Minden egyes nappal közelebb kerül hazánk az EU-csatlakozáshoz. A belépés küszöbén a jelenlegi feltételek és a kormányzat tétlenkedése a felkészülésben cselekvésre ösztönözte a polgári köröket. Bár Medgyessy Péter a parlamentben felvázolta az Európa Tervet, de annak részletes kidolgozása, a gyakorlatba való átültetése valószínűleg már nem jelenthet mentőövet a magyar termelőknek. A polgári körök ezért arra szólították fel tagjaikat, vásároljanak hazai árut. Európa számos országában működnek hasonló mozgalmak. Szlovákiában a lakosságot 858-as kóddal kezdődő – szlovák gyártmányú – áruk vásárlására buzdították. Romániában kormányzati eszközökkel óvják a hazai ipart – megpróbálták kiszorítani magas vámokkal a magyar gabonát, hústermékeket az ottani piacokról – az állami vezetők szinte soha nem felejtik el megemlíteni beszédeikben: a román áru akkor is jobb, ha rosszabb. Az olasz cégek a nemzeti sajtó hasábjain hirdetnek, és arra ösztönzik honfitársaikat, az EU-termékekkel szemben saját áruikat vásárolják. A legelszántabb piacvédők Franciaországban szorgoskodnak, egyik legismertebb alakjuk José Bové. A gazda azzal vált ismertté, hogy francia sajtokkal megrakott traktorral behajtott egy McDonald’s-ba. Franciaországban nemzeti ügy a hazai termékek vásárlása. Magyarországon más a helyzet.

„Védd és vedd a magyart! – gyengécske szlogen, az egésznek ráadásul van egy kis kiárusítás stichje, leértékelt magyar nagy kedvezménnyel özv. Szabó Bélánénál kapható, illetve előjegyezhető, ugyanott haza is, ha már kiárusítunk” – ekképpen formált véleményt egy magyar állampolgár, jelesül Para-Kovács Imre a Népszabadság hasábjain a hazai gazdaság támogatására indított mozgalomról. A baloldal azonnal össztüzet zúdított a polgári körökre és Orbán Viktorra, amikor a volt miniszterelnök a Magyar Rádióban arra kérte a gyárbezárások kapcsán a magyar lakosságot, hogy olyan termékeket vásároljanak lehetőség szerint, melyben magyar munka öltött testet: ezeknek az áruknak a vonalkódja 599-cel kezdődik. A baloldali médiumok természetesen a nemtetszésük hangoztatása mellett szinte azonnal megpróbálták nevetségessé tenni az egész kezdeményezést azzal, hogy gyors gyűjtőmunka alapján közölték, a kódszám alapján magyar terméknek számít a Pepsi, szemben a Coca-Colával. A számkombináció alapján kizárt, hogy a polgárok Orbán Viktor felhívása nyomán megvegyék a 977-tel kezdődő Magyar Nemzetet vagy éppen a Demokratát.

A gyártóknak a vonalkódot termékeik nagykereskedelmi értékesítése miatt kell beszerezniük. Az azonosító általában 13 számjegyből áll, melynek első három számjegye a termék származási helyét jelöli – ez Magyarország esetében 599 -, a további számok a gyártót, a termék nevét rejtik numerikus formában. Külön, egészen más jellegű számsor jelöli a szellemi termékeket, könyveket, újságokat, valamint a darabárukat. Való igaz, az 599 nem minden esetben garantálja azt, hogy vásárló magyar terméket tart a kezében, ugyanis előfordulhat, hogy egy külföldi cég nem látta el termékét vonalkóddal, de a magyarországi értékesítés miatt ezt itt igényli, akkor a hazai termékekhez hasonlóan 599-cel kezdődő azonosítót helyezhet el termékén. A kezdeményezés mégis célt érhet, hiszen az 599-es kóddal kezdődő áruk nagy valószínűséggel valamilyen formában magyar munkaerőt is foglalkoztattak, közvetlenül is hozzájárulva a hazai gazdaság élénkítéséhez.

