A júniusi kánikulában a Belgrád rakpartot elözönlik a járókelők. Van, akit a görög étterem ínycsiklandó kínálata vonz, mások a hajókikötőnél várakoznak. A tikkasztó hőségben csak a Duna felől érkezik néha egy-egy frissítő fuvallat. Kőművesek dolgoznak az egyik ház homlokzatán. Megállunk a Független Kisgazdapárt egykori székháza előtt. A kontraszt azonnal szembetűnik: az elegáns környezetben a múlt ottfelejtett torzójaként mered ránk az épület…

– Keres valakit? – kérdezi az egyik szomszédos ház lakója. – Nem járt itt már régóta senki. Tíz éve zárva van – közli, és továbbmegy.

A kapualjból kiszivárgó dohos szag, az épület sötétje, a kapu előtt üldögélő csöves, a rengeteg cigarettacsikk, a bedeszkázott ablakok mind-mind az elhagyatottság érzését erősítik, amint az ember szemügyre veszi a szellemház egy-egy apróbb részletét. A szép, téglaépítésű épület már csak nyomokban őrzi hajdani patinája emlékét…

A közeli ingatlanirodában megtudjuk, hogy az épület valóban évek óta üresen áll, ám ennek ellenére komoly értéket képvisel: a Belgrád rakparton az ingatlanok ára 500 ezer és egymillió forint között mozog négyzetméterenként. Figyelembe kell venni az épület műszaki állapotát: az egykori pártszékházat 2002-ben felújították ugyan, de azóta már eltelt egy évtized. Ugyanakkor kimagaslóan jók az adottságai: a Dunára és a Gellért hegyre néz, a látvány a Világörökség részét képezi. Ráadásul egy egységes épülettömb, ami a hasznosíthatóság szempontjából nagy előny: irodaházzá, de akár szállodává is átalakítható. Ez pedig növeli az értékét.

Szmolka Miklós, az ingatlaniroda vezetője végül 700 ezer forintra becsüli a volt székház négyzetméterenkénti árát, ami azt jelenti, hogy ez az épület a mai áron körülbelül 830 millió forintot ér. Nem kevés pénz. Kié vajon most ez a ház? Se tábla, se kapucsengő. A Molnár utca felől találunk egy rozsdás csengőt, amin a kopott „titkárság” feliratú nyomógomb is már csak az enyészet groteszk maradványa.

Az épület tulajdoni lapja komoly fejtörést okoz. Az első szembetűnő pontatlanság, hogy a 23853 helyrajzi szám alatti ingatlan nem a Belgrád rakpart 22., hanem a Belgrád rakpart 24. szám alatt található. Ez csak akkor derül ki, ha valaki elmegy a helyszínre, és a tulajdoni lap alapján próbál rábukkanni az épületre. A helytelen házszám valószínűleg elírás lehet. Azonban különös, hogy a hibát az immár összesen 23 oldalból álló tulajdoni lap egyetlen újabb bejegyzése során sem javította ki senki…

A második ellentmondás ennél is megdöbbentőbb. A hiteles tulajdoni lap tanúsága szerint a Budapest, belterület 23853 helyrajzi szám alatt bejegyzett, 1183 négyzetméter alapterületű, műemléki környezetben található irodaházat a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt az 1991. évi XLV. törvény alapján kapta meg, egészen pontosan ez a jogszabály szolgáltatott jogalapot arra, hogy az FKGP-t tulajdonosként jegyezzék be.

