Fejti cégén, az Alsys 2000 Kft.-n keresztül már korábban is jó kapcsolatot ápolt a Magyar Posta jelenlegi biztonságtechnikai igazgatójával, Vidus Tiborral. Vidus, az egykori határőr vezérőrnagy, sokak szerint több szálon kötődik a politika baloldalához, olyannyira, hogy a Horn-érában a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója volt. Különös módon Vidus az Orbán-kormány időszakában is igen magas posztot töltött be, az egyik legnagyobb állami vállalatnál, a Magyar Posta Rt.-nél volt biztonsági igazgató. A kormányváltás után egy székkel még feljebb került és biztonsági főigazgató lett. Vidus kinevezése óta merőben új irányvonalat követ a posta, eltávolították a pénzszállítással korábban megbízott Defendet, és felbontották azokat a korábban kötött szerződéseket, melyek a postahivatalok és azok alkalmazottainak biztonságát igyekeztek szavatolni. A Magyar Posta vezetése a felmondott szerződésekről és a védtelenül hagyott munkatársakról nem, de a 187 millióért beszerzett speciális tárcákról annál szívesebben beszél.

A posta által felrúgott szerződéssel egy időben a rendőrség is felbontotta együttműködési megállapodását azzal a céggel, mely ingyen adta át műholdas megfigyelőrendszerét a bűnüldöző szervnek. Még Kuncze Gábor belügyminisztersége alatt, 1998 májusában adták át a rendőrségnek azt a műholdas helyzetmeghatározó rendszert, melynek segítségével a járőrök negyedórás kiszállási idejét néhány percre csökkentették. A bevetési-irányítási központot a Comcar Kft. ingyen adta a rendőrségnek. A rendszer működésének lényege egy jeladó, amit a rendőrautóba szereltek, illetve egy jelfogó, mely a Teve utcai bevetési-irányítási központban jelzi egy térképen, melyik járőrautó éppen merre halad a városban. A pontos helyzetmeghatározás lehetővé tette, hogy az ügyelet, ahová befut a riasztás, az eset helyszínéhez legközelebb eső egységet mozgósítsa. Kezdetben minden kerületben mindössze egyetlen rendőrautót tett láthatóvá a beleszerelt jeladó, ám mivel a kis szerkezet óriási segítségnek bizonyult a bűnüldözésben, másrészt ellophatatlanná tette a rendőrautókat, rövidesen további száz autóba is beszerelték. Sőt, a bank- és postarablásoknál eltulajdonított bankjegyek felkutatásában is alkalmazni kezdték a chipet, mely magyar szabadalom. A járőrautókba elhelyezett jeladó üzenetét a TG-600-as műhold veszi és továbbítja a Teve utcai bevetési központba. A rendszer akár a rendőrség összes járművét képes nyomon követni.

Ez a rendszer július 16. óta nem működik. Ekkor bontotta fel Gergényi Péter, a BRFK frissen kinevezett kapitánya az együttműködést a Comcar Kft.-vel. Czirok Ferenc ezredes, a BRFK híradástechnikai és informatikai főosztályának vezetője a Comcarral kötött együttműködés felbontását azzal indokolta lapunknak, hogy az aktualitását vesztette azzal, hogy a posta szerződést bontott egy bankjegykövetéssel megbízott céggel. A Magyar Posta Rt. erről értesítette a BRFK-t, melynek vezetése úgy látta, okafogyottá vált az együttműködése a Comcarral, mivel a pénzkövető rendszer megszűnik. Czirok szerint rákényszerültek arra, hogy az öt évvel ezelőtt ingyenesen a rendelkezésükre bocsátott műholdas nyomkövető rendszer használatáról lemondjanak, annak ellenére, hogy az nagy segítség volt az állománynak a felderítésben. Az ezredes szerint a rendőrség nem nélkülözheti egy, a korábbihoz hasonló bevetési-irányítási központ létrehozását, és erről Gergényi Péter a jövő hét során kezd egyeztetéseket négy céggel, köztük a Comcarral.

