Varju: a növekedés nem fenntartható
Varju László (DK) az Országgyűlésben a tavalyi évi költségvetés zárszámadásának vitája során a makrogazdasági folyamatokról szólva kétségtelennek nevezte, hogy gyors volt a 2018-as gazdasági növekedés. Vitatta ugyanakkor azt az állítást, hogy ez nem az uniós támogatások hatására történt, és úgy vélte: ez a növekedés nem fenntartható, a források elapadásával csökkenni fog.
Lazának ítélte a monetáris politikát, ami miatt a forint a régió devizáihoz képest jelentősen meggyengült. Mindennek következményeit az állampolgárok fizetik meg – mutatott rá.
Szerinte ez összefügg a gazdaság túlfűtöttségével, amelynek oka, hogy a tavalyi egy választási év volt, így „felpörgették” a támogatások kifizetését.
Az eredményeknek semmi köze a tervezéshez – jelentette ki, ahogy azt is: a bevételnövekedést a foglalkoztatás bővülése okozta.
Bírálta a kiadási oldalt, és azt, hogy a költekezést teljesen kivonták a parlamenti ellenőrzés alól.
Sérelmezte az év közben megnövekedett pénzforgalmi hiányt, amely azért következett be, mert a kormány előre elköltötte a forrásokat. Elismerte ugyanakkor, hogy az év végére ennek aránya alacsonyabb lett a tervezettnél.
Felelőtlenségnek nevezte, hogy az ország jövője szempontjából fontos területeket figyelmen kívül hagy a kormányzat. Szerinte államközpontú és nem tudásalapú gazdaság jön létre, holott gyors gazdasági növekedés mellett könnyebb lett volna szerkezeti átalakításokat végrehajtani.
„Önök erre tartósan, évtizedek óta semmilyen figyelmet nem fordítanak” – értékelt Varju László.
Arányaiban csökkentek a jóléti kiadások forrásai, a nyugdíjkiadások részaránya is mérséklődött, az oktatásé és az egészségügyé lényegében stagnált, a környezetvédelmi kiadások aránya is jelentősen csökkent – sérelmezte.
Az államadósság csökkentése a DK-s képviselő szerint lehetett volna sokkal markánsabb. Úgy ítélte meg, hogy az euró bevezetését is meg kellene fontolni. Komoly kockázatnak nevezte ennek elmaradását.
A magyarnál tavaly csak Horvátországban volt nagyobb az adócentralizáció – mondta.
Az államadósság csökkentését lassúnak nevezte, rossz bevételi és kiadási struktúrával indokolta.
Az Állami Számvevőszék véleményét felelevenítve szólt a korrupciós kockázatról.