk padját a vádlottak padjára cseréli.

Lass Gábor