Fotó: shutterstock.com (illusztráció)
Hirdetés

A folyóáradások és a májusi esőzések után visszamaradt sekély, gyorsan felmelegedő vizek, pocsolyák kiváló közeget jelentenek a szúnyoglárvák fejlődésének. A szakemberek arra hívják fel a figyelmet: a központilag elrendelt kémiai gyérítés mellett nagyon fontos a magánterületeken, így például a kertekben is csökkenteni a szúnyogtenyésző helynek alkalmas nedves területeket.

A szúnyogok nem csak csípésük miatt kellemetlenek. A hazánkban újabban megjelent tigris- vagy más néven zebraszúnyogból például eddig huszonkét kórokozót mutattak ki, többek között a sárgaláz, a nyugat-nílusi, a Zika-, a Chikungunya- és a dengue-láz, valamint a japán enkefalitisz vírusát is.

Behurcolt fajok

– Az emberek halálát okozó állatok között toronymagasan a csípőszúnyogok állnak a világon az első helyen – világít rá a megdöbbentő tényre dr. Farkas Róbert, az Állatorvostudományi Egyetem tanára. Becslések szerint csak maláriában évente körülbelül egymillió ember hal meg. A Parazitológiai és Állattani Tanszék professzorától megtudjuk: a kutatók világszerte mintegy 3500 szúnyogfajt ismernek. Európában hozzávetőleg száz, míg hazánkban ötven az itt szaporodó fajok száma. A szakember hangsúlyozza: napjainkban a legnagyobb problémát az okozza, hogy a nemzetközi kereskedelemmel új fajokat hurcoltak be kontinensünkre.

Az utóbbi időben hazánkban is megjelent három invazív, vagyis idegenhonos faj közül a legismertebb a fekete alapon fehér pikkelyes, fél centiméternyi ázsiai tigrisszúnyog, amely egyike a világ száz legintenzívebben terjedő ízeltlábújának. Európai jelenlétét negyven évvel ezelőtt mutatták ki, először Albániában, majd a 90-es években Észak-Olaszországban, és fokozatosan terjedt a többi mediterrán országban is. A tigrisszúnyog petéje használt gumiabroncsokban került be Ázsiából a kontinensre. Az esős időben kikelt lárvák imágókká fejlődnek, és rövid időn belül újabb területekre jutnak. Így tűnt fel számos generációjuk a melegebb területeken, például Franciaországban, majd már Svájcban is. Farkas Róbert úgy fogalmaz, hogy az ázsiai tigrisszúnyognak még nincs stabil populációja Magyarországon, mivel nem tud nálunk áttelelni. A szomszédos déli országok északi területein azonban már megtelepedett.

– A humán megbetegedéseket illetően több tucat olyan kórokozóról van tudomásunk, amelyeket helyi és behurcolt szúnyogfajok terjesztenek, köztük a tigrisszúnyog is. Már egy ideje jelen van hazánkban a nyugat-nílusi láz, az ÁNTSZ adatai szerint tavaly Magyarországon több halálesetet is regisztráltak. A vírus a szúnyog közvetítésével vadmadarakról terjed főként az idős, gyenge immunrendszerű emberekre, akik a kórokozó „halálos zsák­utcái”, hiszen a nyugat-nílusi láz nevű fertőzés a tudomány jelen állása szerint nem gyógyítható. A trópusi területeken gyakori Chikungunya- és a dengue-vírus okozta fertőzések nem halálosak ugyan, és hazánkban nem is jelentősek, de Olaszországban, Franciaországban és Horvátországban idéztek már elő kisebb kiterjedésű járványokat. Az Ázsia és Európa közötti megnövekedett személyforgalom következményeként akár továbbterjedésük is várható – magyarázza a professzor.

Állatról emberre

Az egyetemi tanár megjegyzi: gyakran terjednek a médiában olyan hiedelmek, hogy az emberek táplálkozása, az alkoholfogyasztás, a vércsoport, az öltözködés, sőt még a parfüm használata is befolyásolhatja a kétszárnyúak támadási kedvét, e feltételezések azonban nincsenek bizonyítva. Az azonban igen, hogy a csípőszúnyogok terjesztette kórokozók nemcsak az embert, hanem például a kutyát is veszélyeztetik, hiszen közöttük egy ideje már terjed az országban a két élősködő fonalféregfaj által okozott bőr- és szívférgesség, amelyet a hazai szúnyogok is terjesztenek. A bőrférgesség a kutyáról szúnyog közvetítésével terjed az emberre. A 10-20 centiméteres férget tartalmazó csomó alkalmanként fájdalmas lehet, bárhol előfordulhat, de leg­gyakrabban a felsőtestre (fej, szem, nyak, felső végtagok, mellkas) lokalizálódik, és műtéti úton távolítható el.

Fotó: Demokrata

A szívférgességet okozó férgek fertőzőképes lárvái, amelyek a tüdőartériákban érik el teljes fejlettségüket, szintén a szúnyog csípésével terjednek. Elsősorban kutyák, ritkán macskák végzetes betegségét okozhatják. A professzor célszerűnek tartja, hogy az állattartók az ellátó állatorvosoktól kérjék a kutyák ilyen irányú vizsgálatát, és a javasolt készítmények szakszerű használatával előzzék meg kedvenceik fertőződését a szúnyogszezon kezdetétől a végéig.

