Nem volt még EP-választás ilyen nagy téttel. Az egyik oldalon azok vannak, akik nyílt társadalmat szeretnének, akik szerint a határok, a nemzetek, a nemzeti kultúra idejétmúlt dolgok. A másik oldalon azokat találjuk, akik szerint az európai együttműködést továbbra is a nemzetek együttműködésére kell alapozni. Nem kérdés, hogy mi az utóbbi táborba tartozunk – mondta a Demokratának Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.

Fotó: T. Szántó György/Demokrata (archív)

Fotó: T. Szántó György/Demokrata

– Újabb elképesztő ötlet került a múlt héten az Európai Parlament elé, a migránsvízum javaslata. Az elképzelés szerint az európai uniós külképviseleteken, gyorsított eljárásban, érdemi vizsgálat nélkül kaphatnának vízumot azok a bevándorlók, akik az EU-ba szeretnének utazni, és már csak itt, az unió területén néznék meg az illetékes hatóságok, hogy valójában kik ők, és menekültek-e.

– A migránsvízum csak egy terv a sok közül. Kiépülőben van egy teljes intézményrendszer, amely gyorsabb eljárásokkal és pénzzel is támogatná a bevándorlást, és az is világos, hogy ezt még a jövő májusi EP-választás előtt véglegesíteni akarják. Kivennék a tagállamok kezéből a határvédelem jogát, és egy úgynevezett Kék Kártyával vonzanák Európába a munkavállaló bevándorlókat. Ha ez nem lenne elég, akkor még mindig ott van a tervek között a kötelező elosztás is.

– Amiről néha már-már azt reméljük, lassan talán elfelejtik…

– Sokan ünnepeltek, amikor a nyári uniós csúcson nem sikerült elfogadtatni a kvótákat, de szó sincs arról, hogy végleg levették volna a napirendről. Ha megnézzük, miket nyilatkozik Jean-Claude Juncker bizottsági elnök vagy a migrációs biztos, akkor egyértelműen kvótapárti álláspontokat látunk.

– A migránsvízummal kapcsolatban a múlt héten nem volt meg az EP-ben a szükséges abszolút többség, ám úgymond technikai hiba miatt újra a parlament elé kerülhet a javaslat. Most már mindent szabad?

– Abszurd, hogy akik úton-útfélen jogállamiságra hivatkoznak, rövid időn belül már másodszor erőszakolják meg azt, előbb a Sargentini-jelentés elfogadásakor, majd most a migránsvízum ügyében. Az illetékes brüsszeli testület úgy döntött, még az idén újabb voksolást rendelnek el. Lehet, hogy addig fognak szavaztatni, amíg nem lesz meg a többség.

– Megteremteni a lehetőséget az unió területére történő gyors bejutásra: ez lenne az EU értelmezésében az illegális bevándorlás elleni harc?

– Brüsszel mintha keveset fogott volna fel abból, ami az elmúlt három évben Európával történt. Ha valakit érdekel, mi a mostani hivatalos álláspontjuk, javaslom, olvassa el az Európai Bizottság szeptemberben közzétett állásfoglalását. Már a címben is az a kifejezés szerepel: „a bevándorlási lehetőségek bővítése”. Tehát eszük ágában sincs megállítani a folyamatot, hanem bővítenék. Azokkal az eszközökkel, amelyeket az imént említettem. Egyébként körkörös érveléssel támadnak. Először azt mondják, hogy a bevándorlás megoldja a népesedési problémákat. Ha ezt a valóság cáfolja, akkor meg az a válasz, hogy a gazdasági problémákat viszont biztosan megoldja. Ha a tapasztalatok ezt az érvet is agyonütik, akkor az az érvelés, hogy a népvándorlás állandó folyamat a világban, ez van, ezt kell szeretni. Bármit is mondjanak, hosszú távon nem lehet a valósággal szemben politizálni. És az európai emberek akaratával szemben sem.

– Ha második vagy ötödik, esetleg tizenötödik próbálkozásra elfogadja az EP a migránsvízum ötletét, tagállami szinten fel fogunk lépni ez ellen?

