Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Hirdetés

Varga Judit a Magyar Nemzeti Múzeum Vay Ádám Muzeális Gyűjteményének udvarán elmondott beszédében hangsúlyozta, emlékeznünk kell a fejedelem tetteire, amelyeket – mint ahogyan szállóigévé jelmondata tanúsítja – „Istennel a hazáért és a szabadságért” vívott.

„Együtt, a közösség erejével legyőzhetjük a veszedelmeket és megőrizhetjük Magyarország békéjét” – fogalmazott a tárcavezető.

Hozzátette, tudta ezt akkoriban Rákóczi és „tudjuk ezt mi is”, ezért most nekünk meg kell óvni gyermekeinket, megőrizni Magyarország békéjét és megvédeni az elmúlt tizenkét év eredményét.

A miniszter kifejtette, a magyaroknak nemcsak saját magunkról tanít sokat a történelem, hanem arról is, hogy az élet kihívásaira itt, Közép-Európában milyen válaszokat kell adnunk. II. Rákóczi Ferenc életét, alakjának a magyar történelemre gyakorolt jelentőségét hangsúlyozva a miniszter elmondta, a magyarság megmaradásának bizonytalan idejében a fejedelem felismerte, nem engedhető meg a magyar akarat végleges elvesztése, nem hagyhatta a magyar szó feledésbe merülését, és azt is tudta, hogy a magyar nép békéjét erővel és egységgel lehet kivívni.

Korábban írtuk

Rákóczi példájából is megtanultuk, nem magától értetődő a magyar nemzet egysége és szabadsága, a magyar hon békéje: egy olyan térségben élünk Közép-Európában, ahol magunknak kellett mindig kivívnunk szabadságunkat és a békénket – emlékeztetett Varga Judit, megjegyezve, ez a tapasztalat örökre a magyarok emlékezetébe vésődött és alkotmányos önazonosságunk részévé vált.

Közölte, őseink az ország szabadságának, békéjének és biztonságának megőrzését hagyták küldetésként örökül a jövő magyarjai számára, nekünk, a 21. század magyarjainak pedig fel kell nőnünk ehhez a feladathoz.

„Nem engedhetjük, hogy felelőtlen nyilatkozatok háborúba sodorják az országot, hiszen a könnyelmű szavak és a rutin nélküli cselekvés veszélyt jelentenek a magyarság számára” – hangoztatta az igazságügyi miniszter, hozzátéve, aki nem a biztonságot és a békét helyezi előtérbe, „az nem a magyar nemzet érdekét szolgálja”.

Szavai szerint aki fegyvereket akar küldeni a háborúba, annak csak a saját politikai haszonszerzése számít, a magyar katonákat idegen háborúba küldők pedig biztosan nem a saját hazájukat szeretik és annak biztonságát tartják a legfontosabbnak.

„Ezek nagyravágyó politikai kalandor dolgok és talán külföldről irányított cselekedetek” – vélekedett.

Rögzítette, Magyarország nem „főnyereménye” szeretne lenni a nemzetközi közösségnek és Brüsszelnek, mi „egyenrangú tárgyalópartnerek szeretnénk lenni és azok is vagyunk”, nemzeti érdekeink pedig tiszteletet parancsolnak mások szemében is.

Hangsúlyozta, a magyarok ragaszkodnak gyermekeik védelméhez, hiszen ők fennmaradásuk zálogai egy olyan korban, „ahol a liberális progresszió fontosabbnak tartja bizonyos szexuális lobbiérdekeket, mint a gyermekek védelmét”.

Varga Judit a jövő vasárnap tartandó országgyűlési választásokra kitérve azt mondta, el kell menni szavazni április 3-án és négy határozott nemmel kell megvédeni gyermekeinket is.

„Arról döntünk, előre menjünk vagy hátra, előre a szabadságba, vagy hátra az önfeladásba” – emelte ki a választás tétjét a miniszter. Varga Judit felhívta a figyelmet, 2010 óta a kormány mindent megtett azért, hogy „a magyar név megint szép legyen és méltó régi nagy híréhez”, a baloldal viszont – szándékosan vagy tudatlanul – mindent megtesz, hogy veszélybe sodorja az elmúlt tizenkét év közös munkájának eredményeit.

Ez a baloldal tette tönkre az országot kormányzásuk idején is és hozta a magyar emberekre a pénzügyi válságot, a drákói megszorításokat és hívta ide segítségül IMF-et és ugyanez térne vissza, hogy eltörölje a munka és a család becsületet, megszüntesse a rezsicsökkentést, elzárja a gázcsapokat és felemelje az energiaárakat – sorolta Varga Judit, hozzátéve, nem szabad, hogy ez a múlt visszatérjen Magyarországra.

L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója történelmi visszatekintésében felidézte, a magyarok legnagyobb szabadságküzdelmei sorra veszteséggel zárultak, de „mégis itt vagyunk és mégis egy erős és büszke nemzet tagjai vagyunk”.

Rákóczi sorsában, személyes történeteiben és kudarcaiban ott van a magyar nemzet valamennyi bukása és kudarca, de egyben történelmük felemelő szépségei is – hangoztatta a főigazgató.

Az ünnepséget követően a jelenlévők az emlékezés koszorúit helyezték el II. Rákóczi Ferenc mellszobra előtt.