Fotó: Novák Katalin, Facebook
Hirdetés

Zoran Milanović azt mondta: az Európa kulturális fővárosa cím célja kiemelni az uniós tagországok kulturális gazdagságát, valamint elmélyíteni az európai polgárok körében az azonos kulturális térhez való tartozás érzését, elősegítve egymás kölcsönös megértését.

Ugyanakkor a projekt célja annak a tudatnak a fejlesztése is, hogy az európai kulturális tér különböző államok és városok közös hozzájárulásának eredménye – fogalmazott a horvát államfő. Zoran Milanovic hozzátette: ez különösen vonatkozik Közép-Európára, amelynek jellegzetesen összetett történelme van és ez mély nyomot hagy a kultúrán is.

Szólt a horvát Verancsics Faustusról, akit 1579-ben kineveztek veszprémi várkapitánnyá. Örvendetesnek nevezte, hogy az ő életművét is felismeri a veszprémi EKF-program mint az európai szellemiség mintájául szolgáló példát. Ugyanis ékesíti mindazokat, akik más nyelvek ismerete révén túllépik saját országuk határait, értelmük határának fejlesztésével és másokkal folytatott párbeszédek segítségével pedig előítéleteiket is felszámolják.

Emlékeztetett: Verancsics Faustus 1595-ben megírta és kinyomtatta Európa öt legnemesebb nyelvének szótárát, amelyben a latin, az olasz és a német mellett egyenrangú helyet foglalt el a horvát és a magyar nyelv is. Ez volt a horvát és egyben a magyar nyelv első szótára is – jelezte Zoran Milanovic.

Korábban írtuk

A horvát államfő üdvözölte, hogy a veszprémi EKF programban a klímaváltozás kihívásával is foglalkoznak. Kiváló alkalomnak nevezte, hogy a kultúra összefüggéseiben is kiemeljék ezt a kérdést és a polgárokban még inkább tudatosuljon, mekkora gazdagságot veszíthetünk, ha elmarad a kellő időben való cselekvés.

Mariya Gabriel, az Európai Bizottság innovációért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztosa videóüzenetében rámutatott arra, hogy az ünneplés éppen időszerű, hiszen közvetlenül megelőzi a magyar kultúra napját. „A megfelelő pillanat arra, hogy megünnepeljük az önök kulturális örökségének egyedülálló gazdagságát és polgáraik ragyogó tehetségét” – fogalmazott, hozzátéve: az emberek a kultúra alakítói és termékei is egyben.

A biztos kiemelte, hogy a veszprémiek közössége képes mindent közösen elérni, csak ők tudhatják, hogyan lehet legjobban kiaknázni a kulturális közösség és az összes többi helyi szereplő közötti szinergiákat az oktatástól az innovációig vagy az ifjúság ügyétől a sportig.

Mint mondta, Veszprémben a fenntarthatóság egy olyan téma, amely képes hidat teremteni a művészek és a tudósok között, a Balaton ökológiai kérdéseinek közös tanulmányozáshoz.

Porga Gyula (Fidesz-KDNP) Veszprém polgármestere azt hangsúlyozta, hogy a szervezők a programsorozat előkészítésekor mindvégig hittek az összefogás erejében.

A Bakony-Balaton régió közös kincsünk, melynek ápolásában Veszprém kiemelkedő szerepet vállalt. A város az évtized végére a harmónia, a magas életminőség, az erős közösségek városa szeretne lenni – hangsúlyozta.

Porga Gyula kitért arra is, hogy a koronavírus-járvány, az energiaválság akár le is téríthették volna Veszprémet a fejlődés útjáról, de mindvégig kitartottak céljaik megvalósítása mellett. Mint mondta, a megkezdett útnak azonban még korántsincs vége.

A veszprémi polgármester szavai szerint elismeréssel tartoznak az elődeiknek, hiszen az elnyert cím az eddigi tettek elismerését is jelenti.

A megnyitót követően Porga Gyula polgármester átvette az Európai Unió által a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Főváros Program előkészületi munkáinak elismeréseként a városnak ítélt Melina Mercouri-díjat Maksi Mátyástól, az Európai Bizottság megbízott képviseletvezetőjétől.