Vargabetű
A városi levegő szabaddá tesz. Ez a mondás a középkorban annyit tett, a városba menekült jobbágy megszabadult a röghöz kötöttségtől. Mai értelemben várossá válni némi költségvetési többletforrást jelent, valamint azt, hogy a település a városokat megillető nagyságrendű összegekre pályázhat az uniós forrásokból. Érthető tehát, hogy a nagyközségek között minden évben nagy a rivalizálás, melyiküket nyilvánítja várossá az önkormányzati miniszter javaslatára a köztársasági elnök.
Néhány nappal ezelőtt a HVG szivárogtatta ki: idén annak ellenére, hogy valamennyi, a területfejlesztési törvényben meghatározott mutató szerint Budakalász, Kerepes és Sülysáp nagyközségek a leginkább alkalmasak várossá lenni, Varga Zoltán, a magát szakértőinek beállító Bajnai-kormány önkormányzati minisztere egy tollvonással kihúzta őket a városi cím eljövendő birtokosainak listájáról.
Varga nem tétlenkedett, hiszen több mint féltucat másik nagyközséget hozzáírt a listához, jóllehet ezek távolról sem rendelkeznek olyan mutatókkal, mint a három kihúzott. Bekényi József, az önkormányzati minisztérium főosztályvezetője az MTI érdeklődésére sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta az értesülést: „a szakminiszter május 31-ig felterjesztette Sólyom László köztársasági elnöknek a 31 település listáját, egyúttal – az indokok megjelölésével – javaslatot tett, hogy mely települések várossá nyilvánítását kezdeményezi. A felterjesztés alapján az államfő saját hatáskörben dönt a városok névsoráról legkésőbb június 30-ig. Nem lenne szerencsés épp most, a mérlegelés időszakában érvelésekbe és csatározásokba bocsátkozni” – mondta főnöke helyett Bekényi, aki szerint a döntés megszületése után öt napon belül írásban értesíti majd a „veszteseket”. A városi címről lemaradók ekkor tudhatják meg elutasításuk okait, illetve azt, hogy milyen területeken kell még fejlődniük.
A főosztályvezető azt is közölte, „nem a lélekszám, hanem a fejlettség és a térségi szerepkör alapján lehet egy-egy település alkalmas a városi rangra, de számtalan más szempontot is figyelembe vesznek a pályázatok értékelésénél.”
Varga Zoltán önkormányzati minisztériuma láthatóan igyekszik Sólyom László köztársasági elnökre tolni a döntés felelősségét. Ám ha Sólyom László dönt, akkor miért a minisztérium magyarázza majd el a „vesztes” önkormányzatoknak, miben kell fejlődniük?
Parlagi Endre, Budakalász polgármestere az MTI-nek elmondta, hivatalos értesítést ugyan még nincs, ám minden jel szerint igaz a három pályázat elutasításáról szóló hír.
– Minden évben a városi cím adományozásakor azt nézik, hogy az országgyűlési képviselő, a polgármester és kormány, a miniszter között milyen politikai összefüggés mutatható ki. Ez a folyamat a rendszerváltás óta a jó ízlés határain belül maradt. Ha az a lista válik valóra, amelyet a sajtó megszellőztetett, akkor ez messze túlmutat a politikai jó ízlés határain – mondta a Demokratának Trócsányi András, a Pécsi Egyetem professzora, a várossá nyilvánítási folyamatot kiválóan ismerő szakértő, hozzátéve: – Kizárólag a település fejlettsége és kistérségi szerepe a mérvadó. Van egy olyan formállogika, ami a lélekszámot mindenképpen előtérbe helyezi, hiszen azzal, hogy egy település nagy, a fejlettsége is automatikusan növekszik, intézményhálózata bővül.
Trócsányi professzor szerint nincsenek sem szakmai, sem olyan politikai érvek, amelyek akár egymással kombinálva is azt az eredményt hoznák ki, mint ami itt készül, például ami alapján Budakalászt ki tudnák dobni a várossá nyilvánítandó települések listájáról, hiszen Budakalász az ország legnagyobb nagyközsége, a mai városok durván felénél nagyobb lélekszámú, és gazdasági fejlettsége abszolút indokolttá teszi a városi címet. Kerepes évekig közös településként működött Kistarcsával, amely 2005-ben kapott városi címet, hasonló cirkusz után, mint ami most van kialakulóban. Sülysápnak is erős a térségi szerepe. Mindhárom település a szakmai érvek alapján rászolgált a városi címre. Trócsányi professzor szerint már a döntés előkészítése is különös.