Az 599-en kívül hamarosan egy megbízhatóbb jelzés segítheti a polgárokat az áru rengetegben. Április 9-én kerülnek a tervek szerint az üzletekbe a Magor-védjeggyel ellátott termékek. Ezek megjelenésével szinte kizárt annak a lehetősége, hogy a vásárló szándéka ellenére ne a magyar termelőket támogassa. Usztics Mátyás, a Nemzeti Kamaraszínház igazgatója és Dömötör Pál közgazdász, a Magor-mozgalom kitalálói szerint 13 évvel a rendszerváltás után a gondolkodásmód szinte semmit sem változott a hetvenes évekhez képest. A materialista szemlélet erősebb, mint valaha, csak a jelző változott dialektikusról, nemzetközi fogyasztási materializmusra. A szervezők szerint a magyar társadalomnak mindenekelőtt szemléletbeli váltásra van szüksége, melyet elősegített a polgári körök mozgalmának létrehozása, ötven év után újra megjelent az önmagáért és környezetéért tenni akaró civil társadalom. Usztics Mátyás úgy vélte, ennek ellenére ma még nagyon nehéz az embereket rábírni arra, többnyire a szűkös anyagi lehetőségeik miatt, hogy pluszkiadásként támogassák a magyar kultúrát. A Magor-mozgalom fő célja pedig éppen ez, a nemzeti kultúra támogatása, a Nemzeti Kamaraszínház, a nemzeti sajtótermékek, könyvkiadók életben tartása, gazdasági helyzetük stabilizálása. Mindezt úgy kell megvalósítani – mondta a színművész -, hogy ne kelljen a célkitűzésekkel rokonszenvezőket többletkiadásokkal, csekkek kitöltögetésével, sorban állással terhelni. A megoldás a hétköznapokban, a mindennapos bevásárlásokban rejlik.

A Magor-mozgalom elindítói úgy látják, a kereskedelmi szemlélet hibás volta miatt vallott kudarcot eddig a magyar termékek vásárlását ösztönző programok többsége. A hiba a Dömötör Pál szerint az, hogy a felhívások nem konkrét termékre vonatkoztak. Az 599-es elképzelést jó ötletnek tartja a közgazdász, mert segítségével megerősödhetnek a magyar vállalkozók, beruházásaikkal pedig új munkahelyet teremthetnek, de úgy véli, nem ez a leghatékonyabb eszköz a hazai gyártók támogatására. A vásárlói rendszer a gyakorlatban ugyanis nem azon a szemléleten alapul, hogy a vásárló először megnézi a gyártót, kódot, hanem látja maga előtt a termékválasztékot és amelyik tetszik neki, azt megveszi. Dömötör Pálék elképzelése szerint a hangsúlyt a termékek bemutatására kell helyezni. Tetszetőssé, ismertté kell tenni a hazai árukat, melyeket szívesen vásárolnak az emberek, főleg annak tudatában, hogy választásukkal támogathatják a magyar ipart, kultúrát. Mindehhez pénz, paripa és média kell – vetődhet fel azonnal a kétkedőkben a gondolat.

A mozgalom szellemi atyjai erre is gondoltak. A multik működési elveit akarják a nemzet javára fordítani. Naponta több száz millió, évente 300 milliárd forintot költenek Magyarországon a vállalatok, szolgáltatók arra, hogy reklámozzák termékeiket. Természetesen ezeket az óriási összegeket a vásárlóval fizettetik meg, úgy hogy beleépítik az általa vásárolt termék árába. A vállalatok, szolgáltatók döntő többsége azonban olyan műsorok szüneteiben és olyan lapokban hirdeti termékét – az elmúlt fél évben a televíziókban jobbára a valóságshow-kban – melyek a lakosság jelentős része számára mondanivalója, üzenete, értékrendje alapján idegen. Ugyanakkor velük is megfizettetik a termékek vásárlásával a reklámköltséget, mert a döntés viszont nem az ő kezükben van.

