Változik a képviselőjelöltek mentelmi jogának szabályozása
A parlament kedden döntött az országgyűlési és az európai parlamenti (EP-) képviselőjelölteket megillető mentelmi jog szabályozásának módosításáról, így a jövőben nem jár mentelmi jog azoknak, akikkel szemben jelöltté válásuk előtt kényszerintézkedést rendeltek el, illetve vádat emeltek.
Fideszes és KDNP-s képviselők javaslatát 153 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
Az országgyűlési törvény ezentúl kimondja: ha a képviselőjelölt személyi szabadságot érintő, bíróság által – a jelöltté válás előtt – elrendelt kényszerintézkedés hatálya alatt áll, vagy vele szemben a képviselőjelöltté válást megelőzően vádat emeltek, akkor ezekben a büntetőeljárásokban nem illeti meg őt a mentelmi jog.
A kormánypártok lex Czeglédyként emlegették a javaslatot, amelyet azután nyújtottak be, hogy a DK képviselőjelöltként szerepeltette a bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolt Czeglédy Csabát az EP-választási listáján, a Nemzeti Választási Bizottság pedig – mivel az ellenzéki pártok delegáltjai nem szavazták meg – a bíróság kezdeményezését visszautasítva nem függesztette fel Czeglédy mentelmi jogát.
Elhalasztották a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépését
A közigazgatási bíróságokról szóló, tavaly decemberben megszavazott törvény hatálybalépésének elhalasztásáról döntött kedden az Országgyűlés.
A kormány kezdeményezését egyhangúlag, 187 igen szavazattal hagyták jóvá a képviselők.
Az eredetileg 2020. január 1-jére tervezett hatálybalépés határidő nélküli elhalasztását a kormány azzal indokolta, hogy az önálló közigazgatási bírósági szervezet felállítási folyamatának további előrehaladása ne hátráltassa „a Magyarországot ért, megalapozatlan jogállamisági kritikákkal kapcsolatos viták” megnyugtató lezárását.
Az Országgyűlés 2018. december 12-én szavazta meg, hogy a közigazgatási jogviták rendezésére önálló, kétszintű bírósági rendszer létesül a Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszékek felállításával. Idén áprilisban a parlament elfogadta a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslatot is, amelyet fideszes képviselők nyújtottak be az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság észrevételeinek megfelelően.
Elhalasztották a köznevelési törvény módosításának zárószavazását
Elhalasztotta az Országgyűlés kedden a köznevelési törvény módosítására vonatkozó kormányzati törvényjavaslat zárószavazását.
A képviselők 180 igen, 4 nem szavazat mellett döntöttek így. Az előterjesztő nem kívánta indokolni a halasztást.
A változtatások érintették volna az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását.
Elfogadták a honvédségnél rendszeresíthető beosztások számáról szóló határozatot
Legfeljebb 37 650 státuszban újra meghatározta az Országgyűlés a Magyar Honvédség békeidőszaki, rendszeresíthető beosztásainak számát.
Ez nem tartalmazza a rendelkezési állomány státuszainak számát, a minisztériumban, valamint a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeteknél kirendeléssel szolgálatot teljesítő állomány rendszeresített beosztásainak számát, sem
a különleges jogrendre vonatkozó, hadi állománytáblákban rendszeresített, legfeljebb 20 000 önkéntes tartalékos beosztást.
A jogszabályt 133 igen szavazattal, 49 nem ellenében, négy tartózkodással fogadták el a képviselők.
A honvédség állománycsoportonként meghatározott státuszainak számát kormányhatározat fogja megállapítani.
A javaslat elfogadása biztosítja a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program végrehajtásához szükséges keretet. A keretszám teljes felhasználása, a státuszok rendszeresítése ütemezetten, csak a feladat tényleges végrehajtásakor történik meg – áll az indoklásban.
Az Országgyűlés engedélyt adott az USA fegyveres erőinek magyarországi állomásozására
A parlament engedélyt adott az Amerikai Egyesült Államok fegyveres erői magyarországi állomásozására.