Erről bárki meggyőződhet, ha a földhivatalból kikéri az ingatlan tulajdoni lapját. Kíváncsiak voltunk erre a törvényre. S bár ma már senkit nem lep meg, hogy rendszerváltás évei és az akkoriban meghozott intézkedések igencsak ellentmondásosak, arra azért valószínűleg senki nem számít, hogy a hivatkozott jogszabály valami teljesen másról, nevezetesen a mérésügyről, a mértékegységekről, a mérőeszközökről, illetve azok hitelesítéséről szól…

Hogyan lehetett valaki 1991-ben egy hatalmas, a Gellért-hegyre néző, Duna-parti ház tulajdonosa az SI-mértékrendszer bevezetéséről, a mérőeszközök kalibrálásáról és mértékegységek használatáról szóló jogszabály alapján? Idézet a törvény szövegéből: „A villamos áramerősség mértékegysége az amper, jele: A. A termodinamikai hőmérséklet mértékegysége a kelvin, jele K. Az anyagmennyiség mértékegysége a mól, jele mol”. De mi vajon a mértékegysége egy székház tulajdonjogának?

A viccet félretéve, valóban hogyan lehetséges az, hogy ezt a nyilvánvaló elírást 21 éve nem javította ki senki? A pártszékházakat 1991-ben osztották ki, a szétosztható ingatlanokat az 1989. évi XXXIII. törvény. 3. melléklete tartalmazta.

Se párt, se székház…

A korábbi kisgazda környezetvédelmi államtitkár, Turi-Kovács Béla a rendszerváltáskor született pártszékház-adományozó jogszabályhoz idén módosító indítványt nyújtott be, aminek az a lényege, hogy az azóta kivétel nélkül eladott korábbi pártszékházak tulajdonviszonyait felülvizsgálná. Azon pártok, amelyek két egymást követő országgyűlési választáson nem érik el az egy százalékot, az államtól kapott korábbi ingatlanjai az államra szállnának vissza. Azon pártok pedig, amelyek ingatlanjaikat azután adták el, hogy az egyszázalékos határ alatt maradtak, a felvett vételárral el kell számoljanak. Turi-Kovács Béla szerint ugyanis súlyos visszaélésekre ad lehetőséget, hogy a már csak nevükben létező pártok milliárdos értéken értékesítenek a nemzeti vagyonból kiosztott ingatlanokat.

Az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága Turi-Kovács Béla előterjesztésének tárgysorozatba vételét elutasította. Ha a parlament a pártszékházakkal való elszámolást a későbbiekben más formában mégis napirendre tűzi, az nemcsak a kisgazdák Belgrád rakparti és valamennyi vidéki székházát, hanem például a Szabad Demokraták Szövetségének 1997-ben a City Ház Rt.-be apportált, így a pártvagyonból kikerült Mérleg utcai ingatlanát is érintheti…

Végrehajtás, végrehajtás

A kisgazda pártszékház hányatott sorsa valóban nem mindennapi: még a sokat látott ügyvédeknek is meglepetést okoz egy olyan tulajdonlap, amelynek 23 oldalán a mai napig összesen 110 különböző bejegyző határozat szerepel.

Tíz éve annak, hogy a Független Kisgazdapárt Belgrád rakparti székházának tulajdoni lapjára rákerült az első bejegyző határozat, tulajdonjog fenntartással történő eladásról, Szeremley Huba javára. A határozatot néhány hónappal később törölték.

Torgyán József akkori pártelnök a Független Kisgazdapárt országos elnöksége nevében közleményben tudatta: nem adták el a székházat, a Szeremley Hubával kötött szerződés csupán egy hitelkonstrukció része.

„A Független Kisgazdapárt országos elnöksége tájékoztatja tagságát és az ország közvéleményét, hogy amíg a Fidesz, MDF és más pártok is a székházaikat eladták, a Független Kisgazdapárt ingatlanjainak számát gyarapította” – állt a közleményben, amely szerint a párt Siófokon, Debrecenben és Zalaegerszegen is vásárolt ingatlant, míg Makón, Törökszentmiklóson és másutt előrehaladott vételi tárgyalások folynak. Nagy értékű ingatlanokat újítottak fel, többek közt Miskolcon, Nyíregyházán, Csokonyavisontán.

