Versenyt sivalkodtak a Budapest-Belgrád vasútvonal kapcsán

A kormány egyszerűsítené a Budapest-Belgrád vasútvonal engedélyeztetését

A kormány célja, hogy egyszerűsítse a Budapest-Belgrád vasútvonal engedélyeztetési folyamatát a beruházás hatékonyságának növelése, valamint a határidők rövidítése és az esetleges kockázatok csökkentése érdekében – mondta az innovációs tárca parlamenti államtitkára.

Schanda Tamás a vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot ismertetve kifejtette, az előterjesztés fontos könnyítéseket ad a beruházás hatósági, telekalakítási és más építésügyi eljárásaihoz. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az indítvány garanciákat tartalmaz a környezeti védettségre, vagyis a környezeti és természeti értékek nem sérülhetnek az építkezés miatt.

Az államtitkár aláhúzta, a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai közreműködéssel megvalósuló fejlesztése rendkívüli gazdasági potenciált rejt Magyarország számára az eurázsiai teherszállítás területén. A beruházásnak köszönhetően ugyanis Magyarország válhat a régió első számú logisztikai központjává, azáltal, hogy a leggyorsabb utat kínálja a Kínából érkező áruknak Nyugat-Európa irányába.

Schanda Tamás emlékeztetett, a beruházás keretében teljes hosszában kétvágányosítják a vonal magyarországi szakaszát, amelynek engedélyezési sebessége óránként 160 kilométer, tervezési sebessége pedig óránként 200 kilométer lesz.

Kiemelte, a teljes vonalon korszerű kommunikációs és vonatbefolyásolási rendszert építenek ki, az állomásokat és megállóhelyeket átépítik, korszerűsítik.

A kormány képviselője megjegyezte továbbá, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal az európai vasúti törzshálózat részét képezi, így annak korszerűsítése uniós kötelezettség.

Fidesz: hiba lenne lemondani a beruházásról

Bányai Gábor, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt: bár az ellenzék a Budapest-Belgrád vasútvonal nemzetgazdasági jelentőségű fejlesztését a következő évek legkártékonyabb és legpazarlóbb projektjeként jellemzi, hiba lenne lemondani a logisztikai fejlesztés nyújtotta több évtizednyi gazdasági, társadalmi előnyről, egy nagy térség komplex gazdasági és területfejlesztéséről.

Hangsúlyozta: a vonal nemcsak Kína irányába nyit, hanem az egész arab világ, a Földközi-tenger, a Vörös-tenger, illetve Ausztrália, India és Kelet-Afrika fejlettebb térségei, illetve a Balkán államai felé is.

Hangsúlyozta: az áruk 95 százaléka tengeren érkezik, ezért komoly lehetőség, hogy melyik ország képes az árutömeg megállítására, hozzáadott értékének növelésére. Kijelentette: Magyarországot abba a helyzetbe kell hozni, hogy rendelkezzen az ehhez szükséges 21. századi infrastruktúrával, és az egyik válasz erre ennek a vasútvonalnak a felújítása.

A beruházás megtérüléséről szólva jelezte: arra számítanak, hogy Magyarország ezen a közlekedési tengelyen 30-40-50 évig jelentős tényező lesz, vonzóbb lesz a hazai és a nemzetközi működő tőkének, a Budapest-Belgrád vasútvonal pedig a magyar gazdaság alapinfrastruktúrájává válik. Szerinte a beruházás esetében – hasonlóan az autópályákhoz vagy a hidakhoz – a gazdaság másodlagos, harmadlagos szintjein jelentkező megtérülésről lehet beszélni.    

Jobbik: „eszement”, „őrült” beruházást akar véghezvinni a kormány

Ander Balázs, a Jobbik vezérszónoka a törvényjavaslatot gyalázatosnak, a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházását pedig „őrültnek” és „eszementnek” nevezte. A legjobb lenne ez erről szóló terveket széttépni és szemetes kosárba helyezni – vélte.   