– Éveken keresztül minden évben január végéig elkészültek a városi címre aspirálók pályázatai, komoly, szakmai anyagok. Ezt a minisztérium munkatársai kiértékelték, törekedve arra, hogy az ezerkétszáz fős és a tizenötezer fős települések a bírálatkor összehasonlíthatóak legyenek. Ebből előterjesztés készült, amelyet egy ad hoc bizottság tárgyalt meg. A bizottság felét szakértők alkották, statisztikus, urbanista, műszaki ember, földrajztudós, ugyanazok a személyek éveken keresztül. A másik felében a települési önkormányzatok, megyei jogú városok delegáltjai kaptak helyet. Eddig ez így működött. Idén egy ismeretlen összetételű, a korábbi évektől eltérő személyekből álló bizottság döntött. Ezt onnan lehet tudni, hogy több olyan embert ismerek, aki a tavalyi és azelőtti bizottságokban benne volt: az egyiknek megköszönték az eddig végzett munkát, a másik a sajtóból értesült arról, hogy már a döntés is megszületett – mondja a professzor, hozzátéve, a törvény nagyon jól mutatja a rendszerváltás utáni jogalkotást, amelynek lényege, lefektetnek szabályokat, amelyek nem zárnak ki senkit, közben az aktuálpolitika kap széles mozgásteret.
A törvény egyedi elbírálásról rendelkezik, azaz sem a miniszter, sem a köztársasági elnök keze nincs megkötve a cím odaítélésében. Így ha Varga Zoltán miniszter azt mondaná, egy vagy öt darab városi cím adományozására kerül sor, senki sem duzzoghatna, ha kimarad a sorból. Konkretizálni kellene a mutatókat, csatornázottságban, burkolt útban, térségi szerepben.
Most is tíz-tizenkét szempontot néznek, de nincsenek küszöbértékek rögzítve. Ezen túlmenően, túlságosan széles a mérlegelési jogkör határa. A szakértő szerint az rendben van, hogy kihúznak három települést a lista tetejéről, de akkor ne rakjanak be hetet-nyolcat a lista aljáról.
Budakalász, Kerepes és Sülysáp közös nyilatkozatot adott ki. Mint fogalmaznak, elképesztő, ahogyan „a magát szakértőinek nevező Bajnai-kormány minisztere a szakmaiság látszatát is sutba dobva elveti a szakértők javaslatát, és a várossá válás kérdését a szocialista pártpolitika eszközévé silányítva kénye-kedve szerint törli a számára nem tetsző településeket, és megalapozatlanul más, jóval kisebb lélekszámú, gyengébb adottságokkal bíró nagyközségeket jelöl a városi címre.” Ennek orvoslását kérik Sólyom Lászlótól, „aki a posztkommunista pártelit tagjai kitüntetésének megtagadása ügyében már megmutatta, hogy szakmai és erkölcsi mércéjét nem a politikai befolyásnak való megfelelés, hanem értékelv jellemzi és vezérli.”
– Emlékezetes, az elnök úr nem volt hajlandó kitüntetni Horn Gyula pufajkás ex-miniszterelnököt Gyurcsány javaslatára, vagyis nem ír alá bármit, amit a kormányzat részéről elé tesznek – utal a precedensértékű múltra Horinka László, Sülysáp polgármestere.
– Ennek a három településnek a szocialista vezetés szemében van a rovásán jócskán, hiszen Kerepes és Sülysáp is a segélyek folyósítását munkához kötötte, ami országos mozgalommá szélesedve a törvény módosítására kényszerítette a szocialistákat. Budakalász pedig arról híresült el, hogy Fricz Tamás vezetésével aláírásgyűjtés zajlott a településen a kormány lemondatása érdekében. Ez bosszú, hiszen a sok várossá válásra érett település három zászlóshajóját lehúzták a listáról, olyanokat beemelve, amelyek papíron független vezetői valójában szocialista kötődésűek, ráadásul a várossá válás folyamatában messze hátrébb tartanak, mint mi hárman – jellemzi a kialakult helyzetet Horinka László.