A rendőrautókon kívül 1999-től láthatóvá vált, de most ismét homályba burkolózik a postarablásokból származó pénz is. Kísérleti jelleggel helyeztek el négy évvel ezelőtt a főváros néhány postahivatalában egymillió forintnyi csalipénzt a széfekben, melyet rablás esetén az alkalmazott a többi pénzzel együtt átad a rablónak. A bankjegyben egy speciális jeladó chip működik, melynek segítségével egyrészt riasztják a rendőrség Teve utcai központját, másrészt a rendőrök képesek nyomon követni 50 méteres pontossággal az elkövetők útját. A Magyar Posta szerződést kötött a Technika M céggel, mely az Állami Bankjegynyomdával és a Nemzetbiztonsági Szolgálattal együtt elhelyezte a bankjegyben azt a chipet, mely a rendőrautókba beszerelt szerkezethez hasonlóan jelet bocsát ki, ha elmozdítják a helyéről. Postarablás esetén az alkalmazottnak az átadott pénz közé kell helyeznie a csalipénzt, mellyel az elkövető menekülni próbál, nem sejtve, hogy a rendőrség előtt egy térképen 20-50 méteres pontossággal megjelenik, hogy merre menekül a zsákmánnyal.

A csalipénzzel akadt a rendőrség horgára néhány perccel a postarablást követően, alig négy éve egy harmincesztendős férfi Újpesten. Szintén a chippel ellátott pénzköteg buktatott le egy rablót, aki tizenegyszer fosztott ki gyógyszertárakat, boltokat. A bűnöző vesztét egy posta okozta. Kétszázhatvanezer forintot rabolt el egy kispesti postahivatalból, zsákmányának mindössze nyolc percig örülhetett, ugyanis a megjelölt pénznek köszönhetően a rendőröknek ennyi időre volt szükségük, hogy otthonában elfogják a patikusok rémét. A posták elleni támadások száma az utóbbi időben a csalipénznek köszönhetően lecsökkent, míg 1997-ben 17, egy évvel később 22 hivatalt támadtak meg évente, addig a rendszer négy évvel ezelőtti akcióba lépésekor egy év alatt ötödannyi hivatalt ért támadás.

Ez a kedvező folyamat azonban rövidesen megfordulhat. A Magyar Posta Rt. ugyanis felbontotta a szerződést a bankjegykövető rendszert kiépítő és működtető céggel, a Technika M Kft.-vel, melynek már hosszabb ideje nem fizette ki a figyelő-riasztórendszer üzemben tartási díját, ami mostanra elérte az ötmillió forintot. A Technika M. Kft. pert fontolgat a postával szemben, mivel az szerinte megszegte a szerződést, mert annak felbontásáról értesítette a rendőrséget. Ennek hatására július 16-án a BRFK felbontotta az autóik nyomkövetését ingyen biztosító Comcar Rt.-vel a szerződést. A cég havonta postahivatalonként 22 ezer forintért működtette a riasztó és bankjegyfigyelő hálózatot. A magyar szabadalom alapján készült csalipénzt nemcsak Magyarországon, szerte Európában segíti a bűnüldöző szerveket a rablások felderítésében. De a Magyar Posta az elmúlt időszakban nemcsak a csalipénzt nem veti be többé a bűnözőkkel szemben, hanem megszüntet egy másik speciális biztonsági rendszert, mert Magyarországon egyedülálló módon képes volt a rablások helyszínéről hangot rögzíteni és közvetíteni.