Úgy értékelt: az átláthatóságot és a garanciákat is nélkülözi a javaslat, hiszen 10 évre titkosították a beruházás részleteit, a kínai fél pedig nem garantálja az áruforgalom növekedését.

Hangsúlyozta: a kormányoldal úgy állítja be, mintha ez a vasúti szakasz egy „féreglyuk lenne az egész univerzumra”, mintha minden árut a világegyetemben ezen szállítanának majd a jövőben.

Kijelentette: nem hiszik, hogy ez a beruházás valaha is behozza majd az árát, hasznot, profitot termel a magyar emberek számára.

Bírálta, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor nem lehet tudni, meddig tart a járvány miatti válság, a kormány akár 1000 milliárd forintot „elégetne” erre a projektre. Szerinte ennek a pénznek lenne most máshol helye.

KDNP: gazdasági és klímavédelmi szempontok is indokolják a beruházást

Aradszki András, a KDNP vezérszónoka a beruházás megvalósítását gazdasági és klímavédelmi szempontokkal, illetve a balkáni országok európai integrációjának elősegítésével indokolta. 

Kiemelte: a Budapest-Belgrád vasútvonalat fontos átjárhatósági folyosónak tekinti az EU, a fejlesztés pedig összhangban áll a magyar érdekekkel is, hiszen a magyar közlekedési infrastruktúra jelenleg elsősorban kelet-nyugati átjárási dominanciával rendelkezik. Fontosnak nevezte ezért az észak-déli vonal fejlesztését is, amely a visegrádi országok közös célja, de jelentős a nyugat-balkáni országok európai integrációja miatt is.

A beruházás üzleti modelljéről szólva kiemelte: az ajánlatkérési eljárások során a nyugat-európai beruházók nem jelentek meg, így alakulhatott ki, hogy egy kínai-magyar zrt. bonyolítja le a kivitelezést.

Felhívta a figyelmet arra: a szokásos üzleti modellekben alkalmazandó megtérülés nem vagy alig értelmezhető erre a projektre, hasonlóan az autópálya-építésekhez, de azt lehet valószínűsíteni, hogy hosszú távon a projekt megtérülése biztosított.

MSZP: a magyarok érdekét sérti a beruházás

Szakács László (MSZP) kiemelte: a magyar emberek érdekét sérti, hogy hitelből valósulna meg a Budapest-Belgrád vasútvonal. Nem az a probléma, hogy logisztikai központtá akar válni Magyarország, és az sem baj, hogy Kínával üzletelünk, de az igen, hogy titkosítják a feltételeket és hitelből finanszíroznák a beruházást – mondta.

Kifogásolta, hogy csak Mészáros Lőrinc tudott ajánlatot tenni, és ő költi el a kínai hitelből származó pénzt. A magyar emberek csak egy dologhoz fognak hozzáférni a projekttel kapcsolatban: a hitel visszafizetéséhez – vélekedett.

Megjegyezte: nem is lehet igazán vitatkozni a javaslatról, mert titkosítják a szerződési feltételeket.

DK: ezermilliárd forint közpénz elköltését titkosítanák

Varju László (DK) arról beszélt, hogy a projekttel ezermilliárd forintnyi közpénz elköltését tikosítanák, vagyis úgy döntöttek, hogy a magyar embereknek mindehhez semmi közük. Ez azt jelenti, hogy minden magyar állampolgárnak legalább 100 ezer forintba kerül a beruházás – tette hozzá.

Elmondta: Magyarország szerezhetett volna európai forrást a projekthez, hiszen az Európai Unió támogatja a vasútfejlesztést. Alig van érv, amiért szükség lenne erre a beruházásra, de a kínai félnek annál inkább érdeke a megvalósulás, csak az a kérdés, miért a magyarokkal fizettetik meg ezen érdekek kiszolgálását – vetette fel.

