Van kiút a szegénységből
Az utóbbi években azt érezzük, kezdik elhinni az emberek, hogy Tarnabod nem a világ vége – mondja Bencsik Attila. A helyi vállalkozó munkahelyteremtésen kívül közösségépítő szerepet is vállal a községben. A többségben cigányok lakta, elgettósodott település az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül. De hogyan lett hazánk egyik legelmaradottabb falujából felzárkózó mintaközség?
Százhúsz kilométerre a fővárostól, a Dél-Heves megyei Tarnabodban járunk. A 800 fős zsákfalu szélén lévő utcák képe nem biztató, ám túljutva az omladozó, romos házakon, közeledve a faluközponthoz egyre szebb kép tárul elénk: sportpályával egybekötött új óvodát és iskolát, a helyi bolt előtt hangulatos, fából épült pavilonokat látunk.
A falu korábban nem örvendett jó hírnévnek. Nagy csapás volt a rendszerváltozáskor a helyi tsz megszűnése. Az itt élő cigányok körében egekbe szökött a munkanélküliség, amin az sem segített, hogy naponta mindössze egy-két busz indult a faluból. A szegénységgel párhuzamosan a bűnözés is hatalmas mértéket öltött. És bár a szegénység napjainkig is tapintható a településen, a helyiek csaknem nyolcvan százaléka Szabó Zsoltra, Fidesz–KDNP egyéni választókerületi jelöltjére szavazott az április 3-i választáson. Vajon miért? Mi történt a faluval az elmúlt időszakban?
A szakadék széléről
A kilábalás útján az első mérföldkő a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) megjelenése volt a faluban. A szervezet 2004-ben kezdett el a községben tevékenykedni, amikor a Befogadó falu program keretében Budapesten élő hajléktalan családoknak szerzett otthont vidéki településeken, köztük Tarnabodon: itt tíz család kapott szállást. A program sikeresnek bizonyult. Kiss Dávid, az MMSZ Jelenlét programok szakmai vezetője ugyanakkor elmondja: föltűnt a szervezet szociális munkásainak, hogy a helybéli családoknak sokszor ugyanúgy, sőt gyakran még inkább segítségre volna szükségük, mint a beköltözőknek…
– A szervezet első tarnabodi programja egy falubusz megvásárlása volt. A helyközi buszjáratok száma és menetrendje nem illeszkedett semmilyen munkarendhez, ezen kívántunk segíteni – mondja Kiss Dávid.
Fontosnak tartották, hogy az ott élő, főként cigány embereket ösztönözzék a mezőgazdasággal való foglalkozásra is. A máltaiak Pető Zoltán polgármester aktív támogatásával intenzív közösségépítésbe kezdtek, és átfogó szociális, oktatási, és foglalkoztatási programba fogtak bele. 2007-ben a falu főterén álló bezárt kocsma épületében játszóházat és napközi otthont rendeztek be a helyi iskolások étkeztetésére, délutáni fejlesztésére. Kézműves, zenei és egyéb programokat szerveztek, számítógépeket vásároltak. Mindeközben pedig gyermekfelügyelői képzést indítottak és elhelyezkedési lehetőséget nyújtottak helyi munkanélkülieknek. A munkanélküliség akkoriban még drámai mértékű volt, mivel a rendszerváltás óta egészen addig egyetlen új munkahely sem létesült a faluban. Ekkor a Jelenlét program keretében, munkát adva az alacsony képzettségű helyi lakosoknak, a máltaiak létrehoztak egy elektronikai bontóüzemet az egykori tsz-istálló épületében. Évente mintegy hatszáz tonna műszaki eszközt szedtek darabjaira.
– Ez nagy újdonság volt, a harminc álláshelyre százharmincan jelentkeztek. Ebből is látszott, hogy a helyieknek elsősorban nem segélyre, hanem munkaalapú, biztos jövedelemre van szükségük – mondja a szeretetszolgálat munkatársa.
Az elmúlt tíz évben a közmunkaprogram kiterjesztésével, valamint a nagy ívű, kormányzati Felzárkózó települések program segítségével egyre több ember találta meg a helyét a munka világában.
Tarnabod 2.0
A legfontosabb tehát a munkahelyteremtés. Ám az elmúlt években mind a bontóüzem, mind a településen működő egyetlen komoly élelmiszerbolt is oda jutott, hogy a bezárást fontolgatta. Ekkor lépett színre – tavalyelőtt – a Glia Kft. Először a bontóüzemet mentette meg, majd a falu kisboltjának működtetését is átvette. A cég tulajdonosa Bencsik Attila informatikai és biotechnológiai vállalkozó, aki évek óta együtt dolgozik a községben a Máltai Szeretetszolgálattal különböző projektekben, nemrég pedig a biotechnológiai üzemének laborját telepítette részben Tarnabodra, ahol többek között algákból fognak környezetbarát növényvédő szereket gyártani.
A 2019-ben induló Felzárkózó települések program keretében – szintén a Szeretetszolgálattal karöltve – mezőgazdasági tevékenységbe is belefogott; egyebek mellett paradicsom-, paprika- és uborkapalántákat, salátát nevelnek fóliatakarásos csöpögtetőöntözéssel. A minél rövidebb értékesítési lánc érdekében a termény egy részét helyben adják el, ezzel együtt pedig munkához is jutnak a helyiek. Jelenleg egy máltaiakkal közös mezőgazdasági program keretében új üvegházkomplexum készül, itt oktatásra alkalmas épület is lesz majd.