„A velünk mellérendeltségi viszonyban működő Független Női Szövetség pedig 30 ingatlan felett rendelkezik, melyek fenntartási költségei, a párt relikviáinak elhelyezése, anyagaink archiválása óriási pénzügyi megterhelést jelent számunkra, ezért a FKGP gazdaságpolitikai csoportja az ingatlangyarapítás útját különböző hitelkonstrukciókkal oldja meg. Ezen hitelkonstrukció részét képezi a Szeremley Hubával kötött szerződés is, akivel a jelzálogot helyettesítő jogszerű és előnyös pénzügyi megállapodást kötöttünk. A központi székházunkat felújítottuk, azt megtartjuk és fejlesztjük” – ígérte akkor az FKGP elnöksége.

A Független Női Szövetség – élén Torgyánné Cseh Máriával – úgy jutott hozzá 36 ingatlanjához, hogy még a Horn-kormány idején döntés született arról, hogy a civil szervezeteket ingatlanhoz kell juttatni. A végrehajtás viszont már az első Orbán-kormányra hárult, amely koalícióban kormányzott a kisgazdákkal.

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság ekkor 1800, az állam számára fenntarthatatlan, többnyire elhanyagolt állapotú ingatlanra, telekre, irodára írt ki pályázatot. A nyertes tulajdonosokat 15 évig tartó elidegenítési tilalom terheli. A Független Női Szövetség tulajdonába került egyebek közt a kabai lőtér is, ami valóban mosolyt fakaszt: ugyan mire tud használni egy lőteret a nőszövetség? A lőteret ráadásul az önkormányzat tartotta rendben, mégis a Nőszövetségé lett…

A Független Kisgazdapárt a rendszerváltás óta két ciklusban (1990–1994, illetve 1998–2002 között) részt vett a kormányzásban. 2002-re viszont felszámolta magát: már annyi szavazót sem tudott megnyerni, hogy bejusson a parlamentbe. 2006-ban a MIÉP–Jobbik–Harmadik Út pártszövetség tagjaként elérte az 1 százalékos, állami támogatáshoz szükséges küszöböt. A 2010-es választások eredménye viszont még nagyobb kudarc: az elért szavazatok aránya ekkor már csak ezrelékben fejezhető ki.

Az egykori kisgazdák szerint a legnagyobb politikai bukást a párt 2002-ben szenvedte el. Ekkor már több mint egy éve folytak a belharcok a párton belül. 2001 májusától gyakorlatilag két elnöke volt a pártnak: Cegléden Torgyán József megerősítette ugyan magát a pártelnöki poszton, a kisgazdák budapesti találkozóján viszont leváltották az országos elnökséget és a párt elnökévé Lányi Zsoltot választották meg. Torgyán József bukása az FKGP teljes szétesését hozta. Megmaradt viszont a torgyáni időkből a belháború, a széthúzás. A pártnak, amely gyakorlatilag már töredékesen, és főleg csak papíron létezik, most is két elnöke van.

A párt jegyzésére hivatalosan Hegedűs Péter jogosult, de a körülbelül ezerfős tagság egy része nem ismeri el őt a párt elnökének. A kiskunfélegyházi alapszervezet például Engelmann Józsefet tartja pártelnöknek. Engelmann József szerkeszti az fkgp.net oldalt, Hegedűs Péter pedig az fkgp.hu oldalt. Engelmann József tábora azonnali tételes elszámolást követel a volt és a jelenlegi kisgazda vezetőktől.

A Hegedűs Péter által szerkesztett oldalon viszont az elszámolás mindössze néhány sorból áll. A 2011-es évre például feltüntet 12 millió 418 ezer 467 forint bevételt és 96 millió 179 ezer 14 forint kiadást: a párt tehát 2011-ben 84 millió forint veszteséget termelt, de ezt már nem írták oda… Hogy a veszteség miből adódik, hogy mi például az a „politikai tevékenység”, ami 2011-ben 50 millió forintba került az FKGP-nek, arról szó nem esik. Ehelyett olvasni lehet különvéleményről a Schmitt-ügyben, március 15-éről, élelmiszer-biztonságról és tejtámogatásról, csak arról nem, ami a még megmaradt tagságot érdekli: hogy van-e még egyáltalán párt, miből tartja fenn magát és hol a vagyon…