Közölte: évek óta egy olyan projekten „dolgozgatnak”, amelyről eddig is kevés információt adtak és a konkrét megvalósítás mellett „egyetlen épeszű érvet” sem tudtak felhozni.

LMP: nem szolgálja a nemzeti érdekeket a beruházás

Keresztes László Lóránt (LMP) kijelentette: nem a nemzeti érdekeket szolgálja a beruházás. Nem az a kérdés, hogy hasznos-e a vasút fejlesztése, de ennek akkor van értelme, ha valós közlekedési igényeket szolgálnak ki, ha biztosított a kihasználtság, és ha a magyar társadalmat, gazdaságot szolgálják – érvelt.

Közölte: óriási fejlesztési igények vannak, és az erre a beruházásra fordítandó forrást inkább a kihasznált vasúti elemek fejlesztésére kellene szánni. Nem tudni, miért kerül ennyibe ez a projekt, indokolatlan, hogy ilyen magas a költsége – tette hozzá.

A képviselő szerint azért döntöttek a titkosítás mellett, mert nincsenek valós érvek a megvalósítás mellett. A mostani járvány idején, amikor egy gazdasági válság felé haladunk, felértékelődik annak a jelentősége, hogy az alapvető javakat helyben állítsák elő, és nem kínai tömegtermékekkel kellene elárasztani a piacot – mondta.

Párbeszéd: meg nem térülő, szükségtelen beruházás

Tordai Bence (Párbeszéd) kifogásolta, miért került a parlament elé a törvényjavaslat, hiszen ez nemhogy nem szolgálja a járvány és negatív gazdasági hatásai elleni védekezést, hanem a védekezéstől és a kieső jövedelmek pótlásától von el forrásokat.

Hangsúlyozta: az idei költségvetésben szereplő, bő 2100 milliárd forintos fejlesztések felét el kellene halasztani vagy lemondani. Utóbbi csoportba sorolta a tárgyalt vasútfejlesztést is, majd azt kérdezte: hogyan illeszkedik a projektet finanszírozó kínai hitel felvétele ahhoz a kormányzati szándékhoz, hogy az ország ne adósodjon el külföldre.

Az ellenzéki képviselő azt hangsúlyozta: a beruházás csak a fölös tőkéjét kihelyezni akaró Kínának és a jelentős megbízást szerző Mészáros Lőrincnek és körének érdeke, ezzel a törvénnyel „a kínaiak saját érdekeiket védik, illetve védetik be”, mégpedig úgy, hogy bármilyen felmerülő vita esetén az erőpolitika lesz a döntő.

Tordai Bence szerint csekély időveszteséggel vízi úton megkerülhető ez a sínszakasz, ha pedig a vasúti szállítás gyorsítása volna a cél, a Balkánon kellene jelentős pályafejlesztéseket végrehajtani.

Szél: titokban lehet sokat lopni

Titokban lehet sokat lopni – jelentette ki Szél Bernadett független képviselő, aki szerint se gazdasági, se közlekedési, se klímavédelmi oka nincs ennek a „virtigli politikai projektnek”, amellyel „a Kínai Kommunista Párt kilóra megvette a Fideszt és a KDNP-t”.

A legendás kínai korrupciót most már a világszínvonalon járó magyar korrupcióval egészítették ki, és utána ezt le akarják nyomnia a magyar emberek torkán – jelentette ki az ellenzéki politikus.

Hangsúlyozta: a beruházásra nincs szükség, mert éppúgy nem térül majd meg, mint a paksi erőműbővítés, a projekt indokolatlansága mellett érvelve arról beszélt, napjainkban minden európai állam újragondolja Kínához fűződő kapcsolatát, igyekszik rövidíteni az ellátási láncot, haza- vagy közelebb vinni a termelést.

Rendkívül kínosnak nevezte a Kínától való gazdasági függést és a járvány levonandó tanulságaként említette, hogy a nemzeti tőketeremtő képességet kell erősíteni.