A képviselők 162 igen szavazattal, három nem ellenében és 19 tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló – kétharmados támogatást igénylő – határozati javaslatot.
Az engedély megadása a magyar és az amerikai kormányok között létrejött, két hete ratifikált védelmi megállapodás életbelépésének egyik feltétele volt, mivel az alaptörvény értelmében a törvényhozásnak is jóvá kell hagynia a külföldi csapatok magyarországi állomásoztatását.
Ötvenkilenc törvényt módosítottak a jövő évi költségvetéshez kapcsolódóan
Az Országgyűlés ötvenkilenc törvényen módosított a 2020-as költségvetéssel összefüggésben, a változtatások érintik az ápolási díj összegét, a fiatalkori drogprevenciót, az Erzsébet-programot, az onkológiai kutatást, valamint a céginformációs szolgáltatást.
A képviselők 131 igen szavazattal, 36 nem ellenében és 19 tartózkodás mellett fogadták el a pénzügyminiszternek a jövő évi büdzsé megalapozásáról szóló előterjesztését.
A döntéssel 32 600 forintról 39 365 forintra emelkedik az ápolási díj és a gyermekek otthongondozási díjának alapösszege. A fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos emberek után járó emelt összegű ápolási díj az új alapösszeg 150 százaléka, a legsúlyosabb állapotú hozzátartozók után járó kiemelt ápolási díj pedig annak 180 százaléka lesz.
A módosítások egyike lehetővé teszi, hogy a drogterápiás, illetve rehabilitációs intézmények szolgáltatásait a korábbi 16 éves kor helyett már 12 éves kortól igénybe lehessen venni. A kabinet az úgynevezett dizájnerdrogok használatát kívánja visszaszorítani a változtatással.
Az Erzsébet-utalványok megszűnését követően kimondták, az Erzsébet-programban a jövőben kifejezetten az ifjúsági és gyermekprogramok szervezésével foglalkoznak. A kabinet korábban azt közölte, idén még változatlan formában zajlik a gyerekek táboroztatása és a nyugdíjasok kedvezményes üdültetése, a következő évi táboroztatási rendről pedig később születik döntés.
A törvényhozók létrehozták a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítványt, amely kutatással, oktatással foglalkozik majd. A kormány szándékai szerint az alapítvány tevékenysége hozzájárul a daganatosbetegség-kezelés feltételeinek megteremtéséhez.
Megszavazták továbbá, hogy az ingyenes céginformáció a jövőben nem úgynevezett tárolt cégkivonat megismerését, hanem online, valósidejű adatokhoz történő hozzáférést jelent. Az adatigénylőknek a jövőben azonosítaniuk kell magukat, az ingyenes céginformáció igénybevételére pedig havonta – egy későbbi rendeletben – meghatározott alkalommal kerülhet sor. Az elfogadott javaslat indokolása szerint a változtatást azt teszi szükségessé, hogy az ingyenes céginformációt biztosító állami szolgáltatást nem a szabályozási célnak megfelelően veszik igénybe. „Az ingyenes céginformáció az állam által biztosított olyan kedvezmény, amelyet korlátlanul nem lehet igénybe venni” – olvasható az Indokolások Tárában közzéteendő szövegben.
Uniós jogharmonizációs céllal módosították a médiaszolgáltatással kapcsolatos törvényeket
Az Országgyűlés átültette a magyar jogrendbe az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló legfrissebb uniós irányelveket.
A képviselők 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében fogadták el a miniszterelnök kabinetfőnökének erről szóló javaslatát.
A módosítások a jogharmonizáció mellett több, a kiskorúak védelmét célzó változtatást is tartalmaznak. Ezek egyike kimondja, hogy a 30 percnél hosszabb, 14 év alatti kiskorúakhoz szóló műsorokat félóránként legfeljebb egyszer lehet reklámmal megszakítani.