Usztics Mátyásék a fenti logikát követve hozták létre a Magor védjegyet és az ehhez kapcsolódó mozgalmat. A tervek szerint április 9-én kerülnek a boltok polcaira először az úgynevezett Magor-áruk, melyeket a mozgalom termeltet a vele szerződésben álló vállalkozókkal, termelőkkel, másrészt helye lesz a polcokon olyan termékeknek, melyeknek előállítói szeretnék használni a védjegyet. A Magor-emblémáért cserébe ők a reklámozásra fordítandó pénz 35-40 százalékát átutalnák a Géniusz Filmhez, mely vállalja a termékek bemutatását a Nemzeti Kamaraszínházon illetve egyéb fórumokon keresztül.

A kezdeményezéshez megnyerték a Magor-mozgalom szervezői a nemzeti sajtótermékeket, melyek reklámfelületet biztosítanak a termékeknek. Az első bevételek megjelenése után a termelők viszonzásul hirdetési felületeket vásárolnának ezekben a lapokban. A Magor-termékek reklámozásából és értékesítéséből származó bevételek elősegíthetnék a nemzeti sajtótermékek, könyvkiadók gazdasági stabilitását, valamint a kizárólag magyar darabokat bemutató Nemzeti Kamaraszínház működését.

A mozgalom védjegye egy magyar harcost ábrázol, jelmondata: Magor, mert szeretem. Usztics Mátyás arra kéri a nemzeti érzelmű embereket, hogy a védjeggyel ellátott termékeket vásárolják, melyek jobbára már nem lesznek ismeretlenek a fogyasztók előtt. Dömötör Pál számításai szerint évente 30-60 millió forint folyhat be a termékek értékesítéséből. Jelenleg négy gyártóval született együttműködési megállapodás, amelyek vállalták, hogy termékeikre felteszik a Magor- védjegyet. A tervek szerint először körülbelül húsz terméket forgalmaznának Magor-védjeggyel. Rövid időn belül feláll a védjegyiroda és a mozgalomhoz csatlakozni kívánók termékeit elbíráló szakembergárda is. Az ő feladatuk annak megítélése, hogy egy termék megfelel e minőségi követelményeknek.

Az alapítók távlati célja egy Magor-áruház létrehozása, melynek polcait magyar termékekkel töltik fel. Megfelelő összefogás esetén országos üzlethálózatot is kiépíthet a mozgalom. Dömötör úgy vélte, bár a magyar termékek üzlethálózata nem vetélkedhet a tömegesen hazánkba települt külföldi nagykereskedelmi üzletláncokkal, de lehetőséget teremthet számos kiskereskedőnek az újrakezdésre, akik éppen a multik bevándorlása miatt mentek tönkre. A küzdelem nem könnyű, ismerte el Usztics Mátyás. A kereskedelmi televíziókból a valóságshow-k szüneteiben sugárzott és főtámogatóként megjelenő cégek a magas nézettség miatt mind ott próbálnak meg termékeiknek reklámidőt szerezni, amit természetesen a televízió-társaságok megpróbálnak a lehető legelőnyösebben értékesíteni, eleve hátrányos helyzetbe hozva a kiscégeket, vállalkozókat. A reklámok visszahatnak a nézőkre, akik jobbára csak azokat az árukat keresik, melyet a médiumok sugallnak számukra. Pedig Usztics Mátyás szerint egyáltalán nem biztos, hogy ezek minőségileg jobbak, de a lehetséges versenytársak, mivel képtelenek reklámidőt vásárolni, meg sem tudnak jelenni.