Államtitkár: megfelelő az ár, jó a hitelkonstrukció

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva azt hangsúlyozta: a finanszírozásba bevont hitel kedvezőbb, mint bármely piaci konstrukció, és a kínai partnerekkel való együttműködés fontosságát hangsúlyozta.

Kiemelte, a vasútvonal a kínai termékek Magyarországra és Európába jutását segíti elő, majd azt kérte a felszólalóktól, ne becsüljék le ezeknek az áruknak a jelentőségét, különösen most, amikor a kormányzat komoly energiát fordít arra, hogy megfelelő mennyiségű védőfelszerelés érkezzen az ázsiai országból.

A titkosításról szólva Schanda Tamás azt hangsúlyozta: azok az adatok kerülnek ebbe a körbe, amelyek szenzitív kínai üzleti információk vagy negatívan befolyásolnák Magyarország külgazdasági, külpolitikai érdekeit.

A beruházás ára kapcsán az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy itt teljes felújítás és dupla vágányok kialakítása történik, az uniós követelmények megfelelés mellett pedig akadálymentesítést is végeznek.

Számtalan helyen ráfér az országra a vasút fejlesztése – jelentette ki Schanda Tamás, utalva a kormányzat e téren tett lépéseire, majd arról beszélt, a válság nem a fejlesztés ellen, hanem a mellett szóló érv, hiszen a kormány azt gondolja, „amikor gazdasági nehézségek vannak, akkor nem megszorításra van szükség, hanem még több fejlesztésre”.

Az államtitkár örömtelinek nevezte, hogy magyarok is részesei a projektnek, azt kérve, „legyünk arra büszkék, hogy magyar emberek vesznek részt magyarországi beruházásokban”.

Jobbik: fordítsák a koronavírus-járvány elleni védekezésre a beruházás forrásait!

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arra szólította fel a kormányt, hogy vegye le a napirendről a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztését, az erre szánt forrásokat pedig csoportosítsa át a koronavírus-járvány elleni védekezésre.

Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, a Fidesz-kormány eddigi legnagyobb korrupciós beruházását készíti elő, miközben naponta több ezren veszítik el a munkájukat a járvány miatt.

Hangsúlyozta, a vonal felújítását nem indokolják a személyszállítási igények, az építkezés megtérülése így akár több száz év is lehet.

Z. Kárpát Dániel kitért arra is, hogy a koronavírus-járvány miatt nemcsak a Kínával folytatott kereskedelmet, de az egész globalizációs folyamatot újra kellene gondolni. Javasolta továbbá, hogy a magyar gazdaság minél több ágazatát tegyék önfenntartóvá.

Jobbik: miért titkosítják a beruházás részleteit?   

Stummer János, (Jobbik) a beruházás részleteinek titkosítását kérte számon a kormányon. Most van itt az ideje, hogy a haverok 600 milliárdos gigaüzletét a szőnyeg alá söpörjék? – tette fel a kérdést.

A kormányoldalt arra kérte, szóljanak a miniszterelnöknek, hogy a „fürkészeit” ne csak Kínába küldje ki, hanem Magyarországra is, így a kormányfő észrevenné milyen problémákkal küzdenek a magyar családok a jelenlegi helyzetben. Hangsúlyozta: ezekben a napokban a kormánynak inkább azokkal kellene foglalkoznia, akik elvesztették a megélhetésüket.

KDNP: a segítségnek nincsen ideológiája

Nacsa Lőrinc (KDNP) a korábbi szocialista kormányokat tette felelőssé az ország eladósításáért, a rossz PPP-projektekért, és a vasútvonalak állapotának romlásáért.

A kínai árukat minősítő ellenzéki felszólalásokra reagálva azt mondta: jelenleg Kínából érkezik a segítség a járvány elleni védekezéshez. A segítségnek nincsen ideológiája – hangsúlyozta.