– Természetesen küzdünk majd az összes olyan elképzeléssel szemben, amelyik áramvonalasítaná, könnyebbé tenné a bevándorlási eljárásokat. A migránsvízumot egyébként félrevezető módon humanitárius vízumnak nevezik. Teszik ezt úgy, hogy az Európába érkezőknek csupán kilenc százaléka jött Szíriából. Ez az uniós statisztikákból is kiolvasható. Ráadásul azok közül, akik szírnek vallják magukat, sokan nem is azok. Így a valós menekültek száma még kisebb. Az ide érkezők elsöprő többsége tehát nem az életét félti, megélhetési céllal jönnek. Tarthatatlan helyzethez vezet az, ha ilyen körülmények között egyedül Európa nyitja ki a kapuit.

– Ráadásul ott van a migránskártyák ügye is. Tényleg oda jutunk, hogy egy migránsnak több joga lesz, mint egy becsületesen dolgozó uniós polgárnak?

– Ez a program joggal verte ki a biztosítékot. Valóban teljesen elképzelhetetlen, hogy bemenjünk a bankba, és kapjunk egy biankó bankkártyát, név nélkül, a számlán pénzzel. A bevándorlóknak ezt mégis biztosítják. Érdekes az is, hogy a hazai médiumok egy része ezt előbb álhírnek minősítette, majd pár nap múlva bevallották, hogy évek óta fut ez a program. Tudjuk, hogy az ENSZ, az EU és bizonyos politikai aktivistacsoportok közös kezdeményezéséről van szó, azt is tudjuk, hogy közpénzeket is felhasználnak, ugyanakkor sokasodnak a kérdőjelek. Nem tudni, hogy ki ellenőrzi a felhasználást, ki próbálja kiszűrni a visszaéléseket, kik használják ezeket a kártyákat, juthatnak-e például terroristák kezébe. Ezeket a kérdéseket minél előbb tisztázni kell. Ezért is fordulunk az Európai Bizottsághoz, hogy kiderüljön, mennyi pénz ment el a migránskártyákra. Sokatmondó tény, hogy a következő hétéves uniós költségvetés tervezetében kétszer annyit biztosítanának migrációs célokra. Alapos a gyanúnk, hogy ez nem a bevándorlás elleni fellépést jelenti, hanem a migránskártyához hasonló kezdeményezéseket. Ha kiépül a bevándorlást segítő intézményrendszer, azt később már nagyon nehéz lesz lebontani. Főleg azért, mert ennek kiépítése együtt jár azzal, hogy fontos jogköröket vesznek ki a tagországok kezéből.

– Bár egyébként többnyire nem túl magas a részvétel az európai parlamenti választásokon, a jövő májusi voksolásnak különös súlya lesz.

– Évekig azt hallottuk, hogy az európai parlamenti választásokon alacsony a részvétel. Most ez a veszély nem fenyeget. Nem volt még EP-választás ilyen nagy téttel. Két tábor áll egymással szemben, és ez nem feltétlenül esik egybe a hagyományos párttörésvonalakkal. Az egyik oldalon azok vannak, akik nyílt társadalmat szeretnének, akik szerint a határok, a nemzetek, a nemzeti kultúra idejétmúlt dolgok. Akik szerint a világ egy átjáróház. A másik oldalon azokat találjuk, akik szerint az európai együttműködést továbbra is a nemzetek együttműködésére kell alapozni. Nem kérdés, hogy mi az utóbbi táborba tartozunk. Magyarország ma hangadó az Európa jövőjéről szóló vitában. Nem túlzás azt mondani, hogy mi újra Európát védjük, ők viszont feladnák. Most versenyt futunk az idővel. Ki kell bekkelni a májusig tartó időszakot. A tavaszi választás irányváltást kényszeríthet ki Brüsszelben, és egyébként az európai jobboldalon is. Jó lenne, ha az Európai Néppárt karakteresebben képviselné azokat az értékeket, amelyek alapján létrehozták. Amíg csak gazdasági kérdésekről folyt az európai vita, nem volt nagy ára a liberálisoknak való megfelelésnek. De ha a nemzeti identitásról és a biztonságunkról van szó, nem köthetünk olcsó kompromisszumot. Ha folytatódik a nemzeti választásokon megfigyelhető trend, akkor jó esély van arra, hogy Strasbourgban ne legyen többé bevándorlást támogató többség. Egy ilyen eredmény az Európai Bizottság összetételére is hatással lenne. A tavaszi választásnak az is tétje, hogy lesz-e generációváltás az európai politikában. Ha a nemzeti erők győznek, a 68-asok politikai értelemben mehetnek a levesbe.