– Felháborodva fogadtuk a szakértői bizottság véleményének lesöprését. Levélben fordultunk az elnök úrhoz, és reméljük, amiként nem tüntetett ki volt kommunista pártkatonákat Gyurcsány javaslatára, Varga miniszter úr javaslatát is saját magasabb erkölcsi elvei alapján megváltoztatja – reménykedik Sülysáp polgármestere.
Kerepesen is értetlenséggel fogadták a híreket.
– Valószínűleg a szakértői kormányban is megmondják Varga miniszter úrnak, hogy új seprőként, miképpen kell söpörnie – fogalmaz Franka Tibor, a település első embere. – Biztos vagyok abban, hogy a miniszter még akkor hozta meg a döntését, mielőtt az EP-választásra sor került volna. Nehéz megmagyarázni az ezernyolcszáz fős település várossá nyilvánítását ott, ahol a tízezres lakosú pályázót elutasítják. Kerepesen a Hungaroring-pályát évente nyolcszázezer ember keresi fel, így óriási a térségi szerepünk, még Budapest tőszomszédságában is. Jelenleg is negyven hektárnyi építési telek van Kerepesen, fiatalok érkeznek folyamatosan, a közszolgáltatások szintje is megfelelően kiszolgálja az évente ötszáz új lakóval gyarapodó Kerepest. Ha egy várossá válás kapcsán benyújtott pályázatra ennyire rátenyerel a politika, akkor vajon mi történhet a többi pályázattal, ott micsoda politikai korrupció és lenyúlás megy? Csak a köztársasági elnök úr méltányos eljárásában bízhatunk – mondja Franka Tibor.
Kerepes első embere érzékletes hasonlattal él: ha ez a lista így marad, ha a fejlett településeket lehúzhatják, a fejletlenebbeket pedig előresorolhatják, akkor mostantól azt is lehet mondani a kora májusi apró cseresznyére, hogy az valójában sárgadinnye. Vagy tök. Politikai akarat kérdése az egész.
Udvarhelyi István
A precedens
Sólyom László beiktatása óta újfajta politikai kultúra meghonosításán fáradozik, amelynek sarokköve a szakmaiság. Következetes maradt például a Legfelsőbb Bíróság főbírájának jelölése ügyében, annak dacára, hogy a szocialisták rendre leszavazták mind Havasiné Orbán Máriát, mind Baka Andrást, álságos szakmai érvekre hivatkozva.
A leglátványosabb elnöki kiállás mégis a kitüntetések megtagadásának ügye volt. Gyurcsány Ferenc több olyan személy kitüntetését javasolta, akik fő tevékenysége a pártrendszerhez kötődött. Az államfő Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke, Marjai József nyugalmazott miniszterelnök-helyettes és Mosonyi Emil vízépítő mérnök, a Bős-Nagymaros vízlépcső egyik tervezője kitüntetését kifogásolta. Az elismeréseket végül Sólyom átadta, de az ünnepségen ő és Fekete János nem fogtak kezet, majd Sólyom az Alkotmánybírósághoz fordult annak értelmezésére, milyen tényleges jogköre van a címadományozások kapcsán.
Az AB kimondta: „az államfőnek valódi, érdemi döntési joga van arra, hogy a köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütköző kitüntetések esetén az arra vonatkozó előterjesztést ne írja alá, vagyis annak adományozását megtagadhatja. Az államfőnek az alkotmányos értékrend alapján kell vizsgálnia azt, hogy ki érdemes kitüntetésre, indokolnia kell döntését, és az alkotmánybírók felhívták a figyelmet arra is, hogy döntéséért maga viseli a politikai felelősséget.”
2007-ben Gyurcsány Horn Gyula pufajkás ex-miniszterelnök kitüntetését akarta keresztülverni a köztársasági elnökön, ám Sólyom László az AB határozatában foglaltak szerint eljárva megtagadta a kitüntetést.