Választások, vagyonnyilatkozatok: európai példákat ültet át az Országgyűlés
Kedden zajlik az Alaptörvény tizenegyedik módosításával kapcsolatos országgyűlési vita, amelynek mentén két fontos javaslatot is megtárgyalnak a Házban: 2024-től az önkormányzati választásokat – európai példák mentén – egy napon tartanák az EP-képviselők választásával, illetve újból bevezetnék a vármegye megnevezést. Más javaslatok a frakciók és a képviselők vagyoni helyzetét érintik: a frakciófinanszírozás módosítása elejét veheti a baloldal trükközésének, nevezetesen, hogy kevesebb képviselővel is több állami támogatáshoz jutnak a baloldali pártok. Emellett módosul a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozati rendszere is: itt a jelenleg is hatályos, az EP-képviselők vagyonbevallására vonatkozó szabályokat ültetné át a magyar törvényhozás – ismerteti bejegyzésében az Alapjogokért Központ.A két választás időpontjának egybeesését gazdaságossági szempontok indokolják, ugyanis idén az országgyűlési választás, valamint az azzal egy napon tartott országos népszavazás lebonyolítása több mint tízmilliárd forint költségmegtakarítást eredményezett. Ennek mintájára zajlana a következő önkormányzati és európai parlamenti választás is 2024-től, hiszen jelentős mennyiségű erőforrást lehetne megtakarítani ezzel a kisebb változtatással – hívja fel a figyelmet bejegyzésében az Alapjogokért Központ.
A gyakorlat Európa más országaiban sem ismeretlen
A gyakorlat Európa más országaiban sem ismeretlen, hiszen Olaszországban vagy Németországban többször is egyszerre rendezték meg az európai parlamenti és a tartományi, vagy épp az önkormányzati választásokat. Legutóbb 2019-ben Németországban a Saar vidéki helyi önkormányzati választást, míg Olaszországban a tartományi választásokat tartották egyidőben az EP-voksolással. De 2009-ben egy napon tartották más jellegű szavazásokkal az EP-választásokat Németországban, Olaszországban, Belgiumban, Lettországban, Máltán, Írországban és Dániában is.
Kiszámíthatóság, jogbiztonság
A kiszámíthatóság jegyében a módosítás ráadásul két évvel a várható választások előtt történik, szemben az 1994-es baloldali-liberális jogalkotással, amikor az önkormányzati választás szabályait alig pár hónappal a voksolást megelőzően írta át a Horn-kormány.
Szintén a kiszámíthatóságot és jogbiztonságot erősíti a tény, hogy 2024 őszéig jelenlegi mandátumaikat ugyanúgy kitöltik mind a polgármesterek, mind az önkormányzati képviselők, tehát jogaik teljes birtokában maradnak a ciklus végéig.
A vármegye-rendszer magyar szuverenitás
Az Alaptörvény-módosítás másik fontos pontja – a hatályos alkotmány szellemiségéhez illeszkedően – az ezeréves magyar államisághoz való erősebb kötődés jegyében fogant meg és Magyarország közjogi rendszerének alapegységeit érinti.
A történelmi örökség és kontinuitás erősítése céljából a megyék elnevezése vármegyékre változik vissza a javaslat értelmében. A vármegye-rendszer magyar szuverenitás, alkotmányos berendezkedés és a nemzeti szabadság szimbóluma, külső hódító hatalmak ezért rombolták azt le a Habsburg-abszolutizmus és a szovjet kommunizmus időszakában.
Egyszer már kísérletet tettek az elnevezés visszahozatalára
1990-ben az első, demokratikusan megválasztott jobboldali kormány kísérletet tett a vármegyei elnevezés visszahozatalára, de az a posztkommunista erők, és a velük később 1994-ben nyílt szövetséget kötő liberális SZDSZ-es körök ellenállásán elbukott. A nemzeti oldal által tett javaslat tehát nem más, mint a magyar államisághoz, önállósághoz, nemzeti szabadsághoz tapadó hagyományok visszaemelése jogrendszerünkbe.