A 2010-es évi elszámolás a költségvetési támogatás ellenére még a 2011-es évinél is nagyobb veszteséget mutat. 2010-ben a párt 97 ezer 608 forint támogatást könyvelhetett el a központi költségvetésből és 5 millió 423 ezer forint egyéb bevétele volt. Ez összesen 5 millió 521 ezer forint. A kiadás oldalon viszont 310 millió 523 ezer 776 forint szerepel: 2010-ben tehát a párt vesztesége 305 millió forint volt. A párt egyébként 2005 óta, amióta az éves beszámolói nyomon követhetőek, minden évben veszteséges.

Térjünk vissza a Belgrád rakparti székházhoz. A székház tulajdoni lapjára 2010. szeptember 7-éig, ameddig a székház tulajdonosa kisebb-nagyobb megszakításokkal a Független Kisgazdapárt volt, összesen 393 millió forint értékben jegyeztek be végrehajtási jogot. A párt hitelezői között több közműszolgáltató cég mellett önkormányzatok, magánszemélyek, reklámcégek, ingatlanos és vagyonvédelmi cégek is szerepeltek.

Milliárdos vagyonvesztés

A Független Kisgazdapárt 2010. július 5-én a székházat eladta a Média Center Campona Vállalkozó Kft.-nek, az RTL Klub érdekeltségébe tartozó ingatlanfejlesztő cégnek. A szerződést azonban 2010. szeptember 7-én felbontották és az FKGP a székházat még ugyanezen a napon újra eladta. 2010. szeptember 7-e óta a Belgrád rakparti székház tulajdonosa a MIGDAL Magyarország Kft., amelyet egy hónappal a székház megvásárlása előtt, 2010. augusztus 6-án jegyeztek be a cégbíróságon a cégalapításhoz szükséges minimális 500 ezer forintos alaptőkével. A cégnek egyetlen tagja van, a Migdal S.Á.r.l., egy luxemburgi társaság, ügyvezetője Marie-Laure Aflalo, aki a céget önállóan képviseli, ám tartózkodása helyeként csupán egy luxemburgi postaládacím szerepel a cégjegyzékben feltüntetve…

Szerettük volna Hegedűs Pétertől, az FKGP jelenlegi hivatalosan bejegyzett elnökétől megtudni, hogy ki áll vajon emögött az offshore-szerű cég mögött, és mennyiért adták el a székházat, ám az elnök úr a Demokratának azt mondta, majd utánanéz, és ha úgy dönt, hogy nyilvánosságra szeretné hozni ezeket az adatokat, megteszi.

Megnyugtatásképpen azt is hozzátette, hogy az Állami Számvevőszék „megdicsérte azért, hogy ilyen jól adta el a székházat.” Megkerestük a számvevőket. Itt azonban valami tévedés lehet: az ÁSZ nem tud a dicséretről, ugyanis utoljára 2008-ban, vagyis még jóval a székház eladása előtt vizsgálták az FKGP gazdálkodását, és akkor sem fogalmaztak meg dicséretet, tudtuk meg Horváth Bálinttól, az Állami Számvevőszék sajtótitkárától, aki azt is hozzátette, hogy az ÁSZ a közeljövőben tervezi az FKGP gazdálkodásának felülvizsgálatát.

A Független Kisgazdapárt példája újra ráirányítja a figyelmet a pártok, így a parlamenten kívüli pártok gazdálkodására, az államtól kapott ingatlanok sorsára, az azokért kapott vételárral való tételes elszámolásra. A még megmaradt kisgazda tagság jogos igényére, hogy az FKGP igenis adjon számot a nyilvánosság előtt arról, hogy hová lett a történelmi múltú kisgazdapárt vagyona, amelyet az FKGP 2002-re felhalmozott, majd 2012-re felélt.

Hernádi Zsuzsa