A szerzői jogokat érintő változás, hogy a jövőben az ismétlések után kizárólag az előadóművészeknek és a jogtulajdonosoknak kell jogdíjat fizetni, a jogkezelő szervezetnek már nem.
A parlament döntése alapján a jelentős befolyásoló erővel rendelkező televíziós csatárnak hírműsoraiban az eddigi 20 százalékról 35 százalékra emelkedhet a „demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló”, bulvár jellegű hírek aránya.
A törvényalkotási bizottság javaslatára emelkedik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetőinek illetménye: az elnök például a jegybankelnöki fizetés 80 százalékát kapja majd augusztus 1-jétől.
Az Országház kezelésébe kerül a nemzeti összetartozás készülő emlékműve
A parlament tizenhárom törvényt módosított az épített és természeti környezet védelmével, valamint a kulturális örökség védelmével összefüggésben. Ezek egyike kimondja, hogy a nemzeti összetartozás parlament épülete mellett, az Alkotmány utcában készülő emlékhelye kiemelt nemzeti emlékhellyé válik, és így az Országgyűlés Hivatalának kezelésébe kerül állami tulajdonként.
A képviselők 131 igen szavazattal, 34 nem ellenében és 22 tartózkodás mellett fogadták el a változtatásokat.
Jogharmonizációs változtatások a tőzsdei cégek és részvényeseik érdekében
Az Országgyűlés törvénybe foglalta a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzését célul tűző európai parlamenti és tanácsi irányelvet annak érdekében, hogy jelentősen javulhasson a tőzsdei cégek működése és a részvényesek tájékoztatása.
A képviselők 131 igen szavazattal, 33 nem ellenében és 22 tartózkodás mellett fogadták el az innovációért és technológiáért felelős miniszter erről szóló javaslatát.
A további jogharmonizációs célú változtatások egyike felhatalmazza a Fogyasztóvédelmi Hatóságot, hogy – amennyiben más eszköz nem vezet eredményre – elrendelje bizonyos online tartalmak eltávolítását az internetes kereskedelem felügyelete során.
Új modellt kapott a kutatás-fejlesztési és innovációs ágazat
Az Országgyűlés új szervezeti és finanszírozási modellt hozott létre a kutatás-fejlesztési és innovációs ágazat számára.
A képviselők 131 igen szavazattal, 53 nem ellenében és három tartózkodás mellett fogadták el az innovációért és technológiáért felelős miniszter előterjesztését.
Palkovics László a javaslat országgyűlési vitájában elmondta, a változtatások célja Magyarország versenyképességének növelése, a hatékonyabb működés és az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeinek megteremtése.
Az elfogadott törvénymódosítások eredményeként az MTA kutatóintézet-hálózatának működtetése átkerül az újonnan létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz. A kormány szándékai szerint ez a lépés a kutatóintézet-hálózat alapkutatási eredményeinek nagyobb arányú és hatékonyabb hasznosulásához vezet majd.
Palkovics László kiemelte, a változtatások az MTA köztestületi státuszát nem érintik, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat pedig a költségvetési törvényben önálló költségvetési fejezetet képez, nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá.
A parlament létrehozta a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot is, amely kizárólag a miniszterelnöknek felelős testületként felügyeli a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) alapjának működését, továbbá véleményt alkot a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységével kapcsolatban.
Illetékmentesen igényelhető a babaváró hitel és az autóvásárlási támogatás
Illetékmentesen igényelhető a babaváró hitel, valamint a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása.
Az Országgyűlés 182 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett, házszabálytól eltérve fogadta el az illetéktörvény módosítását úgy, hogy a mentesség már a július 1-jétől benyújtott igényekre érvényes legyen.
A változtatás a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Azoknak, akik a törvény hatályba lépése előtt nyújtották be igényüket, az állami adóhatóság fizeti vissza az illetéket. Ehhez igazolniuk kell, hogy azt a babaváró támogatás igénylésével, valamint a nagycsaládosok autóvásárlási támogatásával kapcsolatban fizették be.