A Body Guard Kft. 1999-től állt szerződéses viszonyban a Magyar Postával és egy Magyarországon egyedülálló rendszer kiépítésével látta el a hivatalok biztonságát – tudtuk meg Szöllősy Tamástól, a cég ügyvezető igazgatójától. A négy évvel ezelőtti próbaüzem után, melyet a BRFK rablási csoportja és a posta biztonságtechnikai szakemberei is felügyeltek, elkezdődött a berendezések telepítése a hivatalokba. Először 50 postafiók alkalmazottai kapták meg azt az apró, ruházatba rejthető berendezést, melyet rablás esetén hoznak működésbe. A készülék a riasztás után figyelmeztető jelet küld a diszpécserközpontba, mely azonnal közvetíti és rögzíti a helyszínen hallható hangokat. Ennek alapján a központ munkatársa eldönti, hogy téves vagy éles riasztásról van-e szó, utóbbi esetben néhány másodperc alatt riasztja a rendőrséget. 1999 ősze óta három rablást jelzett a rendszer és négy év alatt egyetlen téves riasztás sem futott be a rendőrségre. Ez utóbbi kiszűrésének óriási a jelentősége, hiszen nem terhelik feleslegesen a rendőri erőket. Szöllőssy Tamás elmondta, a posta új vezetése tavaly november elsejétől szerette volna a szerződést felbontani, de már ezt megelőzően is igyekeztek a Body Guard munkatársait megakadályozni abban, hogy ellássák az együttműködésben rögzített feladatukat. Október végén érkezett az első bejelentés az egyik postahivataltól, hogy nem engedhetik be a Body Guard alkalmazottait, hogy felszereljék az állami cég által sürgősen megrendelt biztonsági rendszert. A Magyar Posta vezetése ugyanis a tavalyi móri mészárlás után, melynek során nyolc embert gyilkoltak meg, rövid határidővel arra kérte a társaságot, újabb hivatalokat szereljen fel hangrögzítéses rablásvédelmi rendszerrel. A Body Guard tavaly nyáron feszített ütemben – először napi 5, majd 60 készülék – telepítette a berendezéseit. A Magyar Posta vezetése először az ősz folyamán felfüggesztette a rendszer kiépítését, majd tárgyalni hívta a cég képviselőit, és megpróbálta őket „kivásárolni” a biztonsági üzletből. A Body Guard vezetése, mivel élő szerződése volt és számára mind szakmailag, mind anyagilag nagy hasznot jelentett a postával való együttműködés, nem fogadta el az állami cég által felkínált üzletet. A Magyar Posta végül indoklás nélkül felmondta a szerződést. Utólag két dologgal – a késedelmes teljesítéssel, és azzal, hogy a szolgáltatás nem alkalmas arra, amire megrendelték – indokolta az állami vállalat vezetése a felmondást. Szöllőssy Tamás számára elfogadhatatlan mindez, hiszen írásos szakértői jelentéssel tudja igazolni a rendszer hatékonyságát. Az ügy külön érdekessége, hogy a 1999-ben a rendszer telepítésében részt vett a posta vagyonvédelmi igazgatójának helyetteseként az a Vidus Tibor, aki most immár a posta biztonságtechnikai igazgatójaként igyekszik megszabadulni a Body Guardtól. A fő gond, hogy a céggel együtt megválik a posta egy immár 700 pontból álló, Magyarországon egyedülálló rendszertől és vele együtt a hivatalok és az alkalmazottak biztonságának szavatolásától.

Tóbiás István, a Postai Munkavállalók Érdekvédelmi Szakszervezetének elnöke szerint a mostani biztonságosabb táskák bevezetésével sem csinál egyebet, mint tűzoltást végez, hiszen a rendszerváltás óta szinte semmi sem történt az alkalmazottak biztonságának növelésére. Pénzhiány miatt elmaradtak a technikai fejlesztések, így a hivatalok kiszolgálópultjai fölé nem helyeztek el a legtöbb helyen a mai napig sem az uniós követelményeknek is megfelelő golyóálló üveget. Tóbiás István szerint az állami cég nemhogy a biztonsági rendszerekre nem fordít pénzt, de még sok esetben azt is képtelen garantálni, hogy a hivatalok munkatársai méltó körülmények között dolgozzanak. Az elnök úgy vélte, hogy a kézbesítőknek egyáltalán nem szabadna magukkal készpénz hordaniuk, mivel nem védi meg őket semmi a támadásokkal szemben. Példaként említette a közelmúltban a Veszprémben meggyilkolt kézbesítőt, akinél volt ugyan színezőpatron, mely a támadáskor befestette a pénzt, de nem mentette meg az életét. Tóbiás sérelmesnek tartotta, hogy a Magyar Posta nem egyeztette a szakszervezetekkel azt, hogy felbontotta a figyelő-riasztó rendszert működtető céggel a szerződést, és így nem tudják, ki fogja a jövőben garantálni a hivatalok alkalmazottainak biztonságát. A szakszervezeti elnök leszögezte, a bűnözőknek ad zöld jelzést a posta mostani intézkedéseivel. A mobilposta szolgáltatásra „ráfarag” a cég – vélte Tóbiás, mivel nem tudja garantálni sem a kézbesítők, sem a hivatali dolgozók biztonságát, arra pedig végképp nem fordítanak pénzt, hogy a biztonsági szempontból jóval bonyolultabbnak számító gépkocsikat megvédjék. Az előjelek kedvezőtlenek – figyelmeztetett az elnök, mivel az utóbbi két hónapban megszaporodtak a kézbesítők elleni támadások. Az elnök négy-öt támadásról értesült, de mint mondta, pontos adatokat nem adhat, mert azokat titkosították.

Egyelőre még az is titkos, kik, hogyan és mikor védik meg a postahivatalok alkalmazottait. A móri bankrablás után a kormány óriási hanggal harsogta, hogy biztonságosabbá teszik a pénzintézeteket. Most ahelyett, hogy a postáknál jól teljesítő rendszereket átültetnék a bankokhoz és egyéb pénzintézetekhez, a postákon is leépítik azokat.