Fotó: Botár Gergely
Hirdetés

– Államtitkár úr, a Demokrata július 29-i számában, miután a magyar köznevelési rendszer Európában elsőként és sikeresen állt át egyetlen hétvége alatt a távolléti munkarendszerre, azt mondta: „Fel kell készülnünk arra, hogy ősszel esetleg bekövetkezik a járvány második hulláma, de bízom benne, nem lesz szükség a tavaszihoz hasonló rendszerszintű átállásra.” Most is így látja?

– Eddig az történt, amire számítottunk, rendszerszintű átállásra még nem volt szükség. A tanév kezdete óta folyamatosan észlelünk megbetegedéseket egyes oktatási intézményekben, ezekben a szükséges időszakra rendkívüli szünetet vagy tantermen kívüli, digitális munkarendet vezettek be. November 11-től a középiskolás évfolyamokon ugyancsak eltérő munkarend van érvényben, az óvodák, általános iskolák azonban jelenléti oktatásban működnek.

– Tavasszal azért aggodalmaskodott az ellenzék és az alig néhány száz fős Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, mert szerintük az őrült tempó miatt kétséges lesz a digitális oktatás sikere, aztán mégis sikerült. Most viszont arra szólították fel a szülőket, hogy senki ne küldje óvodába, iskolába a gyermekét! Igazuk van?

– Mindig az ellenkezőjét javasolják annak, amit éppen teszünk, ha valamivel egyetértenek, akkor pedig hallgatnak. Egy alacsony taglétszámú szakszervezetről beszélünk, egyetlen tankerületben sem reprezentatív a PDSZ, de a hangjukat felerősíti az ellenzéki sajtó, ezért lehet róluk sokat olvasni. A kormány lépéseit nem a partvonalról bekiabálók határozzák meg, és a szülők tömegei sem tartották otthon a gyerekeket csak azért, mert a PDSZ kérte.

Korábban írtuk
Hirdetés
Hirdetés

– Azt is hangoztatják, hogy nincs megfelelő elkülönítés, nincs elegendő tesztelés, ezért szerintük „egymásra vagyunk utalva, védjük meg magunkat, ha már a kormány nem teszi”. Mintha már megint túloznának?

– Azzal és úgy védekezünk, ahogyan csak lehet. Megelőző intézkedések sorát vezettük be a tanévkezdéstől. A vírus alattomos, nem látható azonnal a megjelenése, de amint észleljük, lépünk. Ahol indokolt, meghozzuk a szükséges intézkedéseket, elrendeljük az iskolában az eltérő munkarendet, aki pedig elkapja a betegséget, méltányos egészségügyi ellátásra számíthat. Más országok is így járnak el, figyeljük és egyeztetjük a gyakorlatunkat.

– Nemrég beszéltem néhány óvodavezetővel és iskolaigazgatóval. Náluk nem tapasztalható olyan pánikhangulat, mint amilyennel egyesek ijesztgetnek. Nincsen több hiányzó, mint általában lenni szokott, és a szülők nagy többsége elégedett, sőt hálás az intézmények munkájáért.

– Mi is ezt tapasztaljuk, a hiányzások száma nem emelkedik, az évszakban szokásosnak megfelelő. Aggodalom persze mindenkiben van, ez természetes, de nem állhat le az oktatás hónapokra, mert a gyerekeknek nem ez az érdekük, és az oktatás róluk szól. A pedagógusok ezt tudják, és felelősen teszik a dolgukat, ezért mindannyian köszönettel tartozunk.

– Szlávik János infektológus azt nyilatkozta, ha az óvodákat és az iskolákat bezárnák, akkor tragédia történne az egészségügyben, hiszen tömegével maradna otthon szakdolgozó, nővér, fiatal orvos. Ennek tükrében mivel igyekeznek az intézmények járvány elleni védekezését még hatékonyabbá tenni?

– Megerősítettük a preventív intézkedéseket, az őszi szünettől folyamatos a honvédség bevonása is a fertőtlenítési feladatokba. Az egészségügyi és a tanulmányi nyilvántartások összekapcsolásának megteremtettük a törvényi feltételeit, így az intézményvezetők azonnal értesülnek majd a megbetegedésekről, gyorsabban tudnak lépni, illetve további lépéseket kezdeményezni. A pedagógus-továbbképzések és minősítési eljárások pedig a jövő héttől online folynak majd, ezzel is védjük a kollégákat.

– A közép- és felsőfokú intézmények többségében inkább a maszkos és a jelenléti oktatást pártolják, miért kellett mégis a teljes digitális képzésre átállni?

– Az átállásra valóban nem az oktatási intézmények nyomására került sor, bár a középiskolákban is fokozatosan nőtt az intézkedésekkel érintett intézmények száma. Minderre az egészségügyi ellátásra nehezedő terhelés, azaz az esetszámok csökkentése érdekében volt szükség. A 15–18 éves korosztályban ugyanis négyszer akkora volt a tanulói megbetegedések száma, mint az óvodákban vagy az általános iskolákban.

– A Budapesti Műszaki Egyetem kollégista hallgatói közül többen annyira zokon vették az átállás bejelentését, hogy nem éppen szomjas állapotban több szoba falát és berendezéseit összezúzták.

– Egyetemistaként én is kollégista voltam, és biztosan nem örültem volna, ha egy hónappal a vizsgaidőszak kezdete előtt haza kell költöznöm, de a tombolásra nincs mentség. A fiatalok egy része úgy véli, hogy rájuk a vírus nem veszélyes, és ezért nem örül a korlátozásoknak, csakhogy be kell látniuk, felelősségük nekik is van. Talán unják, de akkor is csak együtt sikerülhet a védekezés.

– Az általános iskolai fegyelem megőrzése érdekében álltak munkába az iskolaőrök, akiknek a tevékenységét az ellenzék elmarasztaló, sőt militáns jelzőkkel illette. Lehet, hogy már nem csak egyes elemi iskolákban, de olykor az egyetemeken is szükség lesz rájuk?

– Bízzunk benne, hogy ez csak egy kirívó eset volt, rongálások sajnos régebben is előfordultak. Az iskolaőrökkel kapcsolatos kritikák és támadások egyébként elhalkultak, mintha lecsavarták volna a hangerőt. Bízom benne, ebben az is szerepet játszik, hogy jók a működésükkel kapcsolatos tapasztalatok. Számos iskola jelentkezett már a tanévkezdés óta, hogy ők is szeretnének iskolaőrt.

– Orbán Viktor miniszterelnök külön kérte a szülőket, hogy tegyenek meg minél többet iskolás gyermekeik tájékoztatásában és felkészítésében a járványhelyzet minél türelmesebb elviselése érdekében. Ön mint a közoktatásért felelős államtitkár és négygyermekes családapa, mit kér a pedagógusoktól, a szakdolgozóktól és szülőtársaitól?

– Elsősorban higgadtságot és kitartást mindenkitől. Védekezzünk, vigyázzunk egymásra, az elrendelt intézkedéseket hajtsuk végre! A szülőktől következetességet kérek: aki esetleg annak drukkol, hogy zárjuk már be az iskolákat, az az iskolaidőn kívül se engedje a gyerekét bandázni, és hordassa vele a maszkot! Legyünk türelmesek egymással, mert mindenki feszültebb a szokásosnál. Azt szoktuk mondani, a gyerek az első, hát legyenek most is ők a legfontosabbak.