A színművész szerint a mozgalom nem politikai indíttatású, hanem egy Kossuth Lajosig visszanyúló remek kezdeményezés felelevenítése, melynek célja a hazai termékek védelme. Ebbe is, mint mindenbe – vélekedett a Nemzeti Kamaraszínház igazgatója – bele lehet magyarázni a politikát, és nyilván ezt meg is fogják tenni. Elkeserítő azonban az a helyzet, hogy politikai tettnek, állásfoglalásnak számít az, hogy valaki a magyar termékek vásárlásával a saját országát támogatja és választásával munkahelyeket teremthet, vagy ami napjainkban hangsúlyosabbá vált, a multik kivonulásával állásokat, családok egzisztenciáját mentheti meg. A Nemzeti Kamaraszínház igazgatója úgy vélte, az elkövetkezendő időszakban még nagyobb szüksége lesz az embereknek honfitársaik támogatására, hogy ez európai uniós csatlakozással hirtelen 300 millióssá váló piacon a sokkal jobb feltételekkel rendelkező versenytársaikkal szemben legalább az eddig megszerzett piacaikat meg tudják őrizni.

Usztics Mátyás szerint nem számíthatunk 2004 után arra, hogy az unión belül majd türelemmel várnak arra, hogy a magyar vállalkozók megerősödjenek, mert ez nem érdekük. A mozgalom szervezői bíznak abban, ha a mozgalom lábraáll, akkor egyfajta védettséget nyújthat a hazai termelőknek, kereskedőknek. A Nemzeti Kamaraszínház igazgatója a jövőre vonatkozóan Russell Crowe mondatát idézte A gladiátor című filmből, „bármi is jön ki az alagútból, csak akkor maradhatunk életben, ha együttmaradunk”.

– Összefogást, szövetséget ajánl a Classica Hungarica Kft. is a magyar termékek, szolgáltatások, kulturális és tudományos javak védelmére, bemutatására – mondta Görgényi Erzsébet, a cég marketingigazgatója. A cég november eleji megalakulása óta több százan jelentkeztek abba az adatbázisba, melyet a kft. hozott létre olyan magyarországi kis-, közép- és nagyvállalkozások, magyarországi jogi személyiséggel rendelkező cégek, társaságok, szolgáltatók számára, amelyek legalább 51 százalékban magyar tulajdonban vannak. A Classica Hungarica Kft.-ben nyilvántartásba vett termékeket logóval látják el, mely jelzi a vevők számára, hogy az általuk vásárolt termékkel a magyar munkahelyeket megőrzését, létrehozását támogatják. A rendszerben szereplő termékeket, szolgáltatásokat a kft., részben a saját maga által létrehozandó üzletláncban fogja értékesíteni, másrészt szerepet vállal ezek további értékesítésében. A marketingigazgató arról tájékoztatott, a közeljövőben megfelelő üzlethelyiség kiválasztása után megnyílhat az első üzlet a fővárosban, melyet továbbiak követnének vidéki nagyvárosokban. A Classica Hungarica vállalja hazai termékek árusítását, népszerűsítését úgy, hogy a multikkal szemben kiiktatja a nagykereskedelmi és az elosztási rendszert a terjesztésből, mely többletköltségként épül be a termékek árába. A közvetlen értékesítés módszere Görgényi Erzsébet szerint lehetővé teszi, hogy az árak 10-20 százalékkal alacsonyabbak legyenek az átlagoshoz képest. A kft. hozzálátott a Válaszd a magyart! szellemiség jegyében egy termelő, termeltető, szolgáltató és értekesítő szövetkezet létrehozásához, melyhez részjegy vásárlásával, illetve bedolgozással lehet csatlakozni. A mozgalom szervezői azt tervezik, hogy megfelelő forgalom után mind a nagy cégek, mind a vásárlók visszatérítést kaphatnak egyfajta bónuszrendszer keretében. A kft. képviselői vállalják a Hungaricumok felkutatását, külföldi népszerűsítését termékbemutatókon, vásárokon. A Classica Hungarica Kft. célja, hogy megismertesse a magyar fogyasztókkal a hazai kis- és középvállalkozások, szolgáltatók termékválasztékát.

A cég a jövőben is várja azoknak a vállalkozóknak, kereskedőknek a jelentkezését, akik csatlakozni szeretnének a mozgalomhoz.