Egyetértett azzal, hogy fontos az ellátási láncok rövidítése, a lokális ellátásban való előrelépés, szerinte azonban a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházás nem arról szól, hogy Magyarország ellátását biztosítsa, hanem arról, hogy a földrajzi helyzetünket kihasználva hazánk európai ellátó központ lehessen. A jobbikos kritikákat visszautasította, szerinte azért vádaskodnak, mert elmulasztották, hogy szavazatukkal részt vegyenek a koronavírus elleni védekezésben.

Volner: Kína gazdasági előretörése káros Európa és Magyarország számára

Volner János (független) politikai hibának nevezte, hogy a törvényjavaslatot most hozta be a kormány a Ház elé. Felhívta a figyelmet arra: a most érkező kínai segítség nem ingyen, hanem pénzért jön, jelentős felárral. Kína semmit sem ad ingyen, lehet, hogy ezt éppen ezzel vasútszerződéssel fizetjük meg – mondta.

Úgy értékelt: a nyugati világnak, az Európai Uniónak és Magyarországnak is káros Kína gazdasági előretörése, világpolitikában betöltött szerepe, és geopolitikai szerepének felértékelődése, ezért ez ellen tenni kellene.

Jelezte: nem támogatja a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházását, mert rendkívül sokba kerül és homályos a megtérülése.

LMP: van-e garancia arra, hogy megfelelő lesz a beruházás kihasználtsága?

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője azt kérte számon a kormányon, hogy kínai üzleti érdekekre hivatkozva akarja titkosítani az ügylet részleteit. Szerinte kérdéses, van-e garancia arra, hogy megfelelő lesz a vasútvonal kihasználtsága.

Részletes költségvetést követelt a kormánytól, hogy kiderüljön mi kerül 5 milliárd forintba egy kilométer vasútvonal megépítésén. Azt is tudni akarta, pontosan milyen formában részesedik majd Magyarország a keleti irányból érkező áruszállításból.

Hangsúlyozta: az LMP nem vagyunk vasút- és fejlesztésellenes, de ezt a beruházást a nemzeti érdekkel ellentétesnek, értelmetlennek tartja.

Fidesz: a jövőt szolgálja a beruházás

Bányai Gábor (Fidesz) visszautasította azokat az ellenzéki állításokat, melyek szerint a nemzeti érdek elárulását jelenti a beruházás. Azzal érvelt: egy olyan projektről van szó, ami a jövőt szolgálja, ami a közlekedési piacot, a magyar szállítmányozást fel tudja emelni, a hasznot pedig minden magyar állampolgár számára megteremti.

A beruházás költségeiről szólva arra hívta fel a figyelmet: jelentős, több mint két és félszeres árkülönbség van a 120km/órás és a 160 km/órás sebességet lehetővé tévő vasúti vonal megépítése között.

Jobbik: a kormány hogyan akarja felhasználni az elkülönített forrásokat?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) rákérdezett arra, hogy a kormány a koronavírus-járvány során pontosan hogyan kívánja felhasználni az elkülönített forrásokat. Ennek fényében lehet megítélni, hogy egy Budapest-Belgrád vasútvonalra jut-e pénz – közölte.

Ezt követően Hiller István levezető elnök az általános vitát lezárta.

Kormány: nem eltolni, hanem gyorsítani kell a fejlesztést!

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára az elhangzottakra felelve azt mondta, a kormány hisz a patrióta gazdaságpolitikában. Emellett arra is szükség van, hogy Magyarország a befektetési lehetőségek célpontjává tudjon válni, mert ennek a jelentősége a következő években még inkább fel fog értékelődni – szögezte le.

Ezt a fejlesztést nem eltolni vagy befagyasztani kell, hanem éppen, hogy fel kell gyorsítani – jelentette ki.

Már most is kapacitáshiány van a szállítmányozás területén és alapvetően ez lesz a legjobb és leggyorsabb szállítási mód – érvelt az államtitkár.