– Bár hivatalosan Gödön élek, az elmúlt két évben egyre többet tartózkodom itt, így Tarnabodra már az otthonomként tekintek. Úgy érzem, a helyiek is befogadtak – mondja Bencsik Attila.
A koronavírus-járvány elején kezdett intenzívebb munkába a faluban, küldetéséhez nemrég felesége is csatlakozott. Ekkor vált számára egyértelművé a vidéki kisközösségek fontossága és jövőbeli szerepe. Szerteágazó tevékenységét jól mutatja, hogy többek között tavalyelőtt a Felzárkózó települések program keretén belül könnyűszerkezetes házakat építettek helyben, de a falu közösségi életének felpezsdítésében is jelentős szerepet játszik, például cége a szeretetszolgálattal együttműködve létrehozta a kültéri fitneszparkot. Közösségi helyszínként kerti szaletliket állítottak a bolt elé, sőt ingyenes wifi hálózatot is létrehoztak.
Bencsik Attila meg is mutatja nekünk a boltot. Rögtön felfigyelünk egy polcsorra, ahol a cukor és a lecsókonzervek felett női higiéniai termékeket is látunk.
– Ezek azok az úgynevezett „máltai” termékek, amelyeket minimális árréssel adunk, ugyanis sokaknak errefelé még mindig nehézkes a bevásárlás a hó végén. Célunk tehát elsődlegesen nem a profit, hanem az, hogy a falu ne maradjon bolt nélkül.
A bolt az idén pályázatot nyert a Magyar falu program keretében. Ebből a pénzből teljes egészében fel fogják újítani az épületet, kibővítve egy közösségi térrel is, amelyben internetkávézó is üzemel majd.
Bencsik Attila tavaly óraadó tanár volt a tarnabodi általános iskolában, ahol a helyi roma gyerekek is megszerették. Elmondása szerint próbál minél aktívabban együttműködni a helyi máltai intézményekkel, különböző programok szervezésében is részt vesz. Erre jó példa az a legutóbbi projekt, amelynek során a bontó épületének felújításakor megsérült fecskefészkeket pótolták kézzel készített mesterséges fészkekkel, közösen a gyerekkel.
– Mi magunkat Tarnabod 2.0 projektnek hívjuk, ebben benne vannak a máltaiak, a cégeim, ám ami a legfontosabb, a helyi lakosok is. Tarnabodnak sokak szerint csak múltja van. Mi nem hiszünk ebben. Most érkeztünk, most vagyunk itt. Az itt élő emberek a szomszédaink. Céljaink és a jövőnk pedig közös – mondja.
Tanulni kell
Mivel a településen folyamatosan nő a gyerekek száma, elkerülhetetlen volt az oktatás fejlesztése is.
– Indokolttá vált, hogy a bővítsük az óvodát, 2010-ben elindítottunk egy tanodát, majd pedig átvettük az önkormányzattól az óvodát és az iskolát is. Túl azon, hogy javítottunk az intézmények felszereltségén és a termek állapotán, a legfontosabb, hogy új szemléletet vezettünk be az oktatásban – mondja Kiss Dávid.
Az iskolában megkezdődött az angol-, valamint a lovárinyelv-oktatás, a terápiás lovaglás és számos más, hasznos tudást adó program. Majd a Szeretetszolgálat megnyitotta a Biztos Kezdet Gyerekházat, ahol a 3 év alatti gyerekek és szüleik vehetnek részt foglalkozásokon.
– A tanoda nagyon fontos eleme a felzárkóztatásnak. Kialakult egy összetartó közösség, a gyerekek is közösségben gondolkodnak, mindemellett pedig nagy súlyt fektetünk az egyéni készségfejlesztésre és adott esetben a speciális nevelésre is – mondja a szervezet munkatársa.
A tanoda másik lényeges funkciója, hogy kitöltse az iskolások délutáni szabadidejét. Ez pedig elengedhetetlen a sok esetben borzasztó körülmények, rossz szocializációs lehetőségek között élő roma gyerekek integrációjához. Az intézmény segítségével számos rendezvényt meglátogathatnak a gyerekek, sportversenyeken vehetnek részt, koncerteken, táborokban és egyéb programokon.
Legutóbb Bencsik Dávidnak, az Agrárminisztérium nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárának meghívására látogathattak el Budapestre a tanodások. A program keretében a részt vettek a gyerekek a Millenáris Álmok Álmodói 20 kiállításán, majd látogatást tettek a Agrárminisztériumban, ahol megvendégelték őket egy ebédre, ezután pedig lélekerősítő beszédeket mondott nekik a helyettes államtitkár mellett Bencsik Attila és felesége, Tarina Krisztina, valamint Lukács Adorján, a Roma Értelmiségi Műhely társalapítója is.
– Úgy érzem, mind a falu lakóinak, mind a vendégként érkező embereknek megváltozott a faluképe. Bár friss adataink még nincsenek a bűnözés vagy a szegénység mértékének csökkenéséről, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek pozitívabban gondolkodnak, aki tud, dolgozik, az oktatási fejlesztések kapcsán pedig mára természetessé vált, hogy az általános iskola után továbbtanulnak a tarnabodi gyerekek – összegzi tapasztalatait Kiss Dávid.
A Cigányság a választáson című mellékletünk további cikkei ide kattintva olvashatók.