A korábbiaknál erőteljesebbnek érzi az idei szúnyoginváziót Kőszegi Dániel, a Magyar Szúnyogirtók Országos Szövetségének elnöke (Maszosz). A szakember szerint a probléma kezelése akkor lehetne hatékonyabb, ha a kifejlett rovarok elpusztítását célzó kémiai gyérítés mellett nagyobb hangsúlyt kapna a megelőző, szúnyoglárvákat kiiktató biológiai módszer, amely jelenleg az ország területének mindössze két százalékán használatos. Az eljárás során a szúnyoglárvák elpusztításáról egy, a természetben is megtalálható baktérium által termelt fehérje gondoskodik. A baktériumot az Újvidékről származó, izraeli Joel Margalith fedezte fel az 1960-as években. Kőszegi Dániel egyelőre a Közép- és az Alsó-Duna szakaszán kutat, és lakóhelyén, Dunaföldváron már sikerrel alkalmazza a szúnyoglárvaprogramot. Ahogy fogalmaz, objektív mérések bizonyítják, hogy a Tolna megyei városban kevesebb a szúnyog, mint az ország többi településén.

– Ausztriában, Németországban és Szerbiában több éve tanulmányozom a szisztémát, amelynek lényege, hogy szuperszelektív, csak a szúnyoglárvákra hat, így kémiai gyérítésre már nincs, vagy csak minimális mértékben van szükség. A kémiai irtás hátránya, hogy csak felszínesen kezeli a problémát, hiszen jön egy újabb eső, és a korábban el nem pusztított lárvákból ismét kifejlődnek a rovarok. Ráadásul a levegőbe permetezett idegméreg hasznos élőlényeket pusztíthat el. Ezzel szemben a környezettudatos biológiai gyérítést komoly terepmunka előzi meg, amelynek során a szúnyoglárvákkal leginkább szennyezett víz borította területekről és hullámtéri erdőkről digitális térképet rajzolunk, és az anyagot célzottan juttatjuk a korábban GPS-nyomkövetővel felderített területekre. Az említett zónák lokalizálása több évig tartó, munka- és költségigényes folyamat, és a módszer elterjedését sajnos az is hátráltatja, hogy a vegyszergyártó cégek útjában áll – jegyzi meg Kőszegi Dániel.

Arról is beszámol, hogy a Dunaföldvár szomszédságában levő önkormányzatok egy része már belátta: hosszú távon leghatékonyabban a biológiai gyérítéssel léphetünk fel a szúnyogok ellen. Ezek a települések már anyagi támogatást nyújtanak, és további helységek is jelezték csatlakozási szándékukat a programhoz.

A szakember az idei szezonban már nem lát sok esélyt a szúnyogok visszaszorítására. Biztatásképpen azért megjegyzi, hogy a rovarok élettartama hat-nyolc hét, és mivel már javában tart a szezon, másfél hónap múlva mindenképpen véget ér az invázió, amennyiben nem lesz esőzés és újabb áradás a folyókon.

Addig azonban fontos, hogy megszüntessük a magánterületeken és a kertekben pangó vizeket. Eresszük le a használaton kívüli díszkutakat, medencéket, tartsuk tisztán a ház körüli csapadékelvezető rendszereket, takarjuk le a víztároló edényeket, ürítsük ki az udvaron található, vízgyűjtésre alkalmas hordókat, gumiabroncsokat, hogy megakadályozzuk az imágók, vagyis az ivarérett szárnyas rovarok kifejlődését.

Együtt élni

Szinte másodpercenként, rajokban támadnak a szúnyogok az Árendás-patak völgyében, a Tata melletti Agostyáni Ökofaluban, ahol eső után a hazai őshonos állatok tartására alkalmas legelők és az erdei dagonyák is segítik a pangó vizek kialakulását. Czumpf Attila humánökológus arról mesél, hogy ázsiai tigrisszúnyogot ugyan még nem láttak a természetvédelmi területen, de hazai kétszárnyúakat annál inkább.

– Természetvédelmi szakemberek már a 70-es években jelezték, hogy az ember kezdi komolyan megbolygatni az ökológiai rendszert, ennek következményeként visszafordíthatatlan és előre nem látható folyamatok indulnak el. Igaz ez az invazív szúnyogfajok terjedésére is. Ne felejtsük el azonban azt se, hogy a szúnyogok a tápláléklánc fontos elemei, hiszen számos élőlénynek szolgálnak eledelül – mondja az agrármérnök. Hozzátéve, hogy a hirtelen bekövetkező változásokkal kénytelenek vagyunk együtt élni, a magunk szintjén azonban bizonyos mértékig csillapíthatjuk kedvezőtlen hatásaikat. Célszerű például törekednünk egészségi állapotunk minél jobb megőrzésére, immunrendszerünk erősítésére. Gondoljuk végig tartalékainkat, és tartsuk be azokat a közlekedésre, vásárlásra, energiafelhasználásra vonatkozó magatartási szabályokat, amelyek segítségével csökkenthetjük az általunk okozott környezeti kár mértékét.