A baloldal egyre szélsőségesebben kommunikál nemcsak a kormánypárti politikusok, hanem a jobboldali szavazók irányába is. A választók sértegetése, és a képviselőtársaik, valamint a nyílt társadalmak eszmerendszerét magukénak nem valló újságírók fenyegetése mára általánossá vált baloldali körökben – olvasható a Századvég elemzésében.

Hirdetés

Az ellenzék a 2010-es vereségét követően sem változtatott a magyarságot megosztani kívánó, a nyugati politikai köröket és nagytőkét kiszolgáló politikáján. A balliberális oldal tizenegy éve támadja a polgári-nemzeti kormány vívmányait, de az érveik kezdetben, bizonyos szakmai határokon belül még értelmezhetőek voltak, azonban a 2018-as kampánnyal kezdődően elindultak egy radikális úton, amelyen mára odáig jutottak, hogy az ország működéséről alkotott elképzeléseik még kiterjesztő interpretációval sem állják meg a helyüket az oly sokra tartott jogállamiság keretei között.

Az elemzés emlékeztet, a balliberális oldal szélsőséges kommunikációjának egyik fontos mérföldköve az volt, amikor Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője 2019 áprilisában többmillió embert nevezett patkánynak az ATV műsorában, csak azért, mert a nemzeti oldallal szimpatizálnak.

A momentumos Szarvas Koppány Bendegúz ennél is tovább ment, és a koronavírus-járvány első hullámának idején lámpavasra húzással fenyegette meg a járvány elleni védekezésben részt vevő kormányzati szereplőket. Hasonló retorikát folytat az ellenzék közös kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter, aki 2018-ban úgy fogalmazott:

„nem akarom mondani, hogy a kandelábereket mire lehet még használni a plakátok ragasztásán és helyezésén kívül.”

A jelenleg Hódmezővásárhely polgármesteri tisztségét betöltő politikus a 2018-as kampány során nemcsak a kormányzat tagjait, de a kormánypárti szavazókat is megfenyegette, amikor azt mondta:

„a kormányt akkor is eltakarítjuk, ha ez holnap estére nem következik be, senki ne legyen nyugodt a fideszesek köréből.”

Ha a baloldal hatalomra jutna, és jogellenesen alkotmányozna, azzal nemcsak a magyar alkotmányosságot tiporná el, hanem az emberek jogállamba vetett hitét is. A csupán feles többséggel történő alkotmányozás és kormányzás esetén hazánk a rendszerváltás óta látott legnagyobb alkotmányos válsággal találná szemben magát, több mint harminc éves alkotmányos kontinuitásunk szakadna meg egy ilyen alapokmány megalkotásával – írják.

A Századvég teljes elemzését IDE KATTINTVA olvashatják.

Korábban írtuk