A miniszterek Németország, Franciaország, Spanyolország, Írország és Görögország esetében elemezték a jogállamiság helyzetét. Varga Judit szerint noha a keddi ülésen „igazi nagyágyú” tagállamok kerültek terítékre, ez a fajta jogállamisági párbeszéd álszent, és leginkább arra szolgál, hogy az Európai Bizottság nyomás alatt tartsa a politikai fősodortól eltérő nézeteket képviselő tagországokat. „ Olyan, mintha az Európai Bizottság ácsolt volna egy színpadot, ahol jogállamisági szappanoperába bújtatva zajlik a politika” – mondta, hozzátéve, hogy a gyakorlat jogi szempontból sem állja meg a helyét, hiszen az uniós szerződések nem hatalmazzák fel az Európai Bizottságot arra, hogy vizsgálja a jogállamiságot a tagállamokban. Az ilyen jogvitákban az Európai Unió Bíróságának a szava a döntő – húzta alá Varga Judit, arra is emlékeztetve: az Általános Ügyek Tanácsában zajló jogállamisági párbeszéd elindítására ráadásul sem Magyarország, sem Lengyelország nem bólintott rá, márpedig minden ilyen gyakorlathoz, köztük a vita alapját jelentő jogállamisági jelentések elkészítéséhez, konszenzus szükséges.

Hirdetés

A jogállami jelentések következő, júliusi csoportjáról az igazságügyi miniszter azt mondta, a tavalyi jelentéscsomag elkészítési módjához képest egyelőre nem lát változást. „ Sok jót a továbbiakban sem remélek a folyamattól, első kézből van tapasztalatom róla, hogyan is megy a brüsszeli jelentésírás. Ha az EB korrekt akarna lenni, minden véleményt azonos súllyal venne figyelembe. Sajnos a tapasztalat eddig azt mutatja, hogy nem a válaszainkra kíváncsiak. Kizárólag az egyazon tőről fakadó civil szervezetek véleményére akarnak hivatkozni” – fejtette ki Varga Judit. A tárcavezető kijelentette, hogy a magyar hatóságok mindenesetre idén is a legnagyobb szakértelemmel és hozzáértéssel válaszolják meg az Európai Bizottság hazai jogállamiságot firtató kérdéseit.

Arról, hogy a hetes cikkely szerinti eljárásnak mi lesz a sorsa, Varga Judit elmondta: nyilvánvaló, hogy a Magyarországgal szembeni eljárás nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. „Immár három éve, hogy Judith Sargentini bemutatta a jelentését az EP illetékes szakbizottságában, de azóta sincs végső döntés. Három éve már, hogy Brüsszelből folyamatosan farkast kiáltanak Magyarországgal kapcsolatban. A hetes cikkely esszenciája pedig épp az lenne, hogy a jogállamiságot közvetlenül veszélyeztető elemeket küszöböljék ki. Minden szempontból ellentmondásos és elfogadhatatlan a folyamat, ami nem csoda, hiszen egy politikai boszorkányüldözés az egész – ” hangoztatta az igazságügyi miniszter.

Az EU-ügyi miniszterek napirendjén az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat is szerepelt. „Olyan ideológiai kérdésekben is hitet lehet tenni, amely Európa keresztény gyökereire vonatkozik. Elmondhatjuk, hogy mit gondolunk a vallásról, a kultúráról, a családról, a bevándorlásról. Úgy gondolom, hogy a közelmúltban nagyon erős kép rajzolódott ki Közép-Európáról a kontinensen. A konferenciasorozat egy jó alkalom arra, hogy ezt a képet kormányzati és társadalmi szinten is erősítsük” – mondta a miniszter.

Korábban írtuk


Az Igazságügyi Minisztérium tavaly már tartott vitaindító rendezvényeket az Európa jövőjéről szóló diskurzus részekén, ezt folytatják, és nyáron a digitalizáció kihívásairól lesz hasonlóan nívós rendezvény az Igazságügyi Minisztérium szervezésben. Az eseményre várják Marija Gabrielt, az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztosát. „ Magyarország a status quo megőrzésére törekszik: egy olyan Európát szeretnénk, amelyben erős nemzetálllamok erős szövetsége a meghatározó, nem egy nemzetek feletti szupranacionális hatalom”- hangsúlyozta az igazságügyi miniszter az interjúban.