Vesztes-e az offline nemzedék?

Ezzel a vitaindító tézissel indult az a konferencia, amelyet mások mellett az Unicef Magyarország, a Semmelweis Egyetem, a Microsoft Magyarország Kft., a Nemzeti Kibervédelmi Intézet és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda szakértőinek a közreműködésével szervezett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

A jövőt MI formáljuk

A tanácskozás előadói, valamint a kerekasztal-beszélgetéseken résztvevő szakemberek egybehangzóan úgy vélték, hogy folyamatosan fejleszteni kell a társadalom tagjainak digitális felkészültségét, hogy minél inkább tudatos felhasználókká váljanak.

– A jövőnket mi magunk formáljuk, ezért a saját felelősségünk, hogy a mesterségesen létrehozott intelligenciát elsősorban infrastruktúraként kezeljük, törekedjünk az MI okos, értékteremtő használatára ahelyett, hogy kényelmi szempontoktól vezérelve teljességgel mellőznénk a kritikai gondolkodást

– hangsúlyozta dr. Rab Árpád a NMHH innovációs laborvezetője.

A tanácskozás kiemelten foglakozott a deepfake (mélyhamisítás) veszélyivel is, hangsúlyozva, hogy a megtévesztésre kiválóan alkalmas, mesterségesen generált, élethű, ám hamis tartalmak felhasználási területe, áldozati köre, valamint a tudatos, rosszindulatú félrevezetés nyomán okozott anyagi és erkölcsi kár néhány év alatt elképesztő mértékben megsokszorozódott, többek között a pénzügyi visszaélésektől egészen a politikai kommunikáció területéig.

Az MI lényegében mindannyiunk zsebében ott van, ezért kulcsfontosságú, hogy az érintettek – a fejlesztők, a gazdasági szabályozók kidolgozói, a tudományos és az oktatási szféra szereplői, a civilek és a mindennapi alkalmazók – megértsék, hogy nem a használat korlátozásával, hanem tudatosságra neveléssel, az emberi kompetenciák erősítésével, folyamatos tanulással és alkalmazkodással lehet hatékonyabbá és versenyképesebbé tenni a felhasználókat.

Az offline világ vége?

A NMHH munkatársainak kutatásaiból az is kiderült, hogy a magyar szülők 56 százaléka rendszeresen oszt meg fotót, vagy videót kiskorú gyermekéről, ráadásul a felnőttek 38 százaléka ezt korlátozások nélkül, bárki számára elérhető módon teszi, ami nagyon veszélyes lehet a gyermekekkel szembeni gyakori online visszaélések miatt.

Az sem elhanyagolható szempont, hogy a 7-12 évesek körében már minden harmadik gyermeknek van saját közösségi-média profilja, ahol gyakran kiszolgáltatottá válnak, és magukra maradnak az online káros tartalmakkal szemben.

Mit tehet a felnőtt annak érdekében, hogy jó digitális szülő legyen? Elegendő-e, ha kizárólag a közösségi médiaszolgáltatók saját tartalomszűrő rendszerében bízik?

A szakemberek a digitális elhanyagolás helyett az együtt töltött minőségi idő növelését, a digitális tartalmak közös tanulmányozását és a tanulságok együttes megbeszélését, valamint a példamutatás fontosságát hangsúlyozzák a szülők számára, akik sajnos számtalan esetben a saját digitális függőségük, vagy egyéb privát okok miatt nem figyelnek kellőképpen a gyermekekre, mintha csak „kicsapnák őket” az utcára.

De vajon miként jutottunk el idáig?

A konferencia előadói úgy vélik, hogy a pandémia alatt bekövetkezett, korábban elképzelhetetlen ütemű digitális robbanás – amely lehetővé tette az egyébként elidegenedést erősítő home office-t és távoktatást – hatalmas kihívás elé állította a rendszer fejlesztőit és a hétköznapi online felhasználókat is.

A járvány okozta elzártság merőben új korszakot nyitott a digitális térben, amelytől ma már lényegében senki nem függetlenítheti magát.

Annak a nemzedéknek a tagjai, akik megpróbálnak teljesen elzárkózni az online világtól, bizonyos értelemben fokozatosan egy „vesztes generáció” képviselőivé válnak.

Online gyermekjogok

A digitális platformok népszerűségét az azonnali örömforrásra való igény is magyarázza Dr. Purebl György, a konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésének résztvevője szerint. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója úgy véli, hogy modern világunkban lassan elveszítjük a saját érzelmeink szabályozása fölötti kontrollt, ezért a kulturális értékrendünk átrendezésére, a család védő-óvó erejének megerősítésére lenne szükség.

– A járványszerű mentális zavar terjedésének felelősségét nem lehet az egészségügyön számon kérni, mert a probléma kezelése össztársadalmi kérdés. Éppen ezért egyre nagyobb szükség lenne kiterjedt kampányokat indítani a családok számára a kulturált médiafogyasztás érdekében.

A szakemberek rávilágítanak, hogy mivel az előző offline nemzedék nem hagyott és nem is hagyhatott ránk a digitális kultúra ésszerű és intelligens fogyasztását célzó mintákat, ezeket nekünk magunknak kell kialakítani a saját és az eljövendő generációk számára.

Amint az előadók fogalmaztak: a digitális technológia egyszerre méreg és gyógyszer, de nem szörnyeteg! Az MI rendkívüli módon megkönnyíti az életünket, de a tartalomfogyasztás belső kockázatelemzése mindannyiunk felelőssége.

Ezzel együtt nagyon fontos tudatosítani a gyermekekben, hogy az online térben is vannak jogaik, merjenek segítséget kérni, hogy ne váljanak egyebek mellett az adathalászok, az online piactérben zajló csalások, a közösségi médiafiókjaikat feltörők, illetve szexuális zaklatók áldozataivá.