– Az elmúlt hetekben a kormány Európa jövőjéről szervezett fórumokat. Ezeknek mik a tapasztalatai?

– Örülünk annak, hogy a fórumok mindenhol telt házzal mentek, én Kecskeméten jártam. Azt tapasztaltam, hogy mindenkit nagyon foglalkoztat Európa biztonsága. Minden helyszínről hasonló visszajelzéseket kaptunk. Volt, aki azt javasolta, hogy legyen egy európai emlékmű a terror áldozatainak emlékére, másokat az érdekelt, hogy a más országokban befogadott bevándorlók szabadon utazhatnak-e Magyarországra. A Sargentini-jelentés is kapott hideget-meleget, mint ahogy azok az ellenzéki képviselők is, akik megszavazták. Volt, ahol szóba kerültek Jean-Claude Juncker Románia egyesülésével kapcsolatos szavai is. A bizottsági elnök érzéketlensége sok helyen kiverte a biztosítékot. A fórumok legfontosabb üzeneteit egyébként Brüsszelbe is eljuttatjuk, mint ahogy Emmanuel Macron elnöknek is. Ebben egyébként az is benne lesz, hogy a kormány már évek óta folyamatosan konzultál a magyarokkal, és a kérdőíveken sokszor a Brüsszellel fennálló vitás kérdések is szerepeltek.

– Most is épp zajlik egy nemzeti konzultáció, amely elsősorban a fiatalok életkezdésével, a családok támogatásával kapcsolatos kérdéseket érinti. Azt még meg tudta magyarázni az ember, hogy mondjuk a migránspárti DK-nak mi volt a problémája a bevándorlással kapcsolatos konzultációval. Az viszont furcsa, hogy a fiatalok, családok támogatásáról szóló kérdések sem tetszenek nekik.

– Azt már megszoktuk, hogy az ellenzék a migráció ügyében robotpilóta üzemmódban támadja a kormányt, de az engem is meglepett, hogy most a családpolitikai párbeszédet is kikezdik. Először jött a Demokratikus Koalíció, amely a híveitől azt kérte, hogy hajtsanak papírcsákót a kérdőívekből, a legügyesebbeknek pedig kávézást ígértek Gyurcsány Ferenccel. Ez nem vicc, tényleg megtörtént. Aztán jött Bangóné képviselő asszony, aki a Mónika show-t túlszárnyaló állapotban szétmarcangolta a kérdőívet az Országgyűlésben. A baloldalnak tartalmi értelemben is vannak súlyos javaslatai. Bauer Tamás arról írt, hogy ő bizony a bevándorlókat támogatná a gyermekes családok segítése helyett. A Soros által felpumpált TASZ pedig azon értetlenkedik, hogy miért kell egyáltalán erőltetni a gyermekvállalást. A konzultációnak így az is nagy haszna lehet, hogy újra megmutatja: nem minden párt tartja egyértelműnek azt, amiért mi kiállunk. Mi hiszünk abban, hogy a gyermekvállalás érték, a családok védelme pedig elsődleges. Az ilyen konzultációk mindig kijelölik a későbbi kormányzati döntések alapjait. Milliók vettek részt ezekben az elmúlt években, ezzel a konzultáció minden ellenzéki trollkodás ellenére is bizonyította életképességét. Brüsszel sem itt tartana, ha legalább a legfontosabb kérdésekben kikérték volna az európai emberek véleményét. Bárhogy is legyen, május után nagy változások jöhetnek az európai politikában. Optimisták vagyunk. Májusban véget vethetünk az önfeladás időszakának.